Uj Nemzedék, 1930. december (12. évfolyam, 274-296. szám)
12 Új Nemzedék Vasárnap, 1930 november 30. Magyarországot elkerüli a nyugateurópai „esőfront“ Enyhe nappalok, hűvös éjszakák - Az Nemzedék tudósítójától. Az enyhe és csendes időjárás tegnap is kitartott, amit annak a ritka szerencsének köszönhetünk, hogy a felénk indult hideg sarki légtömb hirtelen eltért útjából és ahelyett, hogy Közép- és Keleteurópában okozott volna változásokat, tegnap Délnugateurópában, ma pedig már Északszemetországban idéz elő katasztrofális időjárást. Magyarországon tegnap igen enyhe volt az időjárás. Budapesten tizenegy fokig, az Alföldön egész tizennégy fokig, Pécsett tizenöt, Kaposvárott pedig tizennyolc fokig ment föl a hőmérő, de éjjel az Alföldön újból erős lehűlés volt, aminek következtében reggelre köd keletkezett, de ez nem volt olyan sűrű, mint tegnap vagy tegnapelőtt. A talajmenti hőmérséklet Kecskeméten a fagypontig, Budapesten és Debrecenben pedig mínusz egy fokig szállott alá. Csak a hegyek között volt éjjel is enyhe az időjárás, így például a Galyatetőn kilenc, a Dobogókőn pedig nyolc fok meleg volt. Egész Nyugatfranciaországban nagy felhőszakadások voltak és az északnyugati partvidékről is igen nagy esőket jelentettek. Az Alpokban rendkívül heves főn tombol. Ez a meleg, száraz, viharos déli szél okozta, hogy Innsbruckban ma reggel tizenhét fok meleg volt, pedig Innsbruckban november végén rendesen havazni szokott. Az időjárás fejlődése számunkra a legkedvezőbb irányban halad, mert a franciaországi viharos „esőfront“ minden energiáját Nyugateurópában őrli téli nálunk pedig csak egészen csekély hatásokat fog kiváltani. A nappali hőmérséklet aránylag enyha marad, csupán az éjjeli lehűlés lesz az eddiginél erősebb. Eső a legtöbb helyen egyáltalában nem lesz, de ahol lesz is, csak egészen csekély mennyiségű. A gazda- is kisgazdakenyér után már „gazdász“- és „gazdasszony“-kenyeret is árulnak a piacon — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A hónapvégi pénztelenség most is erősen érezteti hatását az élelmiszerpiacon. A Központi Vásárcsarnok forgalma a legminimálisabb. A csarnok főútvonalán csak itt-ott látni egy-egy „komoly“ vásárlót, a mellékutakon pedig még ritkábban akad dolga az árusoknak. A csarnokba vetődő néhány vásárló valóságos rohamnak van kitéve. Szokatlan jelenség ez a csarnokban, ahol azelőtt az elfoglalt kereskedők alig győzték a kiszolgálást. Ma utánakiabálnak az érdeklődőnek, csalogatják, valóságos szóáradat zúdul rá, ha végighalad az árusok sorfala előtt a „vevő“. Az árusok panaszkodnak. Nincs forgalom, nincs kereset, nem tudják miből fizetik a decemberi helybért. Most még a szokásos késő őszi drágulás is elmaradt, csakhogy fogyjon az áru, de mindhiába, a közönségnek a mai élelmiszerárak is túl drágák, azt sem tudja megfizetni. A csarnoki élet pangása mellett csupán az olcsó kenyér harca eleveníti fel az élelmiszerpiacot. A harmincfilléres „gazdakenyér“ valóságos forradalmat okozott a kenyérfronton. Sikeres betörését igazolta az utánzat. A kéretlen „követők“ sorában a „kisgazdakenyér“ lepte meg legelőször a fogyasztókat, most pedig már a „gazdavonatkozású“ kenyerek egész hada található a piacon: „Gazdász-kenyér", „Gazdasszonykenyér“ és egyéb elnevezés alatt. A valódi „gazdakenyér" gyártói természetesen nem veszik jónéven a konkurrencia megtévesztő igyekezetét és — mint értesülünk ■ — megteszik a megtorló lépéseket ellenük. A gazdák különben hétfőn új, olcsó cikket hoznak forgalomba. Egyelőre egy lisztfajtát, a dupla nullás tésztalisztet vezetik be a piacon, harmincnyolc filléres áron. Ez mintegy kettő-négy fillérrel olcsóbb a hasonló jelzésű liszt piaci áránál. Pinkertonék harca az alvilággal Hogyan alakult meg nyolcvan évvel ezelőtt a világ legelső detektívirodája? — Az Új Nemzedék tudósítójától — Newyork, november. A világhírű Pinkerton detektívirodának, több, mint húsz amerikai városban vannak fiókjai, szervezete pedig, amely a világháborúban is nagy szerepet játszott, behálózza az egész földet. Fennállásának hetven esztendeje óta minden nagy nemzetközi bűntény nyomozásában közreműködött. A Pinkerton-iroda alkalmazottai elrejtőzve és álcázva ott találhatók az amerikai milliomosok kastélyaiban és kastélyai előtt. A nagybankok, vasutak, a híres ékszerészek, a vendéglátók, akiknek vacsoráin nagyértékű ékszerekkel jelennek meg a hölgyek, mind igénybe veszik Pinkertonékat. Mindenütt, ahol valami értékre kell vigyázni, ott vannak a világhírű detektíviroda emberei. A múlt héten halt meg a vállalat tulajdonosa III. Allan Pinkerton, akinek nagyapja, a Skóciából bevándorolt I. Allan Pinkerton, a múlt század ötvenes éveiben alapította a detektívirodát. Az alapító zseniális detektív, és kiváló szervező volt, aki akkor tette egyszerre híressé a vállalatát és akkor szerezte meg az amerikai kormány bizalmát, amikor leleplezte a Lincoln Abraham elnök ellen tervezett első merényletet. Világhírét azonban a „Worth esettel“ szerezte meg. Worth, az amerikai alvilág királya az első elődje volt a mostani nagy banditavezéreknek, Al Caponenek és Diamondnak. Worth büszke volt arra, hogy sohasem hordott magánál revolvert és az egész törvényes társadalom ellen az eszével vezette a harcot. I. Allen Pinkertonban, — aki 1881-ben halt meg — és a fiában azonban egyenlő ellenfelekre fálátt. Évtizedeken keresztül szorongatták egymást a „bandita-király“ és a mesterdetektív. A „nagy“ Worth mindig arról álmodozott, hogy egy jól sikerült zsákmány után nyugalomba vonul és mint gazdag magánzó, fényűző gondatlansággal éli tovább az életét. Húsz évi „munka“ után összegyűjtött megfelelő összeget és egyik bosztoni bank egymillió dolláros betétkönyvével a zsebében Európába menekült. Pinkertonék követték, de nem tudtak nyomára akadni. A viszszavonulásból azonban még sem lett semmi, mert amint régi bűntársai megtudták, hogy Worth mennyi pénzt vitt magával, utánajöttek és zsarolással minden pénzét elszedték tőle, úgy hogy kénytelen volt megint visszamenni Amerikába és régi mesterségét folytatni. Pinkertonéknak újból akadt vele dolguk és ezután még évtizedeken át kellett Worthtal a harcot folytatni. Egy alkalommal Worth ellopta Gainsborough híres képét, a devonshirei hercegnő portréját. Ebből a lopásból semmi anyagi hasznot nem húzhatott és a kép eltűnése inkább csiny volt, amelynek az volt a célja, hogy borsot törjön a Pinkerton-iroda orra alá, mert ez őriztette a képet. Pinkerton tudta, hogy Worthból semmi fenyegetéssel és semmiféle erőszakos eszközzel nem tudja a kép rejtekhelyének a titkát megszerezni, azonban esztendőkön át a legnagyobb éberséggel és egy csomó emberével igyekezett a titkot felderíteni. Mégis huszonöt évig tartott, amíg eredményre vezettek a tárgyalások Pinkerton és Worth között és a „betörőkirály“, — aki mindig a kulisszák mögött maradt — egy bűntársával bizonyos feltételek mellett kiszolgáltatta a képet Pinkertonnak. Az átadás drámai feszültséggel teli jelenetek között folyt le az egyik csikágói szállóban. Ha telefonálás közben írni akar, kérjen fejhallgatót. KÖZGAZDASÁG A külföld élénken érdeklődik a magyar burgonya iránt, de csak Olaszország vásárol — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Mezőgazdasági terményeink közül most aránylag a burgonya értékesítése a legkedvezőbb, aminek magyarázata a burgonya szállítására és beraktározására alkalmas időjárásban, az élénkebb külföldi keresletben és a kisebb termésben rejlik. Idei burgonyatermésünk, mint ismeretes, 5,1 millió mázsával kisebb a tavalyi termésnél, tehát óriási feleslegek nem nyomják a piacot és így az áralakulásra nem is lehetnek olyan kedvezőtlen hatással, mint az elmúlt esztendőben. A fővárosi piacra érkező szállítmányok elhelyezése és értékesítése, amíg a téli szükséglet fedezése folyik s amíg az insegakcióval kapcsolatos vásárlás tart, nem ütközik nagyobb nehézségbe. Az utóbbi időben, mint az Új Nemzedék megírta, nagyon sok panasz hangzott el amiatt, hogy igen sok gyenge minőségű árut, alig tisztított és apró gumójú burgonyát hoztak a piacra. Most már kevesebb az ilyen irányú panasz, mert a termelők is belátták, hogy csak piacravaló burgonyát tudnak gyorsan és megfelelő áron értékesíteni. A termelők körében fölmerült az a kívánság, hogy igen célravezető volna, ha az insegakcióval kapcsolatosan kiterjesztenék a vásárlást és a segélyre, támogatásra szorulókat elsősorban közszükségleti cikkekkel, mezőgazdasági terményekkel, burgonyával és liszttel látnák el Az exporttevékenység meglehetősen élénk és meg lehet állapítani, eddig még egyik évben sem fordult elő, hogy az érdeklődés olyan sokirányú lett volna, mint az idén. Ausztria az ipari burgonya iránt érdeklődik, Csehország ipari és étkezési burgonyát keresett, Svájc, Görögország és Jugoszlávia piacaira eddig étkezési burgonyából vittünk ki kisebb tételeket. Az exportintézet közreműködésével megalakult termelői és kereskedői szindikátus Olaszország felé előbb ezer, most pedig újabb nyolcszáz vagon burgonyát kötött le. Az Olaszországba irányuló burgonya-szállítmányokat, mint köztudomású, bizonyos feltételekhez kötötték. A szállítmányokhoz csatolni kell a budapesti növényélet és kórtani állomás származási és egészségügyi bizonyítványát, s amely igazolja, hogy a kérdéses szállítmány magyar származású és mentes a meghatározott betegségektől. A bizonyítványon fel kell tüntetni azt is, hogy az áru élelmezésre, vagy vetési célra szolgál-e, továbbá, nem érintkezett-e más, a megjelölt betegségek által veszélyeztetett országokból származó áruval és végül, hogy a szállításra szolgáló vagont előzetesen dezinficiálták-e. Olasz részről burgonyánk iránt, eddig Triesztből és környékéről mutatkozott érdeklődés, de felvetődött az a terv is, hogy Fiume felé is megkísérlik a burgonya, értékesítését, annál is inkább, mert Fiume, mint a magyar burgonya közvetítő piaca, már a múlt esztendőben is jelentős szerepet játszott.. A görögországi piacot exportőreink azért nem karolják fel jobban, mert szerintük a görögországi export nagy kockázattal jár. A múlt esztendőben burgonyánk legnagyobb felvevő piaca Olaszország volt, ahova közel félmillió mázsát szállítottunk, utána következett Jugoszlávia, Görögország, majd Ausztria. Ebben az esztendőben szeptember végéig 219.410 méter mázsa burgonyát vittünk a külföldre 1,4 millió pengő értékben. Ebben az évben már megindult a korai burgonya exportja is, holott az előző években korai burgonyát alig vittünk ki a külföldre. Ha a múlt esztendei külkereskedelmi adatokat vesszük szemügyre, azt látjuk, hogy mi a múlt esztendőben januártól szeptember végéig kevesebb burgonyát vittünk ki, a kivitt burgonya értéke azonban még egyszer annyi volt, mint ebben az esztendőben. Burgonyakivitelünk természetesen ezekben a hónapokban kulminálódik, a piacon azonban valószínűnek tartják, hogy a múlt évben kivitt közel háromnegyedmillió mázsás menynyiséget aligha érjük el, mert az érdeklődés, amely kétségtelenül megállapítható, nincs arányban az effektív kivitellel s éppen ezért tartják sürgősnek a termelők a belföldi piac megfelelő biztosítását. A budapesti terménypiac árai — Az Új Nemzedék tudósítójától — A gabonapiacon a forgalom megcsappant. A tengerentúli terménypiacokról a gabonaneműek olcsóbbodásáról érkezett jelentés. Az olcsóbbodást azzal hozták összefüggésbe, hogy az első argettinai és ausztráliai próbacséplési eredmények kitűnőnek bizonyultak, továbbá, hogy az argentiniai termést 280 millió bushelre becsülik. A piacon az első kötések a tegnapi áraknál olcsóbban történtek. A későbbi áralakulás a liverpooli terménypiac áralakulásától és a kínálat nagyságától függ. Tájékoztató árak: búza tiszavidéki (77—81 kg-os) 13.85— 15.05, jászsági (77—81 kg-os) 13.80—14.50, egyéb származású (77—81 kg-os 13.80—14.40, rozs 8.10 —8.20, takarmányárpa la 13—13.50, Ila 11.75— 12, sörárpa felsőmagyarországi 19—21, egyéb 14.50-16.75, zabla 17.25-17.50, Ila 16.85-17.20, tengeri 13.60—13.80, búzakorpa 7.40—7.50 pengő mázsánként. A különféle magvak és a burgonya ára: Burgonya Weltmann étkezési 3.90—4.40, ipari 3.20—3.60, Krüger étkezési 3.80—4.20, Ella étkezési 4.75—5.25, nyári rózsa 10.25—12.50, őszi rózsa 6.50—8 pengő mázsánként a budapesti tőzsde jegyzése szerint. — Magvak: káposztarepce 25—26, köles 10.50—11.50, lucerna 140— 160, lóhere nyers, arankás 135—150, tavaszi bükköny 15—17, szöszös 28—32, lenmag la 33— 34, Ha 30-31, tökmag la 23.50-25, Ila 21.50— 23, napraforgómag 14.75—15, kék mák 74—77, muharmag 13—14, csillagfürt fehér 11.50—12, Viktória-borsó 15—18, zöldborsó express 14— 16, fehérbab 24—26, gyöngybab fehér 31—33, fürjbab 27—33, kisszemű lencse 17—22, nagyszemű 30—50, szárított répaszelet 5.75—6 pengő. A liszt ára a fővárosi és a nagyobb vidéki malmoknál nevezőtr.—januárra borttóval, forgalmi adó nélkül: búzaliszt Ogg 34—35, Ogöi—35, kettes 31—31.50, négyes 37—27.50, hatos 19.50— 19.75, nyolcas 11—11.50, rozsliszt nullás 29.50, egyes 17.50 pengő mázsánként. A takarmánypiacon a másodrendű szénát 7.50, a harmadrendűt 4.80—1, a muharszénát 7.50— 8.25, a lucernaszénát 9, a nabosbükkönyszénát 7.50—8.50, a másodrendű alomszalmát 2.60—3 pengővel jegyezték mázsánként. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok a következők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest 90.26 (90.26), Berlin 123.12 (123.09), Newyork 516.45 (516.35), London 2507.50 (2507.37 és fél), Páris 20.29 (20.28 és háromnegyed), Milano 27.03 (27.01), Prága 15.31 (15.31 és fél), Belgrád 9.12 és hétnyolcad (9.1285), Bukarest 3.06 és fél (3.06 és háromnyolcad), Bécs 72.70 (72.69), Amsterdam 207.85 A valuták árfolyama. A valutapiac tájékoztató árfolyamai a következők: Egy angol font 27.66—27.81, száz cseh korona 16.86—16.98, száz dinár 10.02—10.10, száz dollár 569.25—572.25, száz francia frank 22.30—22.60, száz hollandi forint 229.50— 230.50, száz lengyel zloty 63.80—64.20, száz lei 3.36—3.40, száz lira 29.70—30, száz német márka 135.90—136.50, száz osztrák schilling 80.25—10.65, száz svájci frank 110.35—110.85 pengő. — A nemesfémpiacon a magánforgalomban a húszkoronás aranyat 23—23.20, az ezüst egykoronást 0.27—0.28, a forintost 0.73— 0.75, az ötkoronást 1.42—1.46 pengővel jegyezték. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: SARANYAY LAJOS vezérigazgató. WittmdHMMMMMMHiaiHHUWHHIW PALLAS r.-t. nyomdája, Budapest, V. Honvédutca 10. Távbeszélő Aut. 20—67, 205—68, 205-69 Felelős vezető: TIBINGEH KÁROLY műszaki igazgató.