Uj Nemzedék, 1932. március (14. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-01 / 49. szám
A pápa beszéde Vasárnap este ismét szózatot intézett a világhoz XL Pius pápa, akinek nemes és fájdalmas megnyilatkozását a rádió továbbította „urbi et orbi.“ Krisztus helytartójának intelmeit tehát akusztikailag meghallhatta, tudomásul vehette az egész műveit emberiség, de várjon meghallgatja-e lelkileg is, befogadja-e ezeket az apostoli igéket és igyekszik-e átvinni a valóságos életbe? Aligha Pedig amíg ennek a beszédnek — mint a nagy pápa többi intelmeinek — krisztusi szelleme nem érvényesül, addig hiába tanácskoznak a világ nagyjai és bölcsei Newyorktól Génfig, hiába keresi száz meg száz kiváló elme a világ mai rettenetes válságának megoldását: a szavak elszállnak, a számítások megbuknak, és a világ népei tovább vergődnek a gyötrelmek egyre mélyebb örvényében. A történelemben talán példátlan ez a válság, mondotta Szent Péter utóda, és a Vatikán magasságaitól rámutatott a világ gondjainak, bajainak igazi okaira, amelyeket hiába próbálnak kerteléssel megkerülni, azoknak eltűrése nélkül a nemzetek válsága sem tűnhet el soha. Ez a három löok pedig Őszentsége szavai és a tények tanusága szerint a kevélység, a kapzsiság és az élvezetvágy. Valóban lehet-e szó igazságosabb, szebb, boldogabb viszonyokról addig, amíg meg nem szűnik nemzetközi és társadalmi viszonylatokban egyaránt a két főbűnök legelseje, a kevélység, ez a sátáni jellemvonás, amely a hatalom birtokában és eszközeivel féktelenül el akar tiporni mindeneket és vak önimádatában nem nyitja meg fülét és szivét az igazságosság, a jóság, a szeretet sugallatai előtt. Ki gondolhatja el a világ helyzetének javulását, ha számításaiból kifelejti azt a kapzsiságot, amely az érvényesülés, a haszon, a harácsolás paroxizmusában átgázol minden szociális szemponton, milliók nyomorát és szenvedését hallatlanba és látatlanba veszi a maga határtalan mammonizmusában, s amely kapzsiság megszűnte nélkül hiú ábránd marad az egészségesebb gazdasági és társadalmi viszonyok reményei És szóljunk-e arról a nagy anyagi és erkölcsi pusztulásról, amelyet a korlátlan élvezetvágy, a kíméletlen hedomnizmus okoz, mikor az élvezetek habzsolását teszi legfőbb életcéllá minden nemesebb, minden emelkedettebb ideál lábbal tiprásával vagy cinikus sutbavetésével. Krisztus helytartója jóságos szívének érzése megcsordult vasárnapi beszédében, és atyai áldását adta mindazokra, akik a mai súlyos helyzetben szűkölködnek vagy hitükért üldöztetést szenvednek, áldását adta a távol Keletnek ma véres napokat élő nemzetére, és áldásába zárta a nemzetek sorsának intézőit, hogy az isteni kegyelem ébressze fel mindenütt az új keresztény életet, a békére és a kölcsönös együttmunkálkodásra irányuló cselekvő akaratot. A katolikus Egyház feje, akinek sem aranya, sem ezüstje, sem fegyveres hatalma, a Szentlélek sugallatára elmondotta mindazt, amit a világ nagyjainak és népeinek figyelmeztetésére szükségesnek tartott. Vajha foganatjuk lenne igaz krisztusi szellemmel telített szavainak. Kívánjuk ennek a mélységesen süllyedő világnak legsajátabb érdekében, mert ha valaha, ma világosan láthatja minden elfogulatlan szemlélő, hogy nem adatott mi.A fundamentum, mint Jézus Krisztus, s ez nemcsak vallási, hanem politikai, társadalmi és gazdasági to’eritetben is dönthetetlen igazság. Nem lehet többé elzárkózni az elől, hogy a világválság gyökere erkölcsi: a gazdasági esek annak következése. N!ncs Miát m*s mego^^s. -miit a kr.-"tesi, XI. Pius beszédének szelle- u 11 ImrWbi, im kiadSBfu’lfl HH^| t^R mb Rn nS mm MLf ■''■ *1 «fI*• 14«. «. *» hivatal» V., Honvéd-n. 10. B5BB? KJgJ pfegzjft Pffi£Íl ||(0|| ISS^f ■■$ hóra S pangó 20 llHrt Tal.tAal 127-47.Anti3006 Geff^ frsStfl BSfSffiSk ESSuS _ — _m—__ NE?* JKKm WIB| • negyadóvra 9 pangó 60 ♦ Győr.1,ok, 7-20. * HD|WSg BS®5 WIMmk 58^ ^ajKiak Jj£^, VBBNSW8y jdtiEJff*, ^9Bt*XBá afllBfcw 1§T jéWKl'- UHér. Egy.« »ám ára ftjj ra#nvz6adic^ Vili. Rákócsiát 1. n. HU tHMH HB Bl HIJiHHHi dij szabás szarlak« 4 Jt/V. évfolyam 49. (3673.) szám ♦ Kedd ♦ Budapest, 19^& máj£cius 1. A japánok agyonlőttek egy kínai tazfónokot, akit a nemzetközi telepen fogtak el Baján letartóztatták egy szavalókórus kommunista vezetőit az osztály sorsjáték húzásának eredménye Az aradi rendőrség jelentése a ráckevei gyilkos múltjáról A nevét is meghamisította a gyilkos A pestvidéki ügyészség délután dönt, hogy statáriális bíróság elé kerül-e Tichy — Az Új Nemzedék tudóaítójától — A ráckevei gyilkosság ügyében a csendőrség vasárnap a nyomozást teljesen befejezte. A gyilkosság végrehajtásának minden részlete pontosan tisztázódott a szombati helyszíni szemlén, ahol Tichy megmutatta, hogy mikép hatolt be a közjegyzői házba és mint végzett a közjegyzőhelyettes Miklós dr.-ral és utána miként nyitotta ki a Wertheimszekrényt és gyújtotta fel az irodában lévő iratokat, így tökéletesen bebizonyosodott, hogy Tichy vallomása, amely szerint a gyilkosságot egyedül ő követte el, megfelel a valóságnak. A nyomozó hatóságok előtt egyedül az nem teljesen tiszta, hogy Tichynek valóban csak a pénzszerzés volt a célja, vagy pedig valamilyen iratokat, amelyek rá nézve kompromittálóak, vagy esetleg régebbi bűnügyéről szólnak, igyekezett megszerezni. Azért most utólag — bár ez a dolog lényegét nem érinti — igyekeznek megállapítani, hogy voltak-e esetleg Tiphyre kompromittáló iratok a közjegyzői iratok között és ha voltak, megvannak-e még. A nyomozás lezárása után vasárnap a csendőrség még a gyilkos Tiehy előéletét igyekezett megállapítani. Azért érintkezésbe lépett az aradi rendőrprefektussal, minthogy Tiehy aradi származású. A rendőrprefektustól kapott felvilágosítás rendkívül érdekes és új adatokat közöl a ráckevei közjegyző gyilkosáról. Először is kiderült, hogy a gyilkost nem Tiehy Lászlónak, hanem Tiehy Árpádnak hívják. A László nevet csak Magyarországra való menekülés után vette fel azért, hogy ismerősei, ha hallják nevét, ne tudják, hogy róla van szó, azért otthagyva az asztalosműhelyt, átszökött Magyarországba. Magyarországból édesapjához és fivéreihez írt leveleiben közölte, hogy először egy Ráckevén lakó nagynénjét kereste fel, aki az ügyes asztalossegédet egy asztalosmühelyben helyezte el. Később otthagyta az asztalosmühelyt és akkor került a ráckevei közjegyzői hivatal szolgálatába. Mint a közjegyzői hivatal írnoka is állandóan levelezésben állott arad megyei rokonaival, sőt Lippán lakó édesapjának nem egyszer kisebb pénzösszegeket is küldött azzal, hogy — mint írta — vegyen rajta dohányt magának. Leveleiben is azt írta, hogy nagyon meg van elégedve sorsával, jól keres, a hivatalában szeretik, sőt a pénzkezelést is reá bízták. Tiehy Árpád aradi tartózkodása alatt tevékeny részt vett az aradi sportéletben. Egyik alapítótagja volt a Bánátul Sportegyesületnek, amelynek kötelékében futballozott. • Így szól az aradi rendőrprefektúrának Tiehy előéletéről való jelentése, amely • sok új részletet tárt fel az eddig meg nevezését változtató NA és különböző fantasztikus meséket és hazugságokat előadó fiatalember előéletéről. Délutánra várják Ticsoyt az Ügyészség fogházába A ráckevei rablógyilkosság tettesét, Tichy Árpád volt közjegyzői irodai írnokot a ő oh.’őrség Re'évé.öl iV . -ma hozza át a pécsvidéki törvényszék feabá? 'iVi. Nyolcgyermekes családapa a gyilkos Tiehy édesapja A gyilkos Tiehy Árpád egy lippai bírósági végrehajtó fia. Az idős végrehajtó nők, aki most nyugdíjából él Lippán, nyolc gyermeke volt. Bár szerény viszonyok között élt mind a nyolc gyermekét iskoláztatta Valamennyien el is végezték a gimnáziumot és érettségiztek. Tiehy Árpád igen szorgalmas és jó magaviseletű tanuló volt. A gimnáziumból azonban csak négy osztályt végzett el. A negyedik osztály után apja, aki már nem győzte a nyolcadik gyermek taníttatását, kivette az iskolából és asztalosinasnak adta. Az asztalosnál szorgalmasan dolgozott, hamarosan felszabadult és első segéd lett belőle. Tiehy fivérei közül az egyik Arad megyében községi jegyző. Másfél évvel ezelőtt kellett volna katonai szolgálatra bevonulnia. Tiehy Árpád azonban, mint fivéreivel közölte, nem akart a román hadseregben szolgálni és rára 10 fillér .