Uj Nemzedék, 1925. május (7. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

cussbA ■ Bem KOr^*^. /jn JB­­lUU sartÄSÄ ^ ■ j|I Imii £T SS .ggy .r2.*SU?-«£S SOM kor. WSrabcn het- VMrI MSjS jWsS a .IlSlP^aSlS lEdSnSniiUnteMn W, ssiris wmmmmmimm. %^bb$ m 1* Vll. évfolyam 98. (1648.) s­zám 4 Pén/elC 4 Budapest, 1825 május 1. Trianoni határok Nagy megnyugvással vesszük a hírt, hogy Vass József népjóléti miniszter Borr­a látogatja a határszéli városokat és személyesen tanulmányozza gazdasági helyzetüket. „Határszéli“: ezt a kifejezést szomorú kény­t­elenségbő­l használjuk, mert hiszen a trianoni határokat semmi­képpen sem vagyunk hajlandók elis­merni, határokat elfogadni — s mert ezek a kényszert tett és átmeneti „határok” nemcsak történelmi jogaink és a világ­háború magyar hősiességének megcsúfo­lásai, hanem min­den észszerűségnek is csúfjai. Ezek az átadatában, esztelen vak­sággal megvont szégyenhatáraik első so­ron azt eredményezték, hogy a közelük­ben fekvő magyar városok és községek nagyon szomorú, helyenként már-már válságos gazdasági helyzetbe kerültek. A szégyen, árulás és gonoszság drótsövé­­nyei mindenütt szétvágták a gazdasági élet természetes, évszázados érhálózatát Nos, azt nemcsak érzelmi okon hisszük ,és tudjuk, hogy a halálosnak szánt cson­kítás nem fogja elérni végső célját, ha­nem a történelem belső logikája és a ter­mészet megmásíthatatlan törvényei je­gyében is valljuk, hogy a trianoni hatá­rok nem sokáig tarthatnak. De addig, amíg a történelem nagy igazságtervére el­következik, mindent meg kell tennünk, hogy a határszéli magyar városok és köz­ségek lassú, folytonos vérzése ne hatalma­sodjék halálos elvégzéssé. Mert ez nem­csak szorongatott magyar testvéreink érdeke, hanem egyetemes érdeke az egész nemzetnek, a jelenre szólóan éppúgy, mint a jövőre vonatkozóan. Nem szabad, hogy az, amit a történelem igazságtevésének neveztünk, a felszabadulás nagy napja véreves­ztett nemzedéket, em­bernlőfogyott vagy lerongyolt városokat és falvakat ta­láljon. Nem szabad, hogy magyar embe­rek ezrei ne csak a trianoni határszabda­­láson való keserűséget érezzék, hanem valami afféle keserűség is lopózhassák szívükbe, hogy itthon is árváik, elhagyot­tak, s hogy odaát talán nem lenne hazá­juk, de lenne tűrhetőbb megélhetésük. Nekik, akik jobban véresnek, mint mi, jobban kell érezniük az állam gombo­sko­­dásait, szeretetét, s azzain át a nemzet egé­szével való széttéphe­tetten összefü­ggést. Ezek azok az okok, amelyek miatt meg­nyugvással és örömmel látjuk a népjóléti miniszter körútját s amelyek miatt szép, bensőséges eredményeket várunk tőle. Különösen fontosnak és helyénvalónak tartjuk Sopron, Kőszeg, Sátoraljaújhely, Miskolc és vidékének fölkarolását, speciá­lis sérelmeik orvoslását. Mert a magyar kérdés ma pregnánsabban oda van szö­gezve a világpolitika horizontjára, mint valaha. Az igazságtalan és tűrhetetlen bé­keszerződések revíziója felé ma már Mus­solini lovaglócsizmájában, Balduin lakk­cipőjében és Hindenburg sarkantyús marsallcsizmáj­ában egyaránt nagy lépé­sekkel halad a történelem. S a magyar irredentizmus politikájának legkomo­lyabb, legfontosabb része éppen az, ame­lyik nem hangos, amelyik nem is nevezi magát irredentának, hanem, amely né­mán, a maga eredményeivel szolgálja a komoly, történelmi jelentőségű irreden­tizmus előfeltételeit. Ezt a komoly, tar­talmas munkát köszörüjük s elmaradha­tatlan eredményeit nyugodt bizonyosság­gal várjuk. Kudarcot vallott a toborzás Bulgáriában A kormány sorozásra kér engedélyt a nagyköveti konferenciától Az antant leintette Jugoszláviát és Görögországot .— Az Új Nemzedék tudósítójától. — Szófia, április 30. A bolgár kormánynak nem sikerült a nagyköveti konferencián engedélyezett újabb tízezer főnyi katonát összetoboroznia. A felhívás nem járt eredménnyel. A bolgár kormány most sorozás útján akarja a hadsereg létszámát emelni, de ehhez a nagyköveti tanács újabb hozzájárulása szükséges. T. Bukarest, április 30. A Dimincaka jelentése szerint a nagy­követi értekeilet határozata következté­ben, hogy ideiglenesen megengedi a bol­gár hadsereg lét­számának teremttásét, to­vábbá ama tiltakozások következtében, amelyek főleg Jugoszlávia és Görögország részéről történtek, az angpl­ás a francia kormány bukaresti, belgrádi és atom képviselői útján barátságos tévést tett abban az irántiban, hogy Romániát, Ju­­ffosaldincit és Görögországot rábírta, nz ellenezzék e határozat érvényesítését. A nagyhataárnak kimutatták, hogy a bolgár hadsereg időleges növelését elkerülhetetl­en körülménynek tekintik, má­r pedig ál­talános európai érdekből, boarr Így véget lehenően vetni a bulgáriai alvurek­tárnak. A lap értesü­lése szerint a román kormány a nagyhatalmak intervenció­ját jóindulat­­tal fogadta, mert teljesen egyezik a ro­mán kormánynak az első pillanat­tól kezdve elfoglalt magatartásával. Felfo­gása szerint a bolgár haderő ideiglenes növelése sokkal kisebb veszedelmet jelent, mintha Bulgáriában tovább tartanak az anarchikus állapotok. Az irtán­i és belgrádi kormány állásfoglalása még nem ismere­tes, azt hiszik azonban, hogy de aót fog­­nak­ tenni a nagyhatalmak ajánlatának te csak arra fognak szorítkozni, hogy a létszámemelés időtartamát sajgornam tart­sák be és hogy a határidő leteltével ismét lépjenek életbe a neuilly-i szerződ­és hatá­roz mán­­yat azokkal a rendelkezésekkel együtt, amelyek a katonai ellenőrzésre vo­natkoznak. . — Az új Nemzed­ék tudósítójának Jelentése Berlinen át. — Pária, április 10 Politikai körökben híre jár, hogy a brit kormány Belgrádban diplomáciai lé­pést tett, melynek során hangoztat­te hogy a brit kormány felfogása szerint a bolgár hadsereg létszámá­nak Hmtgyar emberrel való emelése e­lkerü­l­hellenül szükséges és e létszámemelés miatt a belgrádi k­or­­mánynak jogos aggodalma nem lehet. .. Félmilliárd koronát sikkasztott egy rovottmuhtú szélhámos a törökszentmiklósi malomtól A szélhámost bevásárlás közsdere letartóztatták Csak kölcsönt akart a malomtól — Az Új Nemzedék tudósítójától. — ügy ifi, öreg szélhár­os került tegnap rendőrkézre, aki már végig elpróbálta a volt Nagymagyarorsság összes jegybányát és börtöneit és végigcsalt egész Magyar-OTBRiffot. Az utóbbi években hosszú ideig nem hallatott magáról, mit végre most egy félnlliárd koronás sikkasztás ré­vén ismét rendőrkézre jutott. tegnap hajnalban a budapesti főscapi­­táriaásera távirat ért bevett m törökment­­né Mósi csendőntesitte, amíg arra kéri a budapesti főkapit eny*á*ot, hogy Borén Gyula ismert .rselhámost, aki 1871-ben Kassán született, tartózta»», le, mert Tö­­rökszinti­iklóeom közel félmilliárd koro­nás sikkasztást követett el és valósmnűen Budapestre menekült. A nyilvántartó hi­vatalban szerepel Barta Gyula neve. Fénykép és személyleírás is van róla. Azonnal detektíveket küldtek ki elfogatá­­sám. A hajsza bámulatos gyors eredmény­nyel végződött. Még nem volt dél, mikor mér Bartát előállították a fő­kapitányságra. A detektív akkor fogta el, mikor az egyik belvárosi üzletből kilépett és a rá várakozó fiúkkor felé ment A dehercsővel együtt beültek a kocsiba és azért jöttek a főkapitányságra. Időközben a főkapitányságon fia hajtóik telefonon a törökszentmiklósi csődőrsé­­get és részletes felvilágosítást kértek Baria, Gyula ügyébe®. A csendőr­ség az esetet a következőképen vámolta: Kedden délelőtt megjelent Barta Gyula a törökszentmiklósi gőzmalom r.-t. irodá­jában és a gőzmalom igazgatóját kereste. Bevezették. Az elegáns Barta Gyula sa­ját nevén mutatkozott be. Pecséttel és alá­írásokkal ellátott szerződéssel igazolta, hogy Ssinyei-Merse Félix, a törökszent­miklósi Bontoti uradalom vagyonkezelője, őt inspektornak szerződtette. Az i­apata megtörhette után érv másik kárt vett elő, amely szertint Szviszor-Merse Félix abb­ól hista meg őt, hogy néfeámi vagon tavalyi gabonát adjon el Táskájában mintákat is hozott ma­gával, amelyekből látni lehetett, hogy a legfinomabb minőségű bánó­ról van szó. Megfelelő árat követelt és igy az üzletet megkötötték. A ma­lom megvett 40 millió korona áru gabonát. Rög­tön ki is akarták smerte­ az összeget, de Barta azt mondta, hogy készpénzben csak ötven milió korrón át a dmnaffe, a töb­bit pedig állítsák ki váltóban, valamelyik budapesti bankra intézve. Az üzlet meg­kötése után Barta isnaét zsebretette m­ iratókné, ellenes naott és­­távozott a ma­lomból. A malom iglmaióját a véletlen métt az­nap összehozta Szinnyai-Merse Félix-szel Az igazgató a gabona­vételről kezdett be­szélni, amire Szinnyei-Mer­se Félix mód fe­lett csodálkozni kezdett, mert ő semmi­féle megbízásról nem tudott- Rögtön látták, hogy széllám­osság történt. Maikor az igazgató megmomdatta a szél­hámos névért, Szinyei-Merse Félix emlé­keseit, hogy néhány hónappal ezelőtt járt nála egy ilyen nevű ember és állóst kért. Többet nem tudott erről az emberről. Valószínű, hogy csak azért jelentke­zett állásért, hogy hivatalos papíro­kat lophasson és az uradalom pecsét­jét megszerezhesse. A malom természetesen rögtön jelen­tőst tett a törökszentmiklósi csendőrség­nek. Fülei, Szántó László rendőrfogalmazó ma délelőtt azonnal megkezdte a heteséért j^MiaillliÜP^IllliPWI !■ un mjTi áll dili A kommunisták merényletet terveznek Chamberlain ellen Bosszúból akarják meggyilkolni — Az Új Nemzedék tudósító­jának jel­estése Berlinen át. — London, április 30. A lapok újabb értesülései megerősítik, hogy Chamberlain, allen gyükön kommu­nista merénylet ítészük Az újabb részle­tekből megállapítható, hogy a kommunis­ták bosszútervéről van szó, mert Cham­­berlainnak­ tulajdonítják az angol-orosz kereskedelmi szerződés felborítását és Szovjet-Oroszország elismerésének meg­akadályozását. A Chamberlain ellen inté­zett támadást bulgáriai forradalmi üzel­­mekkel hozzák összefüggésbe. A merény­letet egy európai fővárosban, melyet a kommunista üzelmek fészkének ismernek, készítették elő.­­. HiíSfi gyűlésen Eiszik­fóSi a mmmvl szecuitieHinlirata Piri etilfe illicit . — Az Uj Nemzedék tudósitójától. — Pozsony, április 30. Nemes szociákii omol ura­la poszttitkárt egy gyűlésen, amelyen beszédet mondott, ismeretlen ember leszúrta. A merénylőről annyit tudnak, hogy a kommunista, párt tagja. Nemes röviddel ezelőtt­­lépett át a kommunistáiktól a szocialista pártba, úgy hogy a merényleteit politikai bosszú zu­gaikat ki­­. ll Barta Gyula kihallgatását. _ Barta elis­merte, hogy a manővert ő követte el. Csak az ellen tiltakozott, hogy ez sikkasz­tás volna. Előéletének megállapításakor sem­mire sem akart emlékezni. Csak las­sanként vallotta be, hogy itt és amott egy-két vagy három évig terjedő fegyházbüntetést ült le, csalásért, sikkasztásért és okirathamisításért. Azt beismerte, hogy az a szerződés, amellyel magát igazolta, hamis volt. — Hálman vette a bélyegzőt — kérdezte a rCTntőr f­ogal­mazó. — A bélyegző az enyém — válaszolta Barta ■ Gyula. — A saját bélyegzőmmel bélyeEEztem le a seereedéet. — Hogyan jutott ehhez a bélyegzőhöz? — úgy, hogy én csináltam, tehát az enyém. Azzal a trükkel próbált védekezni, hogy naivnak tetette magát. — Én kérem, szépen. — folytatta to­vább — október óta állás nélkül vagyok és ezért gondoltam, hogy valahogyan pénzt kell szerezni. Nem akartam sikkasztani, csak köl­csön akartam pénzt kapni a gőzma­lomtól. És hogy itt állok, annak önök az okai, fogalmazó úr. Én ugyanis úgy gondoltam a dolgot, hogy felvessem a pénzt a malomtól, átve­szem a négyszázmillió koronáról móló váltót, feljövök Budapestre, megejtem a bevásárlásaimat, — eddig huszon­h­atmill­ió koronát költöttem — a megmaradt 24 mllió koronával és a váltókkal pedig visszautazom Törökszentmiklósra. A ma­lomma f­elmondom a dolgot, visszaad­om­ a váltókat és a 24 milliót. — A malomban látni fogják, milyen becsületes ember vagyok és elállnak a föl­jelentéstől. Az elköltött pénzre vonatko­zóan pedig megígérem, hogy lassanként vissza­­l­etgetem. Ez volt a becsületes szándékom és esek sisert none, ha subettam­ végre, mert a detektív elfogott. A főkapitányságon természetesen n­em respektálták Barta védekezését és előzetes letartóztatásba helyezték. A lakásán ház­kutatást tartottak. Szobája tele volt csomagokkal, ame­lyeket tegnap délután küldöttek oda különböző belvárosi cégek, ahol be­vásárlásait tette. Mind­ezt behozták a főkapitányságra. Selyem ing, selyem harisnya, lakkcipők, felöltők, kestyük, selyem nyakkendők egész tömegével fekn­őznek a rendőrség előtt, amely azt lefoglalta. Úgy hogy né­hány millió korona hijján a malom egész kára megtérül.

Next