Uj Nemzedék, 1925. szeptember (7. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
ess»*■ ■■ ni - ■ E^., «im £n h.lyben. £gg|3 gffigg »111111«!iÜLÜT. 65. Gyntrik, 7-7^4 A'A IP JmM niä IjfPrJy B Vll. évfolyam 195. (1745.) szám * Kedd ♦ Budapest, 1925 szeptemberii. Ptr. Smith rendidő „A magyar állam pénzügyi fejlődése az újjáépítési műszak első, teljes esztendejének végéig sokkal messzebbre haladt, mintegy ezt az újjáépítési terv kilátásba vette, amely erre az időszakra, száz millió aranykorona költségvetési hiánynyal számol. Ez az eredmény csak azáltal volt elérhető, hogy a magyar nép igen nagy adóterhet visel, amely az ország életére jelentékeny teherként nehezedett.“ Ezeket mondja Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos július haváról szóló jelentésének bevezetésében azután, hogy megállapítja a július 30-án végződött költségvetési évnek azt az eredményét, amely 63 millió aranykorona költségvetési felesleget tüntet fel. Százmillió aranykorona költségvetési hiány helyett 63 millió aranykorona fölösleg valóban olyan eredmény, amelyre joggal mondhatja a népszövetségi főbiztos, hogy azt tisztán és egyedül a magyar nép áldozatkészsége és hazafias kötelességtudása idézhette elő. Mert hiszen ennek, az előirányzottnál 163 millió aranykoronával kedvezőbb eredménynek az volt a természetes következménye, hogy a népszövetségi kölcsön 250 millió aranykoronájából alig kellett valamit felhasználni. Tényleg a népszövetségi kölcsönből már alig hiányzik több, mint amennyi fölösleget a most lezárult költségvetési év ideiglenes zárszámadása felmutatnak. Ez az eredmény hozza magával, hogy most már a népszövetségi főbiztos büszkén mondja hogy a magyar korona nemcsak tényleg szilárd, hanem a közönség is bízik szilárdságában. Természetes ez, hogy az a nemzet, amely olyan áldozatokra képes, csakhogy valutájának stabilitását biztosítsa, bizalommal is van az iránt, hogy ennek a példátlan önfeláldozásnak eredménye is lesz. Hiszen a külföldi gazdasági élet akkor, amikor szinte elárasztja az országot hitelajánlatokkal, a legpregnánsabb bizonyítékot:t adja annak, hogy mennyire bízik a magyar gazdasági élet talpoaállásának sikerében. A tőke nem szentimentális, érzelmi motívumok sohasem vezetik. Ha tehát a külföldi tőke idejön és kínálja magát, annak csak az az oka, hogy egyrészt jobb jövedelmezőségre számít, mint másutt, másrészt pedig biztosítva látja úgy a pénzét, mint annak kamatait. A külföldnek szinte határtalan bizalmáról tanúskodik az a körülmény, hogy most a termésértékesítés időszakának legfőbb idejében a jegybank váltótárca-állományát a legutóbbi kimutatása szerint augusztus harmadik hetében kereken 96 milliárddal tudta lecsökkenteni, amikor pedig a népszövetségi főbiztos jelentésében a közeljövőről szólva azt mondja, hogy egyáltalában nem okozna sem meglepetést, sem aggodalmat, ha a banknak mind a váltótárcája, mind a valóságos jegyforgalma a most bekövetkező idény folyamán nagyobb kiterjedést érne el. A külföld bizalmát jelenti ez, mert a külföldi tőke nagyarányú beözönlése tette lehetővé a jegybank hitelszolgáltatásának mellőzését. Vessünk vissza egy pillantást az egy év előtti eseményekre. A szanálási akció megindulását katasztrofálisan rossz termés tette hatványozott mértékben súlyossá és a téli hónapokban már-már úgy látszott, hogy összeroskad az ország a súlyos terhek és nem várt bajok alatt. Szinte úgy látszott, hogy a népszövetségi kölcsön 250 millió aranykoronája csak egy csepp a tengerben és az ország gazdasági talpraállításához édeskevés lesz. Most pedig egy év elmúlta után azt látjuk, hogy nem. Vissza tudunk még emlékezni arra a hatásra, amelyet a népszövetségi főbiztos első jelentései váltottak ki a külföldön és elsősorban Angliában. Emlékszünk még arra a csodálatra, amely az egész külföldet eltöltötte, amikor látta, hogy a magyar nép milyen önfeláldozással, milyen rajongással siet nemzeti gazdasági életének talpraállítására. A népszövetségi tanács az első esztendőre százmillió aranykorona deficitet állapított meg és még akkor is azt hitte, hogy csak a legerélyesebb eszközökkel, a végrehajtó dobjának folytonos pergése közben lehet majd ily módon rendbehozni az állam háztartását. Már az első hónapokban kiderült, hogy mennyire félreimerte a külföld a magyar nép kötelességtudását. Az első hónapok nehézségei után a katasztrofálisan rossz termés ellenére az állami bevételek oly mértékben szaporodtak, hogy a népszövetségi kölcsönből felvett előlegeket a kormány vissza isérthette. A végeredmény pedig százmillió aranykorona költségvetési hiány helyett 63 millió aranykorona fölösleg. A magyar adófizető népnek kötelességtudásáért és önfeláldozásáért Smith népszövetségi főbiztos jelentése a legszebb kitüntetés, hiszen ezt a rendjelet olyan férfin nyújtotta át, aki mint ellenőr jött ide és az csak a tényekből ítélt. \y26.^c J ^^ y/jf/) . f\la Abd el Krim utolsó csepp vérifi harcol Marokkóban A blokád ellenére munícióhoz jutott A franciák tovább nyomulnak előre Páris, augusztus 31. A Daily Telegraph tangeri jelentése szerint Abd el Krim fokozta propagandáját a bennszülöttek körében. Felhívást bocsátott ki a riftörzsek vezetőihez és ebben kijelentette, hogy az ellenállást folytatni fogja utolsó szál emberéig. Semmiben sem akar engedni, mert a vallás forog veszélyben. A lap jelenti továbbá, hogy a rifpartok blokádja ellenére több hajó kötött ki Adjirban; a hajók fegyvereiket és lőszert hoztak a kilakók számábra. Fez, augusztus 31. (Hamis.) A 19-ik hadtest műveletei következtében, amely Dakar Dininél fáradtság nélkül érte el a bran-törzs területének legészakibb részét. Hetvenezer ember — köztük hétezer harcos jutott minden vagyonaival és jószágával együtt (a termést is beleértve) kezünkre. A Tif vezérek Sesuanban értekezletre ültek egybe, amelyen nagy izgalom uralkodik. Abd el Krím sorkatonákat oszt el az egész harcronadon. Páris, augusztus 31. Fezből jelenítik, hogy Noulin tábornok megbízott egy vezérkari tisztet, menjen állandó összekötő tisztül Primo de Riverához. A mai napon egy spanyol tiszt érkezik Fezbe, hogy a francia vezérkarnál hasonló szerepet töltsön be. London, augusztus 31. A Times jelenti :Jeruzsálemből: Egy jeruzsálemi tan szerint a Damasztus éléstárai szóló hír valótlan- A drúzok csakugyan támadást intéztek a város ellen, de a támadás kudarcot vallott. Damaszkusban magában nyugalom uralkodik, de egészen a városig elért már a franciaellenes propaganda. A drúzok majdsérletet tettek arra, hogy Damaszkus és Ired között a vasúti vonalat elvágják. — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, augusztus 31. Az Eclair közlése szerint Painlevé Sarrais tábornokot sürgős táviratban felszólította, hogy azonnal tegyen a valóságnak megfelelő kimerítő jelentést a franciák veszteségeiről a árusokkal folytatott harcokban. Sarrail még erre a sürgető táviratra sem válaszolt kielégítően, hanem lakonikus táviratot küldött ezzel a szöveggel: Minden rendben van, Damaszkusz nyugodt. Sarrail a kormánykörökben meg vannak győződve, hogy Sarrai konokul félrevezeti a kormányt a tényleges helyzet tekintetében és azért küld rövid táviratokat, mert el akarja halasztani a való tényállás közlését. T. ' ii . „Európa békéje követeli Ausztria csatlakozását” Nagy tüntetés volt tegnap Bécsben—Loebe a Népszövetség útján tartja kivívandónak a csatlakozást Nagy az izgalom — Az Új Nemzedék tudósítójától. •— Bécs, augusztus 31. A városháza előtt tegnap mintegy tízezer ember részvételével népgyűlés volt, amelyen a Németországhoz való csatlakozás mellett tüntettek. Lelkesen ünnepelték Loebe német birodalmi gyűlési elnököt; az ünneplés még fokozódott akkor, amikor az osztrák-német népszövetség elnöke megköszönte neki, hogy nyíltan, ország-világ tudtával vállalkozott bécsi útjára, noha akadályokban nem volt hiány. Loebe német birodalmi gyűlési elnök ezután megtartotta beszédét, amelyben a többi között a következőket mondotta: A német nép akaratának végrehajtását egyetlen belföldi kormány sem ellenezheti sokáig és egyetlen idegen demokrácia sem tarthatja fenn tartósan saját alapelvének megsértését. Tiltakozott az ellen, amit különösen Olaszországban és a francia jobboldali körökben hangoztatnak, hogy a csatlakozási mozgalom az imperializmusnak vagy az annexionizmusnak felélesztését jelenti. Hangozhatta a csatlakozási törekvések békés jellegét. — Mi a magunk kívánságának teljesítésére — mondotta — nem ismerünk más utat, mint azt, amely a Népszövetségen át vezet. A st.-germaini békeszerződés értelmében a Népszövetség hivatott arra, hogy Ausztria jövő állami kialakításáról döntsön. Mi hisszük, hogy kívánságunk teljesítése nagyban hozzá fog járulni Európa békéjének helyreállításához, annál is inkább, mert gazdasági szükségnek felelne meg. A szanálási kísérletek egytől-egyig vagy eredménytelenek voltak, vagy csak átmeneti időre bizonyultak áldásosnak. Mind erősebb a kívánság a nagy gazdasági terület iránt, amely biztosítja lakóinak létét. — A mai tüntetés — folytatta Loebe — nem a kormányoktól indult ki. Én is, mint a német birodalmi gyűlés elnöke, ebben a pillanatban nem valamely kormány szócsöveként szerepelek, hiszen egyébként is ellenzéki párthoz tartozom. Mi a csatlakozásban nem látjuk a béke megbontását. Marseilleben a munkások a békére irányuló akaratukat hirdették. Holnap Párisba megyek, hogy a német-francia megértés mellett szólaljak fel és hangoztassam, hogy ez a megértés az alapja az európai békének. — Békeholdásról teirat nem lehet szó. " A beszédet viharos éljenzéssel fogadták. A gyűlés folyamán felszólaltak még Leitner és Austerlitz, az osztrák nemzeti tanács tagjai, továbbá több német birodalmi gyűlési képviselő. A gyűlést a városházán fogadás követte, amelyreszámosan voltak hivatalosak. Schober rendőrfőnök hivatali elfoglaltságával mentette ki magát. Emmerling alpolgármester üdvözölte a megjelenteket és vitába szállt azzal a nemrégiben (Seipel részéről) kifejtett elmélettel, hogy az állam és a nemzet nem azonos fogalmak. Közbelépésre készül a francia kormány — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, augusztus 31. Politikai körökben nagy izgalommal és éles hangon tárgyalják az osztrák csatlakozási mozgalom megerősödését, különösen Loebe, a német birodalmi gyűlés elnökének bécsi feltűnő agitációját a csatlakozási mozgalom mellett. Loebe beszédének az a része, melyben fogadkozik, hogy a mozgalom csak békés után, a Népszövetség segítségével akar érvényesülni, itt kevés benyomást tesz és különben is azt vetik ellen, hogy a mozgalom erőszaklódása presszió akar lenni a Népszövetségre. Míg eddig hajlandóság mutatkozott arra, hogy a csatlakozási mozgalmat akadémikusnak, vagy előnyök kiharcolására alkalmas osztrák eszköznek tekintsék, addig most ebben a tekintetben fordulat állott be és mindinkább az a vélemény kerekedik fölül, hogy a mozgalom komoly jellegű és Németország áll mögötte. A csatlakozási mozgalom — mondották nekünk egy beavatott hivatalban, — úgy látszik mégsem egy előkelőtlen tarctikai manőver spanyolfala, hanem ezidőszerint a legkomolyabb ostrom a békeszerződések rendszere ellen. A külpolitika intézői mindinkább átlátják ezt és valószínű, hogy Ausztriát figyelmeztetni fogják a csatlakozási mozgalom tolerálásának súlyos következményeire. A kamara szünetelése lehetetlenné testi a politikai pártok egységes állásfoglalását. Megállapítható, hogy a Párisban lévő Mai számunk ára 3000 korona