Uj Nemzedék, 1925. december (7. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-01 / 272. szám
m»t, —Un,«,* ■»* FKpi tos*I FB!U |IILI P-« / Al -'' " KStá J.. UV l"Mg »I« HOW, hóra 40.000 bor», nejysd- gppÄj ‘'Plfefg Efeläv rVam [ AV.>0^ 'ratals Bodapaei« V. kar** korong — IHHI V1L évfolyam 272. (1S22-) ssám ^ fC.CÚ€I # Budapest 1925 december 1. — 1 i ” «■' 1 1 ..............................i ■■ ■■ ■ I, ■!—*” *■*—*■*—n. ■ —l—i*mt**"TMm*‘au ^ Pandoraszdente Nincs senki, aki mélyebben »bérezné a nyugdíjasok helyzetének tarthatatlanságát, mint mi, — hiszen ezeken a hasábokon érvek során át küzdöttünk, nem minden eredmény nélkül, a középosztály helyzetének szanálása, a szerzett jogok elismerése, a társadalom egyensúlyát jelentő gazdasági problémák megoldása érdekében. Ám ha azt kell hallanunk, hogy akadnak, akár jogosnak vélt elkeseredésből, akár előre megfontolt szándékkal elkövetett izgalomból olyan hangok, amelyek azt hirdetik, hogy: „a keresztény nemzeti jelszavakkal tették tönkre a 11yugdíjasokat”, akkor a vakság vagy a gyűlölködés e kártékony szándékú kirohanásai elleni szót emelünk. Az igazságok s köztük a nyugdíjasok igazságai, nem lesznek nagyobbak sem a valótlan kijelentésekkel, sem az agitáció hangosságával. A jogokat merni ököllel kell kivívni, de nem is a szavak bunkójával. A nyugdíjasoknak olyan jogos igényeik vannak, amelyek hatalmasabbak a hajtogatásból kirobbanó szenvedélyek erejénél. Az igazságnak ez az ereje pedig abban van, hogy a nyugdíjasok helyzetének szanálását, magának az államnak belső rendje, a társadalom gerincének, a középosztálynak megerősödése, a még hivatalban levő tényleges szolgálatosok jövőjének biztosítása, tehát a küzmegnyugvásnak érdeke követeli. Helyes, ha sürgetik s ha irányítják azt a munkáit, amely a dolgoknak megoldásához vezet, de politikával, pártagi+Szjiosoleografiam’veitással a nyugdíjasok igazságát sem sürgetni, sem irányítani nem szabad és nem lehet. A nyugdíjasok ezerféle sérelme nem lehet ugródeszka hangosszavu népvezéreke a nyomorból élősködő agitátorok számára. A nyugdíjasok sérelme nem azért sérelem, hogy abból a szociáldemokrácia szilre telhesse le a nyomor termését s a demokrata-bloikik kalózzászlaja alatt fürgén tevékenykedő néhány közéleti jelt kamatoztassa politikai érvényesülését. Közvetlenül a genfi tárgyalások előtt, amikor arról van szó, hogy a nyugdíjasigények javára a külföldi kölcsönből megfelelő összegeket szabadítsanak fel, a forradalmi hang nem okos, nem célszerű s az igazság szolgálatára nem alkalmas dolog. Azt a rendszert, amely demonstrációkkal, küldöttségekkel és felvonulásokkal ostromolta az államhatalmat, ismerjük már az októbrizmus idejéből s ha a nyugdíjasok visszaemlékeznek, akkor tudhatják, hogy ezzel az ostrommal sohasem a jog és az igazság kapuját, hanem a felforgatás pandoraszelencéjének fedelét törték fel. Arra a jogos kérdésre, hogy a kormány és a törvényhozás miért nem tette meg a nyugdíjatokkal szemben a kötelességét, nem lehet a szociáldemokrata pártba való belépés felhívása a felelet. Tábornokok a szociáldemokrata pártbaj 17 Ennek a módszernek a katonáit mi nem akarjuk többé látni. A nyugdíjasok a vesztett háború, a forradalmak, a felforgató üzelmek, az országcsonkító októbrizmus rettentő következményei miatt szenvednek. A nyugdíjasoknak tudniok kell, hogy ők is, mint mindenki, aki magyar ebben az országban, a Károlyi-Kun Béla rendszer bűneiért fizetnek. A kormány és a törvényhozás, Genfion és itthon, lásson hozzá a kérdés sürgős rendezéséhez. Nem azért, mert a demonstrációkat és felvonulásokat rendező hajtogatás feszegeti a pandaraszelence fedelét, hanem mert előrelátással, szociális érzékkel, okosan és bölcsen ki kell nyitni az igazság kapuját, biztosítani kell a társadalom fejlődésének s életének nyugodt menetét. __________ A nyugdíjasok kívánságaikat a kormányzó és Bethlen elé terjesztik — ■■■MmromigsagsaK>-gsiig3iwi«ii »■»■■■. ~....... Háromezernél több résztvevővel tartották meg a nyugdíjasok politikamentes országos gyűlését — A gyűlés is külföldi kölcsönt javasolt a nyugdíjak rendezésére A gyűlés felháborodva utasította vissza a szocialistákhoz való csatlakozás gondolatát . — Az Új Nemzedék tudósítójától. — 11 Az ország valamennyi nyugdíjas szervezetének fővárosi és vidéki kiküldöttei jöttek össze tegnap, vasárnap délelőtt a régi képviselőházban. Összesen 3212 kiküldött jelent meg, úgy hogy ennyire népes nyugdíjasgyűlés még nem is volt Magyarországon. A program szerint szigorúan politikamentes gyűlést tartottak és ehhez az alapelvhez a vezetőség következetesen ragaszkodott is. A napi politika kiküszöbölésével vitatták meg tehát helyzetüket tegnap a nyugdíjasok. Vezetőik azután megtették részletes előterjesztéseiket arra vonatkozóan, miképen lehetne orvosolni a nyugdíjasok ezreinek mai szomorú helyzetét. A nagygyűlés vezetését Neményi Imre nyugalmazott államtitkár, a KANSz nyugdíjas csoportjának elnöke vállalta,. Ott volt a Nyugdíjasok Orszálgos Szövetsége harmincöt szerv,z, '. ' ek kiküldötteivel, az ország minden részéből, Alurschalkó János, a Szövetség elnöke, Kovákzzay István alelnök, Knapp Aurél alelnök és Rákóczi István balassagyarmati csoportelnök vezették a Nyugdíjasok Országos Szövetségének nagyszámban megjelent tagjait. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége részéről az elnöklő Neményi Imrén kívül Kosinszky Viktor alelnök és Javornitzky Jenő vezértitésr jelentek meg. A Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége részéről Krompacher tábornok ment el a nagygyűlésre. A gyűlés összehívóinak egyike, a Nyugdíjas Fővárosi Tisztviselők Szövetsége számos taggalképviseltette magát A nyugdíjas vasutasokat részben a Kansz. képviselte, részben pedig a Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületének nyugdíjasszakcsoportja, ifj. Gonda Béla elnök vezetésével. Neményi Imre elnök nyitotta mag a nagygyűlést. Javasolta, intézzen s. gyűlés üdvözlő táviratot Horthy Miklós kormányzóhoz és tiszteletteljesen kérje őt, hallgassa meg és támogassa a nyugdíjasok törvényes, igazságos és méltányos ügyét Javasolta ugyancsak, hogy Bethlen István gróf miniszterelnökhöz is intézzeneki táviratot és kérjék őt a nyugdíjasok kérésének támogatására. A gyűlés az elnök előterjesztéseihez egyhangúan hozzájárul. Ezután Neményi Imre előadta, hogy az 1912. évi 65-ik törvénycikk biztosította először a nyugdíjasok jogait és kimondotta, hogy a teljes szolgálati idő után a nyugdíj fejében is a tényleges illetmények teljes összege jár. — Ehhez hasonlóan humánus nyugdíjtörvény — mondotta az elnök — egyetlen államban sem volt, hazánkon kívül. Az 1923. évi 35-ik törvénycikk és az 1924. évi 4-ik törvénycikk rendezte ezután a nyugdíjak ügyét. Ezek a törvények bizonyos százalék levonásával már megszorítást végeztek, végeredményben azonban kimondják, hogy a teljes szolgálati idő után a tényleges tisztviselők mindenkori egész fizetése jár a nyugdíj fejében. Azt is kimondja ez a két törvény, hogy valahányszor a tényleges tisztviselők illetményét emelik, mindannyiszor és ugyanolyan mértékben a nyugdíjasok illetményét is emelni kell. (ügy van vügy van!) — Nem hisszük, hogy a népszövetségi Landes ne látná be azt a, lehetetlen helyzetet, hogy amiből Magyarországon Kis Pál tényleges köztisztviselő nem tud megélni, abból Nagy Péter nyugalmazott köztisztviselő sem élhet meg. _ Tagadhatatlan, hogy a mi szegény hazánk a legszomorúbb közgazdasági viszonyok között van és az állam teherbíróképessége nagyon megcsökkent. Éppen ezért mindaddig nem jött panasz az ajkunkra, amíg a nyugdíjasoknak, az özvegyeknek és az árváknak is a tényleges köztisztviselőkkel együtt kellett szenvedniük. Most azonban azt látjuk, hogy a ténylegesen szolgáló köztisztviselők egyes kategóriáiban 50—52 százalékos fizetésemelés volt. Hasonlóképen látjuk azt is, hogy az 1925 július elseje után nyugalomba vonult tisztviselők, az új nyugdíjasok is többet kapnak, mint a régi nyugdíjasok, özvegyek és árvák. A nyugifány rendezése külföldi kölcsönnel — Voltak képviselők, akik találtak módot m.v., írerry az orvég teherbíró képességé, ,’k figyelembevétele mellett, is segitsenek a nyugdijasokon. Ezt a kérdést az állata által felveendő hosszúlégjáratú kölcsönnel akarták megoldani. Ilyen értelemben foglalt állást a országos takarékossági bizottság és a nemzetgyűlés 33-as szanálóbizottsága is. Ez a két bizottság külön-külön jutott ugyanarra a megállapodásra. Érdekes, hogy mihelyt a terv a lapok útján nyilvánosságra jutott (Az Új Nemzedék ismertette elsőnek). Pécsben az osztrák kormány is magáévá tette az eszmét és kamek kancellár kijelentette az osztrák köztisztviselők küldöttségének, hogy véleménye szerint csakis hosszúlejáratú külföldi kölcsön segítségével lehet megoldani a nyugdíjasok, az özvegyek és az árvák ügyét. Az elnök kijelenti ezután, hogy a nyugdíjasok a jövőben is a törvényes és a nemzet érdekeinek megfelelő úton akarnak haladni, de méltányos kívánságaik megvalósítására minden törvényes és jogos eszközt igénybe kívesznek. — Nem szeretném — úgymond — ha ebben a teremben csak egyetlen ember is akadna, aki azt hinné, hogy a nyugdíjasszervezetek vezetőségei nem tettek és nem tesznek meg mindent a nyugdíjasok érdekében, ami csak módjukban van. Még mindig reméljük, hogy a kormány előterjesztésére a genfi tanácsülés megfelelő határozatot hoz a magyar nyugdíjasok ügyéről. A határozati javaslat Ezután Neményi Imre elnök előterjeszti a nyugdíjasok határozati javaslatát. A javaslatnak ezek a lényegesebb pontjai: — Járuljon az országos nagygyűlés küldöttséggel Magyarország kormányzója elé, azzal a kérelemmel, hogy alkotmányos nagy befolyásával hasson oda, a nyugdíjasok, özvegyek és árvák az igazságnak és az egyforma elbánás elvének alapján megkaphassák az őket törvény szerint megillető arányban mindazokat az illetményeket, amelyeket az 1925. évi 7030.számú miniszteri rendelet a tényleges közszolgálati alkalmazottak részére az 1925. év július 1-étől kezdve biztosit — Forduljon az országos nagygyűlés felirattal a magyar nemzetgyűléshez, tárja ott fel a nyugdíjasok, özvegyek és árvák szenvedett sérelmeit. — Járuljon az országos nagyaszülés küldöttsége a miniszterelnök úr elé és kérje fel őt arra, hogy a decemberben kezdődő genfi népszövetségi tanács előtt eszközölje ki azt is, hogy a súlyos anyagi gondok között roskadozó, becsületes és hűséges magyar középosztály nyugdíjasai, özvegyei és árvái részére a szentesített többszörös törvények által biztosított ellátásokat szintén folyósítsák. A magyar törvények reedezkezései szerint ugyanis, a megszolgált munka után a nyugdíjasoknak, özvegyeknek és árváknak, a magyar állammal, mint munkaadóval szemben magánjogi igényei állanak fenn. A nyugdíjasok, özvegyek és árvák elesett, elhagyatott helyzetében, az országos nagygyűlés elvárja a jelenleg egységes eljárásra tömörült nyugdíjasok szervezeteitől, hogy a további együttműködés kifejlfcs®feóee és fentartása által a kellő lépéseket idején megteszi és addig folytatja, min a nyugdíjasok, özvegyek és árvák igazságos ügye diadalra nem jut. A nagygyűlés egyhangúan hozzájárult az elnök határozati javaslatához és kimondották, hogy a kormányzót és a miniszterelnököt, illetve a miniszterelnök helyettesét küldöttséggel keresik fel Ezután Kosnnczky Viktor nyugalmazott miniszteri tanácsos a Kansz. nyugdíjascsoportjának alelnöke szólalt fel: — A Kansz.-nak is az a felfogása — úgymond — hogy a nyugdíjasok ügyeinek megfelelő rendezése nemcsak az osztó igazság kérdése, hanem egyszersmind a nemzeti becsület, a méltányosság és az okosság kérdése is. Utána Javornitzky Jenő számvevőségi főtanácsos, a Kansz. vezéértitkára emelkedett szólásra: — Határozottan állítom, — mondja — hogy az egyetemes érdekképviselőit a kellő időben minden alkotmányos eszközt felhasznált és minden fórumnál eljárt a közalkalmazottak, a ténylegesek, a nyugdíjasok, az özvegyek és az árvák érdekében egyaránt. Tiszta lelkénismerettel mondhatom azt is, hogy a nyugdíjasok ügyét a legelső magyar ember, a kormányzó úr, a legnagyobb jóakarattal közeli (Élénk éljenzés.) és a lelkiismeretemnek tartozom azzal is, hogy megállapítsam, az illetékes fórumok, a miniszterelnök úr és a szakminiszterek mindig a legnagyobb jóindulattal foglalkoznak a kérdés megoldásának lehetőségeivel. (Úgy van! úgy van a terem minden oldalán. Sírnek a megállapításával, ha az eredmény nem is jelentkezik, tartozom a lelkiismeretemnek. Hiszem, hogy az összes méltó és igazságos fegyverek felhasználásával megvívjuk küzdelmünket és elérjük, hogy a nyugdíj valóban a nyugalmat biztosítsa. A határozati javaslatot elfogadta. EJ- Mai számunkra 3003 korona