Uj Nemzedék, 1931. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

BUfractlil inilif H mm \, M» s Ml * «Hte, ■ ■ x l ■' d^mf M V ^3^1.»-»»»«*I«. —- ifTM . ri-ff. m — W (DB ____ _______;_. .. V \ mMB Xjr-Ji Miflt«it»-4TJUtijMi, H 2 ^Hk HI ^MRfc. H JPl TcT.r.lrik.MI.« Tfc.«. tim.. 4. MB H —g^B WWWy^^i—• ■ii"firh«*.u,*1 >*iy..4«»i*ai it m­­MB gl B^lWljafea&BlMTwiS: £EW SBg^m&jSrMBHH&flRHBHL -„ • i«jw*i»'*«*-*».i Horthy «év.-BIrdatdaok a.«» ■■ H MB VBMT­"« &HH ®Sg£ ^ Jife.it 15. II., Márta» Ilmát.ro« «Imn.kl« 'S» W 0m ffPjj Mif ^iwMflV Wik Epn^" “ *Wr t, T.l.i *M»I*. VIII., ♦♦* ^ f 1H vi ■■ Bl ■IÄBM J*n»*i­mum n.«. * ■**' XIII. évfolyam *54.­ szám ♦ Vasárnap ♦ Budapest, lapfebruár 1. BUMSES Letartóztatták négy budapesti klub óvadéksikkasztó vezetik. Óceánrepülésre indult a világ legnagyobb repülőgépe I. Kereszte háború Dús hajfürtű, hosszú szakállú, délceg termetű vendége van néhány nap óta Budapestnek: Szeráf­in püspök, a gö­rögkeleti ortodox egyház főpapja, Kar­­kov püspöke. Onnan menekült, ahol proletárdiktatúra ürügyével zsarnokos­kodik immár tizenhárom év óta egy kétmilliónyi kisebbség százhatvan mil­liónyi ember fölött, az erőszak, a vér­ontás, a raff­inált kínzás minden esz­közével, a bolseviki rémuralom alatt nyögő oroszok rab hazájából. Menekült, a Cseka börtönének kétesztendős gyötrelmei után, hogy megmentse puszta életét a „szabadság“ nevében őr­­jöngő pribékek kezéből, és — mint a Nemzeti Újság munkatársa előtt el­mondotta — hogy keresztes háborút hirdessen a testet és lelket gyilkoló kommunizmus ellen, amelynek vesze­delme sokkal nagyobb arányokban fe­nyegeti Európa minden nemzetét, mint­sem talán e nemzetek polgársága a maga nemtörődömségében gondolná Mindaz, amit Szerafin püspök egy rövid beszélgetésben testvérlapunknak elmondott, nem éppen újdonság a ke­resztény magyar sajtó közönsége előtt. De mint tanuságtétel, értékes azért, mert olyasvalaki erősíti meg a gyakran hihetetleneknek látszó és némely nagy­­pipájú, de kevés dohányú aszfalttipró pesti polgár­­által szkeptikusan is fo­gadott híreket a moszkvai szovjet­ vé­rengző, hitvány, amellett céltudatos és az egész világot behálózó munkájáról,, aki éveken át közvetlen közelből látta és a­ maga bőrén, is tapasztalta, mi az a szovjeturalom. És Szerafin püspök­nek ebből a rövid nyilatkozatából is elénk tárul mindaz a förtelem, mindaz a sötét barbárság, mindaz a sátáni tervszerűség, amit orosz szovjetnek ne­veznek. „A pusztulás minden fogalmat meghalad, a családi életet feldúlták, az otthon fogalma megszűnt, a gyermekek elzüllenek, ezenkívül pedig szinte vadul fegyverkezik az egész szovjetbirodalom, amelynek egyetlen célja, elsöpörni a nyugateurópai civilizációt“ — mon­dotta Szerafin püspök, majd önmagáról szólva, szerényen ennyit mondott: „Én magam aránylag nem szenvedtem .So­kat, több mint két évig voltam a Cseka börtöneinek foglya, de Isten kegyelmes volt hozzám, s így nem kerültem a szi­bériai ólombányákba. Azok a szeren­csétlenek, akik oda jutottak, aligha térnek vissza az élők közé.“ De mi e szerénység ellenére is tudjuk, mit áll-­­­hatott ki két éven át Szerafin püspök, és mondatai távlatában ott látjuk azt a mérhetetlen gyötrelmet, amelyben minden istenfélő, hazafias orosznak ré­sze van az európai Oroszországban épp­úgy, mint Szibériában, látjuk a világ­­történelem legszégyenletesebb, legvére­sebb korszakát tombolni. És mindezt látván, tudván, nekünk is csak az tolul az ajkunkra, ami Szerafin püspöknek: miért és meddig tűrik mindezt a nagy világhatalmak, és miért nem fognak össze a kommunizmus letörésére, mi­előtt nekik is meg kellene a maguk ir­tózatos kárán tanulniok, hogy milyen veszedelmet jelent Szovjetoroszország az egész emberiségre nézve? Valóban el kell képednü­nk, ha azt látjuk, hogy Nyugateurópának — amely (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) Ára XO fü­lép ­ Száztizenkét milliós közmunkát ad ki idén a főváros Kormányutasításra a közmunkák elvég­zését már a kora tavaszi hónapokban megkezdik­­ A négy új kerületi elöljáró­ság csak 1932-ben kezdi meg működését — Az Új Nemzedék tudósítójától — A nehéz gazdasági helyzet következté­ben igen nagy jelentőségű, hogy a fővá­ros és az állam ii­inél­ több közmunkát ádjon ki. Tavaly húsvétkor Ripka Ferenc főpolgármester indított akciót a köz­munkák szaporítására és meggyorsítá­sára, mert a­ fővárosnál évről-évre elő­fordult, hogy a költségvetésből előirány­zott közmunkák vagy a késedelmes jóvá­hagyás miatt, vagy a technikai előkészí­tés késése folytán a következő évre ma­radtak. Ripka Ferenc főpolgármester ak­ciója következtében a főváros gyors tempóban bonyolította le ezeket a köz­munkákat, de azért vigyáztak arra, hogy a közmunkák kiadása olyan beosztással történjék, hogy lehetőség szerint folyamatos foglal­kozást nyújtson a munkanélkülieknek. A közmunkák fontosságának jellemzé­sére elég megemlíteni azt, hogy a leg­utóbbi összefoglaló jelentés szerint a fő­városi közmunkáknál kerek számban hétezer munkást foglalkoztattak. A népjóléti miniszter és belügyminisz­ter együttesen f­elszóla­tották még decem­berben a főváros vezetőségét, hogy a zök­kenőid elkerülése végett 1931-ben ideje­korán gondoskodjék a közmunkák kiadá­sának előkészítéséről. A főváros most küldötte el tájékoztató jelenté­st mindkét miniszternek. A polgármester rendelete értelmében valamennyi fővárosi közmunkáról az el­nöki ügyosztály vezet kimutatást. Az el­nöki ügyosztálynak nemcsak azt kell be­jelenteni, hogy valamelyik közmunkát megkezdték, hanem jelentést kell tenni arról is, hogy a kiadott közmunkáknál pontosan hány embert foglalkoztatnak és az egyes munkások milyen munkabért­ kapnak, végül, hogy mennyi a kifizetett munkabérek végösszege. Az Új Nemzedék munkatársa ma dél­előtt beszélt Gallina Frigyes tanácsnokkal, az elnöki ügyosztály veze­tőjével, aki a következőket mondotta: — Rendszeresen küldjük jelentésein­ket a belügyminisztériumba és a népjó­léti minisztériumba a folyamatban lévő közmunkákról, a közmunkáknál alkal­mazott munkások létszámáról és mun­kabéréről. A legközelebbi jelentést a közigazgatási bizottság februári ülésén fogjuk előterjeszteni. Az idén a költ­ségvetési fedezettel bíró közmunkákat gyorsabban kell előkészíteni s ezért a belügyminiszter és a népjóléti minisz­ter felszólítására most küldöttük el a két miniszternek tájékoztató jelentésün­ket az 1931. évi közmunkákról. Öröm­mel állapíthatom meg, hogy ebben az évben, bár a költségvetésben keresztül kellett vinni az előírt százalék­­ takaré­koskodást, a főváros mégis többet fordít köz­munkákra, mint az elmúlt eszten­dőkben.­­ Tájékoztató jelentésünkben beszá­moltunk a minisztereknek arról, hogy az idén száztizenkét millió pengő értékű közmunkát adhatunk ki. Ebben a száz­tizenkét millió pengőben természetesen benne van a folyamatban levő építke­zések folytatása, kezdve a Maglódi-úti szer­ezetháztól, egészen az iskolaépíté­sekig, de benne vannak a tatarozások és a különböző intézményeknél elhatá­rozott újabb beruházások. Természetes, hogy ezt a száztizenkétmillió pengős köz­munkát egyszerre nem adhatjuk ki, mert a főváros bevételei egész évben folynak be s igy a közmunkáknál is bizonyos beosztást kell csinálnunk. En­nek a körülménynek a figyelembevéte­lével mégis gyorsabb tempóban lehet, kiadni a közmunkákat, mint legutóbb történt, különösen akkor, ha a kor­mányhatósági jóváhagyások is megtör­ténnek. Érdeklődtünk ezután Gallina tanács­noknál az elnöki ügyosztályban végzett ama munkákról, a­melyek az új fővárosi törvény végrehajtásával ka­pcsolatosa­k. Elsősorban a négy új kerületi elöljáróság műkö­désének időpontjára vonatkozóan kértünk információt, s miután itt nemcsak tisztviselői létszámem­elésről, hanem új elöljárósági épületek építéséről is szó lehet. A tanácsnak ,így felelt: Az új kerülzeti elöljáróságok ügyé­vel most foglalkrtejlik­. Bonyolult kér­dés ez, mert n d nemcsak személyi, de do­logi kérdéseket is ,alaposan meg kell vitatni. Az­ élőkészítő munkával nem kell túlságosan sietnünk, mert az uj elöljáróságok csak­­1932. ja­nuár elsején kezdhetik meg ínyk­i­­a­dásukét. i­il­lán ebben az évben a költségvetésbe nincsenek felvéve az uj­­elöljáróságok kiadásai. Egyelőre még pontos számo­kat ne­m tudunk, hogy az uj elöljáró­ságok működése m­ibe fog kerülni.

Next