Uj Nemzedék, 1932. szeptember (14. évfolyam, 195-219. szám)

1932-09-01 / 195. szám

R ,DÖ /CS ------ ÖREÖ IfQNATYA: csapadékosra változik és hűvösebb lesz. JT — f — gyermeknSäHzttV Azon már csak 9 E«.1! megkezd«diríz'«?zíram,4S' -V Budapest, 1932 szept. I. csütörtök XIV. évfolyam, 195. szám Hiénák Nagyon is érzi minden ember, hogy más világ járja ma, mint mi­kor még egész volt Magyarország, és jól megélhetett, aki becsülettel dolgozott. Akkor jórészt csak ma­gára vethetett mindenki, aki nem jól kovácsolta a maga szerencséjét. Akkor a hitelező is jogosan volt szigorú az adósához. Aki akkor ké­­sedelmeskedett, aki akkor­­ nem akarta adósságát űzetni, az megér­demelte a szigorú végrehajtást. Mert száz közül kilencvenkilenc ilyen em­bernél nem a nembirom volt a baj, hanem a nemakarom, vagy a köny­­nyelmű életmód. Ma azonban más pennával írják a világ sorát. Városban is, falun is, aki mostanában késedelm­eskedik vagy egészen megszűnik fizetni, jó­részt olyan, hogy ha százszor akarna, sem tudná, mert nincs mi­ből. Vagy az állását vesztette, vagy a fizetsége zsugorodott össze máról­­holnapra, vagy a becsületes munká­val termelt árucikkének az ára zu­hant le kegyetlenül. Még ruházko­dásra, lakásra, táplálkozásra is ép­pen hogy telik neki, már­pedig a gúnyát, a hajlékot, a betevő fala­tot Isten és világ előtt senki el nem disputálhatja teremtett embertől. Hát az ilyeneknél, akiknél nem a nemakarom a baj, hanem a nembi­rom, a nincs miből a szörnyű mez­telen igazság, másképp kell gondol­koznia a hitelezőnek. Nem szabad az adós utolsó csíkmókját is footya­­vetyére dobni, az utolsó csöpp vé­rét kiszipolyozni, mert az istente­­lenség is, embertelenség is. Amellett belekeseríti a mindenből kifosztot­­tat a kétségbeesésbe, a népbolondí­­tók forradalmi hálójába. Nem ér­deke az ilyesmi sem államnak, sem társadalomnak. De még nem érdeke a mai tótágast álló világban a hite­lezőnek sem, mert az sem kapja meg a maga egész követelését, hi­szen, ahol nincs, itt ne keress. El­lenben potom áron összeharácsol­nak mindent­­ az árverések hiénái. Azok a lelketlenül összeszervezke­dett halottfosztogatók, akik a min­denéből kifogyatékozott adósnak a dobra került utolsó holmiját is ir­galmatlanul magukhoz kaparintják és busás hasznot szereznek rajta a maguk degesz pénztárcájába. A ki­fosztott adós sírva nézheti a maga teljes pusztulását, a hitelező nem jut hozzá ahhoz, ami őt illetné: csak a hiénák röhögnek. Igazságos, okos, helyes dolog ez, így. Bizony nem. A hiénának azonban hiába mondod, hogy ugyan térjen már magába, legyen már egy kis keresztény lelkiismerete, emberi tisztessége, magyar jóérzése. Hát akkor csördítsen oda ezek közé a hiénák közé az államhatalom a maga karikás ostorával. Védje meg a becsületes, de nincstelen adóst. Legyen tekintettel arra, hogy mi­lyen keserves világban élünk mos­tanában és ne engedje, hogy még az utolsó darab húst is lerágják a maga hibája nélkül bajbajutott em­berről és a markukba nevessenek az egyformán kisemmizett adós és hitelező háta mögött. Mert országot fenntartani, a szebb magyar vilá­got kiharcolni a hiénák nem tud­nak, nem is akarnak, mentsük meg tehát a magyar népet addig is, amíg majd bekövetkezik a jobb, a boldogabb világ. MA ESTE BUDAPESTRE ÉRKEZIK ___________XIII. ALFONZ____________ Végig zárt ajtók mögöttit tárgyalják a Baghyné ügyét Izgalmas jelenetek és folyosói botrányok közben nyílt meg a főtárgyalás Az Attila­ körút 2. számú házból éles revolvercsattanás hallatszott március 17-én este. Kettő egymás­után... A békés, urias budai vidék csendjét brutális detonáció zavarta meg. A ház lakói a második emelet felé rohantak. Egy ideig tanácsta­lanul futkostak a folyosón. Nem tudták, mitévők legyenek. Még nin­csen gyakorlatuk az ilyesmiben... Ezen a vidéken nem történnek csa­ládi drámák... Három perc múlva mindenki tudta az előkelő budai házban, hogy Baghy Károlyné, négy hónapos házas fiatal úri­­asszony ölte meg az urát. Az asszony — csendőrezredes leánya — novemberben lett az ele­gáns megjelenésű adótiszt felesége. Szerelmi házasság volt... Szerelmi házasság, amely féltékenységi jele­netekkel, veszekedésekkel kezdődött és két revolverlövéssel végződött. Baghy Károly féltékeny volt. In­gerlékeny természetű. Durva szava­kat kiáltozott felesége felé — így mondta el utóbb az egész testében remegő, félájult fiatalasszony — Baghyné a szomszédokhoz mene­kült, a feldühödött férj revolverrel a kezében utána . . . végigvonszodja a folyosón . . . Verekednek. „Meg­öllek!“ — ordítja a férfi, mialatt egyik szobából a másikba üldözi az asszonyt. A revolver az asztalon volt ... Az asszony felkapta, a férfi igyekezett kicsavarni a kezé­ből .. . Az első golyó elsüvített a férfi homloka mellett. Az asszony menekült, halálos félelemben ... A férfi kitárt karokkal utána . . . Az asszony újra lőtt. A férj holtam te­rült el a földön ... így került sorstragédia sodrába a bálkirálynő, körülrajongott, szépség, ezredes leánya . . . így sodródott ma reggel a vádlottak padjára, ahol főbenjáró vád súlya alatt kell véde­keznie: megölte férjét. Mély gyászban a család mindkét ága A mai tárgyalásra talpig feketé­ben vonul föl úgy Baghy Károlyné­­nak, mint tragikus véget ért férjé­nek családja. Baghy Károlyné mély gyászban áll a tárgyalóterem elő­szobájában, fátyolát arca elé vonja és semmit sem felel hozzátartozói­nak vigasztaló szavaira. Szobormoz­dulatlansággal mered maga elé s csak akkor rebben meg, amikor az előszoba csengője a tárgyalás kez­detét jelzi. A rendőrök szigorú iga­zoltatás után engedik be a közönsé­get. Pontosan kilenc órakor vonul fel a bírói­ emelvényre Horváth Géza tanácsa. A teremben mindenki gyor­san elfoglalja a helyét és teljesen csendben várja a tárgyalás megnyi­tását. A szabadlábon védekező Baghyné szerényen foglal helyet a vádlottak padján, fátyolát most már felemeli, de ezen túl is maga elé mered, nem néz senkire. A szándékos emberöléssel vá­dolt özvegy Baghy Károlyné bűn­ügyében a tárgyalást megnyitom — hangzik az elnök erélyes enunciá­­ciója. — Baghy Károlyné álljon fel. Gyors mozdulattal áll fel helyéről a vádlott asszony s odalép a birói emelvény elé. Halk, remegő hangon mondja be nacionálóját, elmondja, hogy 1912-ben született. — özvegy . . . mondja a családi állapotára vonatkozó kérdésre s hangja meg csuklik. A férje fővá­rosi adóhivatali tisztviselő volt, őt, az özvegyet most szülei tartják el Izgatott figyelemmel hallgatja leánya ,vallomását édesapja, Luko­­vich csendőr ezredes, valamint a­ tár­gyaláson megjelent édesanyja és nővére. Az elnök szám­baveszi a ta­nukat s ez alatt visszaülteti Baghy-. nét a vádlottak padijára. Az asz­­szony, amig a tanukat számbave­­szik, csöndesen fir­a szemmel lát­ható, hogy nem figyel arra, mi tör­ténik körülötte. , Zár­t tárgyalás A tanuk számbavétele után föláll Sándor László dr., Baghyné védője: — Mély tisztelettel kérem a bíró­ságot, hogy a tárgyalás egész tarta­mára zárt tárgyalást elrendelni mél­­tóztassák és méltóztassék megen­gedni, hogy ezt a kérésemet is zárt tárgyalás keretében indokoljam. . Miután a vádat képviselő királyi ügyész nem ellenzi, hogy zárt tár­gyaláson indokolja meg a védő ké­rését, a tárgyalást vezető elnök Horváth Géza kiürítteti a termet. „Gyilkosok, az egész famíliát ki kellene irtani" Abban a percben, mikor a ter­met kiürítették és a beidézett tanuk a tárgyalóteremből a folyosó felé tódultak ki, az amúgy is túlfűtött folyosó hangulatát hangos incidens zavarta meg. Baghyné édesanyja magából kikelten, sápadt arccal, remegve magyarázta egy rendőr­nek: — Azt mondta ... ott az a két nő, igenis azt mondta, hogy az egész famíliát ki kellene irtani. A rendőr ekkor a két nőhöz lépp­ett, akik fölindulva tiltakoztak. Ughyné anyja azonban továbbra is megmaradt állítása mellett és kezét szívére szorítva, zokogva kö­vetelte, hogy a két nőt távolítsák el. A rendőrök erre a két nőt eltávo­lították a folyosóról. Baghyné ezredes apja az inci­dens után nyomban tanukat kere­sett, akik az állítólagos kijelentést hallották. Csak az ítéletet hirdetik ki nyílt tárgyaláson Az izgalomnak a tárgyalóterem éles csengője­ vetett véget. A közön­ség betódult a terembe s az elnök ekkor bejelentette, hogy a bíróság a védelem előterjesztésének helyt adott és a zárt tárgyalást a tárgya­lás egész tartamára elrendelte, azért mert közerkölcsiséget veszé­lyeztető körülmények is tárgyalásra kerülnek, így csupán az ítélet kihir­detése történik majd a nyilvános­ság előtt. A beidézett tanúk és az újságírók erre elhagyták a termet. A folyosón időközben egyre nagyobb tömeg ve­rődött össze. A tragikus véget ért Baghy Ká­roly nővére izgatottáh'*járkál a fo­lyóson. Halott fivérének fényképét mutogatja. A kép kethipiket gyer­mekkorukban áb­rázol jólNagyon iz­gatott. Időnkédj-fel-felMdJS: — A vérem!­­ * ’

Next