Uj Nemzedék, 1933. június (15. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
IDŐ: \ X ROMÁN SÓHAJ Sokfelé lesz zivatar, fl Dunántúl való- ¥ 41 • - - -- Amit nyertünk Páris előtt a revizió színűén némi lehűlés. Élénk szél. Buda- IVpiXjflJ vámján, elveszthetjük a — Borréven?!..* pesten ma 10 órakor 20 C van. \S3vp' v'r - } (//'Nemzedék -vn Budapest, 1933 junius 1. csütörtök R , XV. évfolyam, 123. szám A nagyváros úgy vonzotta az embereket valaha, mint a méztől csepegő akácvirág a mehet. Volt itt munka mindenki számára. Nyüzsgött a kaptár. Szerep jutott nagyszerű épületek tervezőjének és az alapokat ásó kubikusnak. Vonatnak sin, víznek, gáznak cső kellett. Évtizedek mulasztását pótolta ezernyi kéz, míg sok ezer már a jövőnek dolgozott. Hangyaboly és kaptár volt a város, amely nagyra nőtt kőben és vagyonban. Évtizedeken át tartott a gyors fejlődés, mindig akadt új munka, új feladat új és régi emberek számára. De a delejes vas is veszít idővel erejéből. Ha már sok a reátapadt reszelék, nem bír többet felvenni, lekötni. Elernyed. Hullani engedi a megkötött szemcséket. A városok is ezt tették. Lassúbb lett a fejlődés tempója Itt-ott meg is állott. Kisebb lett a vonzás, a kohéziója. A vidékről jöttek, kart lógatva járnak. Nincs már számukra munka, nincs hely az asztalnál, nincs terítve számukra. Sőt. Akik már évtizedek óta kibejártak a kaptárba, akiknek bölcsője már itt ringott az ötödik emeleten vagy pincelakásban, gyárak környékén vagy hivatalok alagsorában, érzik hogy őket is elengedte a város. Van számukra sima aszfaltja, söpört utcája, fényes világítása, de nincs munkája, kenyere. Nincs szüksége reájuk. Keserves elhagyatottság ez a nyüzsgő tömegben, kínos megdöbbenés és ráeszmélés az utolsó pengő elköltése idején. A földtől szakította el a város vonzó ereje az építő hangyákat, a mézhordó méheket, a faluból szívta magához a százezreket, akiket most elenged. Hová menjenek? Vissza a faluba? Haza? Olyiknak már harmadik generációja él itt. Merről jött az ős? Hol van a hajdan eltartó rög? Nem is tudja. És ha tudná?! Mit kezdjen vele? De mit kezd itt, áll vele szemben a másik kérdés. Nehéz, kínos töprengés. De sokan mégis meg fogják találni a helyes feleletet. A maradék vagyont, a maradékerőt, a maradékreménységet visszavinni a röghöz, belevinni a földbe. A közvetlen termelő emberfajta nem bírja eltartani a nagyvárosokban felgyűlt, részt. Sűríteni kell a termelő, ritkítani az eltartott réteget. Hívja és várja a föld azokat, akik tőle elszakadtak, mert soha nem tud olyan mostoha lenni, mint a csukott gyárkapu és leépített vállalat. Megszületett az autó és a repülőgép kereszteződése London, május 31. De la Cierva, a szélmalom-repülőgép feltalálója, az angol Armstrong-Sideley autógyár közreműködésével repülő autót készített A gép különleges szerkezetű szélmalom-szárnyait öszsze lehet hajtani s akkor a légcsavar közvetlenül az alváz kerekeire hat és így a gép autóként gurul a földön. A szárnyas autónak különösen nagy jövője van a sűrűn lakott városokban, ahol az utasok kiautózhatnak a város határára s onnan egyszerűen felrepülnek, a megérkezésnél pedig ezt a folyamatot megfordítják. “ . Kitört a nyílt gazdasági háború Németország és Ausztria között Bécs, május 31. Óriási felháborodást keltett egész Ausztriában a német kormánynak tegnap kiadott rendelkezése, amely június 1-től 1000 márka külön útlevél illetéket szab ki minden olyan német állampolgárra, aki az osztrák köztársaság területére, vagy azon keresztül utazik. Azokat, akik ennek a rendelkezésnek megszegésével a német birodalom területéről közvetlenül, vagy kerülő uton utazik Ausztriába, 5000 márka pénzbüntetéssel, sőt esetleg fogházbüntetéssel is sújtják. Kivételt a német kormány egyedül olyan egyének részére tesz, akik igazoltan, foglalkozásuknál fogva, vagy pedig hivatalos kiküldetésben utaznak Ausztriába, vagy Ausztrián keresztül. Nyilvánvaló, hogy ezt a burkölt határzárlatot a német kormány a német birodalom és Ausztria között bekövetkezett politikai elhidegülés miatt mondotta ki és így természetes, hogy annak hatásai nem maradhatnak Ausztriában sem politikai következmények nélkül. Az osztrák kormány gazdasági minisztereiből alakult miniszteri bizottság már tegnap este foglalkozott az Ausztria ellen irányuló német rendelettel és elhatározta, hogy azonnal ellenintézkedéseket léptet életbe. A Reichspost értesülése szerint ezek az ellenintézkedések olyan mélyreható jelentőségűek, hogy azok tulajdonképpen a nyílt gazdasági háború kitörését jelentik Ausztria és Németország között A lap értesülése szerint a miniszterközi bizottság határozatai a következők: fizikai tevékenységükkel elősegítették azt, hogy Ausztriát a német fürdővendégek elmaradása folytán ilyen kár érte, nem részesülhetnek támogatásban. 3. Felállítják a német és osztrák árucsereforgalom ellenőrzésére a kiegyenlítő pénztárt, amellyel meg akarják akadályozni, hogy Németországból több árucikket hozzanak be Ausztriába, mint amennyit Ausztriából Németországba szállítanak. Az osztrák ellenintézkedéseknek ez az utolsó pontja jár a legsúlyosabb következményekkel Németországra nézve, mert új alapokra helyezi az Ausztria és Németország közötti külkereskedelmet oly módon, hogy egyensúlyba állítja a behozatalt és a kivitelt. Németország az utolsó öt év alatt mintegy 1200 millió schillinget keresett az Ausztriával való kereskedelmi forgalmán, amiből a német idegenforgalom alig negyedrésznyét térített vissza Ausztriának. Ha tehát most egyensúlyba hozzák ezeket a külkereskedelmi tételeket, akkor sokkal súlyosabb veszteség éri a német kereskedelmet és ipart, mint Ausztriát az elmaradt német idegenforgalom révén. A minisztertanács mai ülésén hozza meg döntését ezekben a kérdésekben. Osztrák ellenrendsz 1. Ausztria is bevezeti az illeték megfizetésével egybekötött vízumot Németország felé. Az utazási vízum illetéke azonban nem lesz túlzottan magas, hanem ennek az intézkedésnek inkább az a célja, hogy ellenőrizzék az utazási forgalmat Németország felé. 2. A németországi fürdővendégek elmaradása folytán kárt szenvedő szállótulajdonosokat és penziókat állami támogatásban részesítik. Megbízható becslések szerint a németországi fürdővendégek Ausztriában évenként 35—40 millió schillinget költöttek. Ennek az összegnek átlagban húsz százaléka volt a haszna a szállodáknak és a panzióknak. Ezért úgy határoztak, hogy 10 millió schilinggel támogatják majd a kárt szenvedőket. Ebből az összegből 5 millió schillinget azonnal folyósítanak, 2,5 millió schillinget az őszi hónapokban és a többit pedig adóelengedések révén juttatják a segélyre szorulóknak. Azok a szállodatulajdonosok, akik pártoo- Magyarországot a német rendszabályok A német kormány Ausztria ellen irányuló idegenforgalmi rendelkezése súlyosan érinti a magyar idegenforgalmi érdekeket is. Igaz, hogy a poroszországi lakosság Ausztria megkerü