Uj Nemzedék, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

p VI. évfolyam, 5­. (1321.) szám 0­0 korona I Budapest, 1924 március 1. Szombat Előfizetési év: Egy hónapra 20.000 korona, negyed* Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V. kar., _ . . . Honvéd-utca 10« szám» — Telefon-szám­­ 127—46* évre 60.000 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken POT UT1KAT NA PTT AP 127-47,127-48, 127 - 49. József 65. - Gyorsírók­­ és pályaudvaron 1000 kor— Hirdetés milliméteres 11VS±I^1A*,S±T' 7-20, 7-21. — Fiókkiadóhivatal : Rákóczi-út 1. v 1 Tel.: J. 136-06, Teréz-körút 62. Telefon: 121-41 díjszabás­ szerint — Reklamációk: Telefon 19—25, és Dh. Ranolder-utca 5. Telefon: József 3—48.­­ Zichy Nándor szelleme -a Keresztény Nemzeti Gazda­sági Párt, amely olyan nagy ro­­konszenvnek és népszerűségnek örvend az egész országban, tegnap este tartotta meg klubavató ünne­pét. Ez az ünnep túlnő az egy­szerű pártünnep keretein, az ott elhangzott beszédek jelentősége miatt. Hitvallás volt ez az ünnep a keresztény Magyarország mel­lett, a komoly, minden gyűlölkö­dést kerülni akaró munka mellett. Hitvallás volt olyan politikusok ajkán, akiknél a kereszténység nem újkeletű divat, hanem egész életet és egész politikai pályát be­töltő életfelfogás volt mindig, ak­kor is, mikor kereszténynek lenni a magyar közéletben nagyobb ál­dozat volt, mint ma. És ez a hit­vallás azért is vigasztaló lehet az ország keresztény közvéleménye előtt, mert olyan férfiú hirdeti, aki Zichy Nándor gróf keresztény­ségét él­ Károlyi Sándor gróf köz­­gazdasági programját akarja ösz­­szekapcsolni a­­­Magyarország meg­mentésére. • Ez a férfiú Zichy János gróf, aki tegnap esti beszédében az új Magyarország programját adta. Kifejtette, hogy pártja két pillé­ren épült fel. Az egyik az intran­­zigens keresztény világnézet, ame­lyet már ezelőtt harminc évvel hirdetett Zichy Nándor­­ gróf s amelyért ő is egész politikai pályá­ján át küzdött. Ezt a hitvallást állja a jövőben is. De nemcsak ke­resztény ez a párt, hanem érzi azt is, hogy az uj idők egészen a köz­gazdaság mezejére tolták át a magyar politikai életet és kény­szerítik a politikusokat, hogy Ká­rolyi Sándor gróf szellemében igyekezzenek az ország talpra állí­tásáért dolgozni. Gazdag­­és ke­resztény Magyarország. Ez a pro­gram, amelyet a két úttörő gróf, Zichy Nándor és Károlyi Sándor örökségéből vett a párt s amelyet megvalósítani komoly szándéka. Ez nem egyoldalú program, nem a kisbirtok, vagy a nagybirtok szolgálatában álló, hanem az or­szág boldogulását, nyugodt, zök­kenő nélküli fejlődését tartja szem előtt. Aki ebben az irányban dol­gozik, az jóbarát, jóbarátja az or­szág érdekének, aki ellenzi, ellen­sége az ország érdekének. Nekünk ehhez a programhoz nincs hozzáadni valónk. Örven­­dünk, hogy Zichy Nándor szelle­me újra éledt és az Ő politikai hitvallása kibővül a Károlyi­ Sán­­­doréval. Az ünnep többi szónoka, Ernszt Sándor, Wolff Károly, Ká­rolyi József gróf és Czettler Jenő is ebben a szellemben szólalt fel, hangoztatva, hogy addig nem lesz konszolidáció az országban, míg nem érvényesül a keresztény­­világfelfogás és a gazdasági egyen­súly. E kettős program fölé ra­gyogóan, a megszállott területekre is sugárzóan emelkedik Szent Ist­ván koronájának fénye, amelynek ■megőrzése és megvédése, szintén­ programja a pártnak. Úgy érez­­tsük, hogy a magyar politikai élet­ben, ahol annyi a hangos politi­kus és párt, ez a program a nyu­godt és fejlődni is tudó jövő alapja. S ezért köszöntjük szere­tettel a pártot és vezéreit s kér­jük, hogy a­míg Károlyi Sándor gróf szellemében igyekeznek talp­raállítani az országot, soha se felejtkezzenek el Zichy Nándor gróf szelleméről sem. A&*.......•UB'ír% ^ upn fondon újabb balkáni­­táborútól tart — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, február 29. A Lokfrlanzeiner londoni jelenléte szerint a Balkánról érkező legújabb híreket riasztóknak tartják. Minden jel arra vall, hogy Jugoszlávia hadüzenetre készül Bulgária ellen. Állítólag fél milliónyi jugoszláv csapatot vontak össze a bolgár ha­táron és Belgrádiban most a legki­­sebb macedón­ határsértést várják, komi ezt ürügyül­­felhasználva bolo­gár területre nyomulhassanak. Észak-Albániában szintén csapata tOOOQCGGOCCOOOGCQGSOOCGGCtXjOQOSZ­OOPCSCOCOOOOCOOOQOOCCt­kát vontak össze, hogy rögtön fel­vonulhassanak a macedón bandák ellen. A görög kormány attól tart, hogy Jugoszlávia tulajdonképpeni célja a Szaloniki megszállása, melynek elfoglalásával saját kikö­tőre tenne szert. A jugoszláv ki­rálynak becsvágya, hogy országát a legnagyobb balkáni állammá ter­jessze ki. Az újabb Balkán-háború­­elkeríítésére a bolgár kormány vál­tozás volna, az "egyedüli lehetőség. ". Zielinszky Szilárd lesz a mérnöki kamara elnöke A Mérnökök Nemzeti Szövetsége, a hadviselt mérnökök és a Baross Szövetség mérnökei mind rászavaznak — A kamara március 12-én kezdi meg működését — Az új Nemzedék tudósítójától. — Ma délután nagyjelentőségű gyű­lést tartanak a műegyetemen a ma­gyar mérnökök a küszöbön álló mér­nöki kamarai választás ügyében. A mérnöki kamara terve,­­ amelyért Zselinszky Szilárd vezetésével har­minc esztendőn át küzdöttek a mér­nökök és építészek, most ugyanis megvalósul és március 8-án már megkezdik a választást is a kamara tisztségeire. A választás 9-én, va­sárnap befejeződik és 10-én megkez­dik a szavazatok összeszámlálását, úgy hogy 12-én, szerdán a megvá­lasztott első tisztikar vezetésével a kamara már megkezdheti műkö­dését. A mérnöki kamara elnöki, tisztsé­gére eleinte egyhangú jelöltje volt az egész mérnöki karnak Zselinszky Szilárd, akinek köszönhető­ a kama­rai intézmény megvalósítása. .Ké­sőbb a Magá­nmérnökök Országos Szövetsége akciót kezdett Tolnay Kornél jelölése érdekében. Megálla­pítható azonban, hogy a mérnöki kar többsége, épen a gyakorlatod is­­rendelkező, keresztény magyar mérnökök kitartottak Zselinszky je­lölése mellett. A m­a délutáni gyűlést a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, a Hadviselt Mérnökök és Műszaki Tisztek Nemzeti Szö­vetsége, a Baross Szövetség mér­nöki csoportja, az Országos Erdé­szeti Egyesület, továbbá a Bányá­szati­ és Kohászati Egyesület hívták össze. A gyűlésen Medgyaszay Gyula határozati javaslatot terjeszt elő és ennek alapján kimondják, hogy a testületek egyöntetű állás­pontot foglalnak el a kamarai vá­lasztás során és mindannyian Zse­­linszkyre szavaznak. Az egész közgazdasági világot nagy mértékben érdeklő esemény­­nyel kapcsolatban megkérdeztük Hültl Dezső műegyetemi tanárt, a műegyetem építéstani tanszékének vezetőjét, aki ezeket mondotta munkatársunk­nak: — Feltétlenül bízunk benne, hogy Zielinszkyt megválasztják a kamara elnökének, mert hiszen a mérnöki karnak úgyszólván erkölcsi köteles­sége megválasztani Zielinszkyt, aki 30 éves működése során igazán a legnagyobb energiával és ambíció­val szolgálta a kamara megvalósí­tásának ügyét. Én csodálatosnak tartom, hogy a kamara elnökségére olyan úr is pályázik, aki egész mű­ködése során egyáltalán nem­­ volt híve a mérnöki kamarai intézmény megvalósításának. Ez az úr Tolnay Kornél. Én nem vonom kétségbe Tolnay képességeit sem, különösnek tartom azonban, hogy a Magánmér­nökök Országos Szövetsége Tolnay jelöltségét propagálja, holott Tolnay nem akarta megvaló­sítani a­ mér­nöki kamarát, Zielinszky pedig küz­dött érte és sikerült is neki tervét­­megvalósítania. Azért is különös a Magánmérnökök Országos Szövetsé­gének ez az akciója, mert Zielinszky ennek a testületnek dísztagja­­és egyik megteremtője. A Magánmér­nökök Országos Szövetsége mindig a kamara megvalósítása mellett volt és most mégis ő jelöl a kamara élére olyan urat, aki ellene volt. Ha olyan kézbe kerülne a kamara vezetése, amelyik nem híve az intézménynek, ez mindenesetre kedvezőtlenebb, mintha az intézmény megvalósítója kerül annak az élére.­­ Arra is hivatkoznak, hogy Zse­linszky más téren már magas pozí­ciókat tölt be, nevezetesen elnöke a Közmunkatanácsnak, továbbá az Országos Középítési Tanácsnak és ezért ne vállaljon újabb tisztséget. Egyes köröknek ezt az érvelését azonban nem tartjuk helyénvalónak és meg vagyunk győződve arról, hogy Zielinszky megfelelne a vára­kozásnak a mérnöki kamara élén is.. Remélem és majdnem biztosítottnak­ látom Zielinszky megválasztását. — A 8-iki választás elé tehát a leg­nagyobb bizalommal tekintünk.­­ A harmincas bizottság, amely a kamarába való felvételt eddig esz­közölte, majdnem kizáróan a papi­­rosforma alapján döntött és azokra, akiket m­ég nem vettek fel a kama­­rába, semmiféle hátrány nem szár­mazik. A tulajdonképpen való meg­alakulás után felvétethetik magukat a kamarába.­­ A Magyar Mérnökök Nemzeti Szövet­ség­én­ek és a többi testület­nek az ügyben való délutáni állás­foglalása igen nagy jelentőségű és teljesen tisztázza a helyzetet. A többi állásokat illetően a két alel­­nökségre a Magyar Mérnökök Nem­zeti Szövetségének és a többi, ugyanazt a felfogást valló testület­­nek a jelöltje Herrmann Miksa műegyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő, aki a kamaráról szóló javaslatnak az előadója volt a nem­­zetgyűlésen, továbbá Sár­mezen Endre, az Arad—Csanádi Vasútnak volt vezérigazgatója, aki most ma­gánmérnök Budapesten. Titkárnak Torna Frigyest, a Magánmérnökök Egyesületének volt főtitkárát jelö­lik, akivel igen kiváló szakférfiú kerülne a mérnöki kamarába.­­ Megkérdeztük Czeglédy Endre volt nemzetgyűlési képviselőt, a Baross Szövetség mérnöki csoport­jának és a Hadviselt Mérnökök és Műszaki Tisztek Nemzeti Szövetsé­gének elnökét is, aki ezeket mon­dotta: — A Baross Szövetség és a had­viselt mérnökök arra vonatkozó akciójával, hogy Zselinszky Szilár­­dot válasszuk meg a kamara elnö­­kének, az egész keresztény mérnöki kar azonosította magát. A ma esti gyűlésen a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, to­vábbá a Hadviselt Mérnökök és a Baross­­ Szövetség mérnöki cso­portja részéről Medgyaszay Gyula közös indítványt­, terjeszt elő és en­nek alapján a testületek leszögezik egységes állásfoglalásukat Zselin­szky m­gválasztása érdekében. Fel­fogásunk szerint nem szabad elej­teni azt az embert, aki az egész ak­ciót kezdeményezte a mérnöki ka­mara megvalósítására. "

Next