Uj Nemzedék, 1930. augusztus (12. évfolyam, 173-197. szám)

1930-08-01 / 173. szám

/ 'j *£■U »930JÜL31 4 4//1 ‘ > B sttí^ííe: s ■■ m ■ ^vtLve■§ ^ Jcr^ assa^as« ... , r— a. M SByg gwSSSI £ggS& M AK* Smr &yg Trf.!Ant iimfjui iso-m. (HMr. Rrr<- PSH SjBBa Bjfcte idflPÉHI .jÉffök. WbL^S&I F!ók\l»dó!>l»«t«l«kt k*«TkM. rtiik.. ia EgifSS ««El HEro aMMMMBij flMP^BÍFr1 jf«SPW£Bral SÜk^Bh . i.. oniicMi-oi» t». »., ralT»a«fr.a MW- ^W*L_^1SS BWW fcwSSWA.’.-'' 'J. «iS? m pP|S|§r _T-l.: Ar.t 605-15. I., Horthy tér. — Hirdet««** dl. '-ji ^aiSKSSSSSS &&&?% W j EtMffl WB MBS aflSaU a 5-|a^«1- 'j 1** Mikló.-út 15. II.. Mírla­ll_k­ar» díjasaké« ^ Jki'Sflt M& ’#«1.. . - ''xjjdSSr­-r-. ifeig-jjl HKpj aJ|S| JBjwaQfcfc' '''Aife&V ' ^|ISPU'«S*S4 ^B&rSfefc tér 1. Tel.: 525-12. Vili., *-»4 alartat. «44 HH «Hl Bl J*xa«f­ ntr« n. 171. évfolyam. 173,­­32053 szám # JPétitek ♦ Budapest, 1930^SSSgfisxtus /* A rend Augusztus elsején rend­ lesz Buda­pesten is, rend lesz az országban is, s ez a summája annak az erélyes, katonás nyilatkozatnak, melyet Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár tegnap tett, s amelyet minden becsületes polgára e hazának örömmel és megnyugvással vett tudomásul. Ha bizonyos vérbe­­borult agyak és Moszkva felé tekintő szívek a százszázalékos felfordulást ál­modták ide Csonkamagyarországra, a magyar államhatalom százszázalékos szigorral gondoskodik arról, hogy itt rend legyen. Aki pedig meg akarná bontani az állam és a társadalom rend­jét, az csendőrszuronnyal találja szem­ben magát, aki forradalmi fáklyát csó­vál a kezében, annak béklyó csukódjék bűnös kezére. Leninnek sem a születése, sem a halála napja nem lehet nálunk véres, tűzvészes ünnepe a felforgatás­­nak,­­ eléggé átkozott annak az ember­nek a születése emberek milliói szá­mára, eléggé átkozott még halálában is az a szörnyeteg, akinek még a halotti balzsamozás alatt is rothadó holttestét a tűz martalékává szánta maga a vö­rös Moszkva, az Antikrisztus vezér­kara. Nekünk, akik 1919 rettenetes négy hónapján keresztül égtünk abban a vörös pokolban, amelynek kénköves lángjait Lenin gyújtotta rá a világ­háború ámulatába bénult Európára, estik átkunk és megvetésünk van a vö­rös Moszkva számára, és imádságunk a szegény letiport orosz nép millióiért, amelyekért Krisztus helytartója ismét felemelte hathatós szavát. Csak tébo­lyultak, gonosztevők, és felbérelt kalan­dorok állhatnak a bolsevista rémura­lom szolgálatába, amelyet most már a jobb lelki­ismeretükre ocsúdott szov­jet emberek is egyre sűrűbben elhagy­nak. Ha akad e csonka ország kényszer­­határai között ilyen tébolyult, ilyen gonosztevő vagy ilyen kalandor, annak ott a helye, amellett a negyvennégy szovjetbérenc mellett, akiket a minap helyeztek lakat mögé Nem akarunk túlzott fontosságot tu­lajdonítani a vörös vakondokok föld­alatti munkájának, de nem is akarjuk magunk veszedelmére alábecsülni. A ör­dög nem alszik,tartja évszázadok óta a nép, és az ördög ma a bolsevizmus vö­rös inkarnációjában jár a földgömbön, hogy elveszítsen népeket és nemzeteket. És ott véli legjobb helyét, ahol sok az elégedetlenség, sok a gond, so­k a köny­­nyen bomló idegrendszer a hamar gyu­­ladó indulat. Nálunk pedig fölös szám­mal akad ilyen, hiszen Trianontól kezdve sok minden tépi a magyar idegeket, gyújtogatja az indulatokat És ha erre gondolunk, akkor az európai hatalmak felé tekintünk, mint akik a gyilkos békeművek sürgős revíziójával legfőbb reménységét tipornák el a vörös Moszkva pokoli diplomáciájának. De hazafelé is marad mondanivalónk. Még­pedig az, hogy a karhatalmi in­tézkedések felől nyugodtak vagyunk augusztus elsejére, és hisszük, hogy a készenlétben levő szuronyoknak nem akad munkájuk,­­ de az is bizonyos, hogy legjobb arra törekedni: ne boldo­guljon véletlenül sem a vörös agitáció és reménytelen legyen akkor is, mikor a szuronyok nincsenek éppen készenlét­ben. A trianoni béke revíziója kívülről, közéleti tisztaság és igazi szociális po­litika: ez az a tömjénfüst, amely holt­­bizonyosan és mindörökre elűzi a leni­­nizmnus ördögét Budapestről is, Ma­gyarországról is. Kálmán Imre feleségét elkapta egyautó­s esernyője a torkába szájáig Nem kerül az aki önhibáján kívül nem tud lakbért fizetni Méltányos esetben jogerős ítélettel szemben is megvédik a kilakoltatástól a hátralékosokat — Az új Nemzedék tudósítójától — Augusztus elsejével újra lakbérfizetés gondja kopogtat a gondok sokaságává, küzködő lakók ajtaján. A munkanélküli­ségnek ebben a szomorú korszakában szinte természetes, hogy a lakbérnegyed küszöbén azoknak a szerencsétlen embe­reknek, családoknak a sorsa kerül elő­térbe, akik hibájukon kívül, sőt legna­gyobb igyekezetük ellenére sem tudják a lakbért előteremteni. Az utcára kerül­nek-e ezek az egzisztenciák vagy pedig talál számukra segítséget, kíméletet a törvény szigorú betűje? Erre vonat­kozóan Vass József népjóléti miniszter a következőket mondta az Új Nemzedék munkatársának: — A szociáldemokraták lapja legújab­ban igen erős támadást intézett ellenem s azt követelte, hogy a munkahiányosok érdekében augusztus 1-re adjunk leg­alább annyi szociális védelmeit, amennyi megvolt a korábbi lakásrendeletben, ne­vezetesen hogy a véletlenül, vagyis gaz­dasági kényszerhelyzetük okán lakbért nem fizetőknek ne lehessen felmondani.­­ Először is megállapítom, hogy az 1925-ig érvényben volt lakásrendelet tényleg intézkedett a véletlenül késedel­mes­ fizetők érdekében, e védelem azon­ban nem szociális jellegű védelem volt, hanem olyan esetekre vonatkozott, ami­kor a bérlő az esedékesség órájában — bár a bérösszeg rendelkezésére állott — bármi okból nem tudott eleget tenni fize­tési kötelezettségének. A viták kikerü­lése céljából a következő rendelet már pontosan meghatározta, hogy e véletlen­­ség az esedékesség órájától számított nyolc napon túl, a késedelmes fizetés vé­delméül fel nem hozható.­­ Tudom, hogy különösen a stabil módon nem foglalkoztatott rétegek sorsa igen nehéz, mégsem szabad a helyzetet olyan színek­kel festeni, amelyek erősen túlozzák a valóságot. Legjobb lesz a hivatalos ada­tokat mérlegelni. Közlöm ama perek ab­szolút számát, amelyeket 1927 novembe­rétől 1930 májusig bezárólag a központi és kerületi járásbíróságnál bér­nemfize­tés címén a lakók ellen indítottak. Bérnemfizetés címén folyamatba tett felmon­dási perek A központi járásbíróságnál November 475 722 632 — Ha figyelembe vesszük, hogy a fő­városban kereken 212.000 lakás van, ebből egy- és kétszobás 168.000, ha továbbá egybevetjük azt a másik adatot, hogy az összes fővárosi lakásokból körülbelül 150—160.000 még kötött forgalom alatt van, meg kell állapítanunk, hogy a bér­nemfizetés okán történő felmondások egy-egy évben nem érik el a kötött for­galom alatt levő lakások 3 százalékát. Felmondások száma Év kötött forgalmú egyéb lakásnál — Ez az arány nem oly nagy, hogy szociális nyugtalankodásra elégséges okot adna, bár világos, hogy sok könnyes és kétségbeesett erőfeszí­tés húzódik meg a számok mögött, erőfeszítés arra, hogy a bérlő magá­nak és családjának a fedelet bizto­sítsa.­­ Viszont e számok azt is mutatják, hogy helyes a kormány lakbérpolitikája azzal a vezető gondolattal: elmenni a lak­bérek rendezéseivel az elbírható határig, ám nehéz gazdasági helyzetben sem a béremelés, sem a szabadabb forgalom kérdésével nem foglalkozni. Máshol más­ként van. Az összehasonlítás nehéz, mert hiányzik az összehasonlítás közös alapja, de érdekes tünetként megemlítem, hogy a berlini ingatlan-vagyonadó tetemes fel­emelése következtében augusztus 1-én a lakbér az úgynevezett tatarozó­i járulék­kal együtt a békebeli bér 133,5 százalé­kára emelkedik.­­ Visszatérve tárgyunkra megjegy­zem, hogy felmondási perek abszolút száma nem jelent ugyanannyi, a lakóra terhes felmondási ítéletet, s a jogálló felmondási ítéletek nem jelentenek ugyan­annyi végrehajtást, mert a fővárosra és három vidéki (Újpest, Pesterzsébet, Deb­recen) kötött forgalmú területre vonat­kozólag a jogálló bírói ítéletek végre­­hajtása külön miniszteri biztosság hatás­körbe tartozik, amely a szociális szem­pontokat lehetőleg figyelembe veszi. A biztosság működését a következő számok mutatják. 71 lakásügyi végrehajtási miniszteri biztoshoz beérkezett ügyek Végrehajtásra, birói ítélettel befejezett í­gy érkezett 1926 szept. 1-től 1930 május 31-ig 10486. Ebből budapesti 8491 7* vidéki kerületi 1995 Befejezést nyert 1926 szeptember 1-től 1930 május 31-ig: a) végrehajtás foga­natosításával 1865, az esetek 19.5% b) önkéntes kiköltö­zéssel 6234, az esetek 65.2% c) egyéb módon 1463, az esetek 15.3% Együtt: 9562 Befejezetlen ügyek száma 924 összesen 10486 ügy * 1929 V. 1-ig 7 volt a vidéki kerületek száma Ismétlem, hogy a miniszteri biztosság hatáskörébe csak a kötött forgalmú la­kásokra vonatkozó ügyek tartoznak. A biztosság szociális értékét tanúsítja, az az eredmény, hogy a neki végrehajtás céljából átadott bírói felmondási ítéletek­nek csak 19,5 százalékát engedte tényle­ges végrehajtásra, az esetek túlnyomó nagy részét pedig közvetítő tárgyalással, lakáskiutalással, újabb és újabb termi­nusok adásával sikerült végrehajtás nél­kül elintéznie, vagy­ megoldáshoz segí­tenie.­­ A biztosságnál­­ lévő bírói ítéletek 1930 június 1-én a következő állapotban voltak: 71 végrehajtási miniszteri biztosságnál folyamatban levő ügyek állapota Ügyek száma: 921. Ebből a­ hivatalból felfüggesztve szükséglakás kiutalásáig 193 = 20.8% b) Felfüggesztve elhelyezkedésig 33­ 3.6% c) Tárgyalás alatt 698 = 75.6% Összesen: 921 ügy. — Nincs zárszükség, de azért újra kiad­tam a biztosságnak azt az utasítást, hogy a felmondási ítéletek végrehajtásában e szociális szempontot a legnagyobb mér­tékben érvényesítse. 1927 1928 1929 1930 Február 687 1166 1031 Május 700 1020 316 Augusztus 904 642 Az I—III. kerületi járásbíróságnál 1927 1928 1929 1930 Február 134 183 187 Május 88 123 57 Augusztus 169 150 November 54 188 158 1928, 3013 579 1929, 3160 611 1930 első fele 1317 211 Axia 10 fü­lép

Next