Uj Nemzedék, 1929. május (11. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

Állj meg! Állj meg egy pillanatra kedves pol­gártársam! Állj meg a jelen rohanásá­ban és nézz vissza a múltba! Azokra a messzi, messzi és mégis most is itt kisértő évekre, amikor a sírját ásták e nemzetnek idegenből idesöprődött le­gények. Lassan-lassan, kezdetben alat­tomosan, majd egyre nyíltabban, mind bátrabban és öntudatosabban. Ezt a szörnyű munkát tetőzte 1919 május el­seje, amelynek tizedik évfordulója az a nap, amely a naptárban holnap kö­szönt reánk. Érdemes ezen az évfordulón, ha úgy tetszik, jubileumon, elmerengeni. Mit hozott ez a tíz esztendő? Merre fordult ez idő alatt ennek a népnek, ennek a nemzetnek a sorsa? Tanul­tunk, okultunk a múlton? Valóra vál­tak-e azok a szent fogadkozások és es­küvések, amelyek azokban a véres és förtelmes napokban szájról-szájra jár­tak? Legyünk őszinték! Feleljünk becsü­letes nyíltsággal magunknak ezekre a kérdésekre?! S ha ezt tesszük, akkor a tíz év mérlege fölöttébb szomorú ké­pet fest, megdöbbentőt eredményeiben és elég siralmasat reménységeiben. Mert mi történt? A nemzet mint egyed mindjobban elveszti faji és naciona­lista öntudatát, amely csak egyes jel­lemszilárd egyénekben él és lobog. Ezeknek az apostoli lelkületű testvé­reinknek hite és exhortációja alig­­alig tudja az elsatnyult, közönyös, tunya lelkeket felrázni. Valami testet­­lelket rontó álomkór szakadt mireánk szegény magyarokra. S ebben az álért, megbénult szellemi tengődésben gyöke­resen elvesztettük a memóriánkat. Nem emlékszünk már arra, talán nem is akarunk reá emlékezni, hogy mi történt 1918 őszén és 1919 tavaszán. Elfelejtettük a Conti-utca rémségeit és a Conti-utcából tömeggyilkosságokra útrakelt söpredéket, a matrózokat és a rablógyilkos elvtársak különböző szer­vezeteit! Nem emlékszünk már Sza­­muel­ elvtársra, Corvin-Klein elv­­társra, László-Lőwy elvtársra, vala­mint a tanácskormányban és mögötte összeverődött szemétemberekre és a szocialista-kommunista pártra, amely­nek egyik féltestvére ma is itt él, mintha mi sem történt volna. Lázít, izgat, piszkol, gyaláz, úgy a közélet­ben, mint a sajtóban és ha a hangja még nem is üti meg 1918 és 1919 mér­tékét, a hangszerelése máris az. S a polgárság? A polgárság hova­tovább lesodródik, leszorul az összefogás, az öntudatos szolidaritás, a férfias kitar­tás és helytállás frontjáról. Ki elfárad, ki megszédül és közönyös lesz, sok pe­dig megalkuszik anyagi helyzete miatt, mert azt hiszi, hogy jobban biztosítja magának és övéinek a mindennapi ke­nyeret, ha feladja a küzdelmet nem­zeti keresztény ideáljaink megvalósí­tásáért. Tehát nem tanultunk, nem okul­tunk semmit a múlton tíz év lefor­gása alatt. Hogy fest ilyen körülmé­nyek közt a jövő? Valaki azt mondta minap, hogy akkor legalább remény­ségeink voltak, ma már azok is el­koptak ! S mi mindezek ellenére mégis bízva és reménykedve nézünk az elkövet­kező éveknek elébe. Bizalommal, mert 1919 óta nagy építő munka is folyt. (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) ^ 2 (*? IMIImíIiI bm ^ ***dr‘,ltt**t ** M*ááhi» ♦♦♦ .0 |j^ g | g $ ttri, XI. évfolyam 98. (2833.) szám 9 Szerda 9 Budapest, 1929 május 1. Zsitvay igazságügyminiszter nyilatkozott a Házban a „rehabilitációs“ indítványról Bírókra kelt a mentőorvossal egy öngyilkos asszony, akivel leszakadt a cukorspárga A szerb kormány arra oktatja katonáit, hogy egész Baranya megye Jugoszláviának jár Ma reggel leégett Szófiában a bolgár képviselőház A levéltárat és a könyvtárat megmentették Szófia, április 30. Ma hajnali öt óra tájban a szobranje palotájában nagy tűzvész keletkezett. Az ülésterem pillanatok alatt lángba bo­rult és teljesen leégett. A szobranje kép­tára a lángok martaléka lett Elpusztult a szobranje eddigi elnö­keinek arcképgyűjteménye is. A levéltárat és könyvtárat sikerült megmenteni. Az anyagi kár így is fel­becsülhetetlen. A hatalmas tűzvészhez az egész szófiai tüzérséget kivezényelték, amely reggel nyolc órára megfeszített mun­kával lokalizálta is a tüzet. Ljapcsev miniszterelnököt már a kora hajnali órákban értesítették a szobranje égéséről, mire a miniszterelnök rögtön felkelt és több minisztertársa kíséreté­ben a tűzhöz sietett A miniszterelnök ott is maradt a színhelyen, míg a tüzet el nem oltották. A szobranje két nappal ezelőtt kezdte meg húsvéti szünetét. A tűz oka valószínűen rövidzárlat volt A szobranje égése a bolgár fővárosban óriási izgalmat keltett. A palota szeren­csére egy térség közepén áll, úgy hogy a lángok nem csaphattak át a többi épüle­tekre. Három leszállással húsz nap alatt akarja körülrepülni a földet a „Graf Zeppelin" — Az Új Nemzedék tudósítójától. Berlin, április 30. A Deutsche Allgemeine Zeitung fried­­richshafeni jelentése szerint Friedrichs­­hafenben lázasan folynak a „Graf Zep­pelin“­ világkörüli útjának előkészületei. Most már csak a technikai részletkérdése­ket kell elintézni, amilyenek például a szükséges hajtógáz megszerzése, valamint a megfelelő külföldi kikötők kiválasz­tása és berendezése. A Gráf Zeppelin az eddigi tervek sze­rint húsz nap alatt fogja körülrepstlni a földet, amivel valamennyi eddigi rekordot meg fogja dönteni. Az útirányt eddig még csak nagy vonalakban állapították meg. Az út első szakasza a friedrichshafen— tokiói út lesz. Tokióból a léghajó nekivág a Csendes­­óceánnak és valamelyik kaliforniai vá­rosban fog kikötni, ahonnan azután né­hány napos pihenő után átrepüli az ame­rikai kontinenst. A harmadik leszállás Lakehurtsben lesz s innen indul el azután a Zeppelin az út utolsó szakaszára, az Atlanti óceán átre­­pülésére. Ez az útiterv egyelőre még nem végleges és később még módosulhat. Newyork, április 30. A Washington Post írja, hogy hat ki­váló amerikai aviatikus leszállás nélküli repülőutat tervez a föld körül. A szük­séges anyagpótlást a levegőből végeznék el, más repülőgépek segítségével. A vál­lalkozást szeptemberben hajtanák végre. A gépek Newyorkból elindulva Boston érintésével jutnának Új-Skócia felé, majd az Atlanti-óceánon átkelve Glasgow felett frissítenék fel újból készleteiket. Az útirány ezután Szibériát követné és a gépek Alask­án keresztül térnének vissza kiindulási pontjukra. Az amerikai közvetítő javasla­tot sem fogadják el a németek — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Páris, áprlis 30. A lapok valamennyien annak a meggyőző­désüknek adnak kifejezést, hogy a szakértői konferencia zárójelentésének kidolgozásával megbízott albizottság már csak alárendelt sze­repet játszik. Amíg Schacht nem érkezik vissza Berlinből, nem várható újabb fordulat. A lapok berlini tudósítói egyöntetűen azt táv­iratozzák lapjaiknak hogy Berlinben az amerikai közvetítő ja­vaslat ellenére sem várnak már gya­korlati eredményt a párisi konferenciától. Schacht és a német kormány tagjainak tegnapi tanácskozásai után Berlinben az volt a benyomás, hogy né­met részről nem tesznek újabb javaslatot. A szakértői konferencia munkálatai ilyen kö­rülmények között a zárójelentés megszövege­zésével véget is érnek. A németek most már csak azon vannak, hogy a zárójelentésben lefektetett alapel­vek lehetővé tegyék a későbbi diplo­máciai tárgyalásokat. Berlini illetékes körökben nem tartják ki­zártnak, hogy ezek a diplomáciai tár­g­yalá­sok már a madridi tanácsülésen megkezdődnek, még­pedig Briano, Stresemann és Chamberlain között. A Journal szerint Mar­gerle berlini francia nagykövet tegnap délelőtt már tár­gyalt is Stresemann német külügyminiszterrel erről a lehetőségről. A Chicago Tribune értesülése szerint a jó­­vátételi fizetések főbiztosa, Parker Gilbert, tegnap este elhagyta Párist és Berlinbe uta­zott. Politikai körökben a jóvátételi főbiztos berlini útjának nagy jelentőséget tulajdoní­tanak. A va Jó fi­lép 1—1 TT T ? V

Next