Uj Nemzedék, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-01 / 1. szám
\ ■' 1824 D£Q. Sí * S Xffévi mMnanmwtik ontat zmm Korona -- | W ---------------------------------------------------—*-------------y-------------------Eláfizetási árt Eer MM — «— |M| mm japMM**1 111 "^Vmímégaégás Hrtnj. hón 40.000 kor., negyed- Sffispj |g£pj Bájra SESgjaL 8SS5 BlfEa «djteb BnAasáet, V. hit. 2000 kor. Wien os n Iái- SmEL 7—23. - Kdkldadahianfttí. köznapja vaaárnap 2500 IjRt ^SS QHVKHK Bf® SIb vni. Kákdezl-art 1. arái. évre 120.000 korona. — jSnSg KBBsB WSSrnjS, SajS aaM Mm- -xim.. __ ^ 9mKmmw B£j0 **®ead - ehe 10. adni. Egyes tzin ára helyben: VEra&j mRM| eag|BriffidffsjffBjh j&Bff .aaCABjBn raff .eCBV&v. OBk Talafan i 127—47, 127—40, vidéken és pályaudvaron SEMI Jácaa# IS, Gyarat rak . partr ’.k kor. — tfirdetáank ^9^'^ a3BlW uIHIHIB SHIPS TaSafon , J. 131 — OS. Torán. utlm.-en díjszabás szerint. CHI nfeSB gH59I vHRlk, kSnt (2. Talafont 121—41. VII. évfolyam 2. (1551.) issám + CsÜtörtök ♦ Budapest, 1925 január 1. 1025 Mikor ezeket a sorokat papírra vetjük, az Úr 1924-ik esztendejének utolsó napja sötétedik be az utca felől a maga hamuszürke délelőtti szomorúságával, amely mintha az esztendő utolsó napján az elmúlt háromszázhatvannégy nap tömérdek fájdalmát, szenvedését, csalódását, nyomorúságát akarná kifejezni. De lapunk homlokára már az 1925-ik esztendő első napjának dátumát nyomja a körforgógép. Írásunk homlokára az új esztendő évszáma íródott, és ezen a hamvazószerdának beillő napon teljesítjük az obligát fájó-reménykedő kötelességet: elbucsúztatjuk az ó esztendőt és köszöntjük az újat. Nem volt meg az az ó esztendő, amelytől ne úgy búcsúztak volna az emberek, hogy jobbat kívántak helyébe. Mert az ember az ilyen évvégi leszámolásnál a maga háládatlanságra való hajlamosságával mindig duplán számítja a fájdalmak tételeit és felesben az öröm rubrikáit. De 1914 december 31. óta meg is van az oka a magyar embernek, hogy ne nagyon sajnálja az ó-esztendő távozását, mert ahogyan az az ó-esztendő hozta meg a világ rettenetes nagy háborúját, azonképpen mind a mai napig nem hoztak az esztendők Magyarországnak egyebet, mint háborús áldozatokat, forradalmi összeomlást, vörös hóhérvilágot, idegen megszálló testi-lelki nyomorúságot. Mind jól volt tehát, hogy j't ó-csatendőt , kb.ilyen elszakadtunk ,- még ha mindjártjait a fájdalmas valóságot jelentette is ez a bucsúzkodás, hogy egy esztendővel közelebb jutottunk a sírgödörhöz. És mindig érthető volt, hogy az uj esztendő felé reménységgel fordultunk, bár egyik uj esztendő éppúgy megtépázta reményeinket, mint a másik. Várjon 1914- től hogyan búcsúzzunk s mi van mit remélnünk 1925-től ! Bizony, bizony, 1924-nek sem mondhatunk egyebet, mint azt, hogy: „menj, menj, fájdalmak esztendeje, omolj utána az évek ezreinek az enyészet fekete örvényébe könnyeinkkel, csalódásainkkal, nyomorúságainkkal. Menj, mi szívesen búcsúzunk tőled, mert jót, örömet ugyancsak édeskeveset jelentettél nekünk és a hozzánktartozóknak, csonka országunknak és elrabolt testvéreinknek. De mindezért nem téged vádolunk, mert te csak időbeli kerete voltál mindannak, amit nem te követtél el, hanem emberek okoztak tévedéseikkel, mulasztásaikkal, hibáikkal, bűneikkel, krisztustalan szívükkel“. Igen, igy kell bucsúlnycunk az ó esztendőtől. S hogyan köszöntsük az újat! Bizony, bizony, 1925-nek csak azt mondhatjuk: „Jöjj, új esztendő, reménységeink esztendeje, hozd meg mindazt, amit hiába reméltünk elődödtől. Ámbár nem helyes és méltó dolog, hogy tőled várjunk és reméljünk bármit, hiszen te is csak titokzatos törvény rendelte időbeli kerete leszel mindannak, amit emberek fognak cselekedni. Ha mindazok, akiknek Isten kegyelme és a sorsnak változata hatalmat adott országunk fölött s mindazok, akik e világ népeinek sorsát irányítják, megtelnek Krisztus szellemével, akkor boldogabb esztendő leszel számunkra és a világ minden népei számára. De ha tovább tart a Gonosz szellemének, a Mammonnak, a Gyűlölségnek és Önösségnek uralma, akkor te is gyásznak, siralomnak és szomorúságnak esztedeje leszel, amelyet reménnyel köszörööttek és kiábrál Julián fognak hitestatni. De ez nem a te felelősséged hanem az embereké“. Igen, bolgá vagy boldogtalanná mi maga alakítjuk az esztendőket, s ha ősze akarunk boldog uj esztendőt !s minden jóakaratu magyarokkor első soron minél több húsz jellemet, minél több nori és társadalmi igazságért állnunk. S ha ez a jokivá ertik, akkor vájt lóban be : az Urnák 1925-ik esztendje. Scitovszky házelnök nyilatkozik a pártközi konferencia terveiről Nem tárgyal politikai koncessziókról — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Még karácsony előtt jelentette az Uj Nemzedék hogy beavatott politikai körökben jelentős változást várnak újévre a parlamenti helyzet dolgában. Ennek a híradásnak az igazolását jelenti a ma reggeli lapoknak az a közlése, hogy Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, a parlamenti béke megteremtése érdekében értekezletre hívja össze a pártok vezéreit. Az Új Nemzedék munkatársa mindenekelőtt Scitovszky Béla házelnöktől ígért tájékoztatást az értekezlet ügyében. — Még nem döntöttem ebben a kérdésben — mondotta Scitovszky Béla — nem is nyilatkoztam erről és senkivel sem beszéltem meg ilyen lépést. A pártközi értekezlet tehát még nem tekinthető pozitívumnak és nem egészen biztos, hogy be fog következni. Esetleg rám hárulhat ez a kötelesség. Ha csakugyan nem történik a pártok között valamilyen közeledés, akkor talán aktuálissá válik a vártközi értekezlet összehívása. — Hiszen mindig az első lépés a legnehezebb. Ezt esetleg nekem kell megtennem, amennyiben ez lenne az egyedüli lehetősége annak, hogy a kdbontakozás megfelel a «rap»-nak megkeresésén ’ valami történjék. — Minden kötelezettség nélkül tehezt meg ésebben az esetben csak a bőségét akarnám keresni annak, van-e ma a kibontakozásra. A nemzetgyűlés elnöke tehát még nem határozta el magát véglegesen erre a közvetítő lépésre. Munkatársunknak alkalma volt a kormányhoz közelálló helyen tájékozódnia Scitovszky Béla akciójának a természetéről és a politikai következményeiről. — A házelnök, mint a pártokon felülálló fórum, — mondotta informátorunk — végső esetben a leghivatottabb arra, hogy megteremtse a kibontakozás külső formáját, lehetőséget adjon erre. Tudomásom szerint Scitovszky Béla sem a kormánypárttal, sem az ellenzéki pártokkal nem folytatott tárgyalást ebben az ügyben, úgyhogy egyáltalán nem foglalkozott, a pártközi konferencia politikai előkészítésével. őszintén megmondva, ez azt jelenti, hogy ez a pártközi értekezlet nincs előre megrendezve, tehát lehet, hogy sikerrel jár, lehet, hogy nem vezet eredményre. Az elnöknek utóvégre magasabbrendű kötelességei vannak, amelyeket vagy megértenek és honorálnak, vagy nem; a következményekért a felelősség semmiesetre sem a kezdeményezőre, hanem azokra hárul, akik a kibontakozás dolgában állást adonak. Schtovsi 'ng Béla semmiesetre sent tem,e a ttwu,.fíi.wíiu propoziciót, nem tárgyalhatna politikai koncessziókról. Ha a megegyezésre alap kínálkozik, a házelnök mindenesetre úgy rányitja a dolgokat, hogy a parlament inszolidációja megtörténhessék. Az it esztendő gazdasági téren is szorosabbra fűzi Magyarország és Olaszország kapcsolatát Darinta nonza gróf elmondja nézetét a hírszólön álló gazdasági tárgyalásról és a magyar jövőról . Az Uj Nemzedék tudósítójától.Olaszország elegettegüniben, ahol saját érdekeinek sérelme nélkül megtehette, segítségünkre volt s végül olyan, diplomatákat küldött hozzánk, akik hivatásuk magaslatán állva igyekeztek a két ország kapcsolatait minél kedvezőbbem alakítani. Derini di Monza erőt, a jelenlegi olasz követ nem valami hosszú idő óta tartózkodik Budapestem, de máris megállapítható róla, hogy méltó utóda Castagneto hercegnek, akit a magyar társadalom egyhamar nem fog elfelejteni. Az esti órákban kerestük fel a követet, aki éppen iratokkal dúsan megrakott asztalánál dolgozott s megkértük, hogy mint a velünk legjobb viszonyban álló győztes nagyhatalom képviselője, fejtse ki nézetét a magyarok új esztendejéről. — Igazán örülök, — mondta szívélyesen — hogy alkam van az Uj Nemzedék útján érintni a magyar társadalom székírót övet, de természetesen politikai területű nyilatkozatot nem tehetek. Sziki meggyőződésem, hogy az elkövetkez új esztendő még szorosabbra fogja űzni a barátság szálait Itália és Mayarország között, nemcsak kulturális, nem gazdasági téren is. Ez utóbbi mim a két ország szempontjából igen fontos Úgy hiszem, mihelyt a magyar komány befejezte a gazdasági szerződésekre irányuló tárgyalást a szomszédos államokkal, nyomban sor kerül Olaszországra. Nézetem szerint igen rövidesen, még a tél vége előtt megkezdődik a tárgyalás a magyar, és az olasz kormány megbízottai közt, ez a tárgyalás előterében Fiume fog állni. A magyar piacnak tengeri kikötőre van szüksége, Fiuménak és Triesztnek pedig szüksége van az elvesztett északi tápláló területre. Hogy itt erre vonatkozó megegyezés milyen lesz, ma még nem lehet tudni, de kétségtelen, hogy Olaszország minden lehető könnyítést és szabadságot meg fog adni Magyarországnak, mert hiszen itt nem érzelmi mozzanatokról, hanem kézzelfogható önös érdekekről van szó. Fiume összeszedte magát, hiszen idei tonnaforgalma felülmúlja a háború előtti forgalmat, de természetes háttere Magyarország, amelyet az olasz kormány biztosítani is akar számára. — A gazdasági tárgyalás egyéb anyagáról jelenleg még hozzávetően sem beszélhetek. Itt mindenekelőtt az esik latba, hogy Magyarország milyen megállapodásokat köt szomszédaival. A szellemi kapcsolatokra terveit, Darin di Monza gróf kifejtette, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdont a budapesti olasz tanfolyamoknak, amelyekre az idén már csaknem hatszázan iratkoztak be. Nagy elismeréssel adózik Kleidsberg Kunó gróf kultuszminiszternek, páratlan ügyszeretettel és áldozat-1 készséggel karolta fe az olasz nyelv és irodalom tanítását. — Az olasz kormány szintén értékeli az itt folyó munkát — folytatta a követ — és Siciliano tanár, akol a budapesti egyetemein tart előadást, megbízást kapott, hogy szemelje ki azokat a kiváló hallgatókat, akik alkalmasak lesznek maguk is az olasz nyelv és irodalom tanítására. Ezek a jövő évben az olasz kormány költségén hosszabb tanulmányútra indulnak Olaszországba. Ettől függetenül az olasz kormány már az idén hat őszi tandíjat biztosított magyar tudósaik és egyetemi hallgatók részére. Két , ilyen ösztöndíjas, ha jól emlékszem, a római magyar intézetben dolgozik. Talán sikerülni fog a jövő évben felemelni az ösztöndíjak számát. Már távozóban voltam, amikor a követ visszatartott. — Higyye el engem Magyarország valósággal megbúvott. Ne tekintse ezt udvariaskodásnak, mert hiszen én a háború előtt vagy ötször megfordultam Budapesten s magam kértem, hogy ide küldjenek követnek. — Ismerem történetüket s amikor Budán járok, körülvesz a nagy Korvin Mátyás felrajzó emléke. De megtanultam a népet is szeretni, mert egyetlen eaenalb»née«Ma a vadászat, közben megismerkedem egy GSK* dai'Äwjärs! 1» a mrjrysr vvátknek. Ez a nép dolgos, bátor, egészségen és igy semmi kétségem, hogy ki fogja magát küzdeni a mai bizonytalanságból. Szüksége van azonban békére és nyugalomra. Nem csak lelki, hanem materiális nyugalomra is. — Ezért olvastam olyan örömmel a népszövetségi főbiztos és a pénzügyminiszter legutolsó jelentéseit. Magyarország megindult a szanálás útján, a kezdő lépéseket siker kísérte. Kívánom, hogy az új év megteremtse a tartós, felfelé törő fejlődés alapjait. — Mert, hiába, minden jogos remény kielégítetlen maradhat, ha a szellemi nagysággal nem párosul a gazdasági felkészültség. Mussolini a fentálló törvények szigorú alkalmazásával töri le az ellenzéket — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Róma, december 11. A rendkívüli minisztertanács elhatározta, hogy az ellenzék részéről folytatott aknamunkával somokon nem új rendszabályokkal védi meg az ország erkölcsi és anyagi érdekeit, hárítja el az olaszországi izgalom pénzügyi te gazdasági viszszahatátalait, hanem azzal, hogy a törvények alkalmazását élesen keresztülviszi. Pénzügyi téren meg fogják akadályozni a meg nem engedett tőzsdespekulációt. 51 kormány érvényt fog szerezni a sajtótörvénynek s igy törekszik elkerülni azt a hátrányos következményt, amelyet az ellenzéki sajtó megtévesztő hangulatkeltése vonhat az ország pénzügyi helyzetére. Federzonielügyminiszter röviddel ezelőtt körlevelet intézett a prefektusokhoz a sajtórendelet egyes pontjainak enyhítésére vonatkozóan, most azonban a kormány visszatér a sajtótörvény legszigorúbb alkalmazásához. A minisztertanács elfogadta a miniszterelnök előterjesztését, hogy „ Ica már a mindenekelőtt a választótörvényt és a sajtótörvényt, tárgyalja le. . ” —.......... % !