Uj Nemzedék, 1934. augusztus (16. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-01 / 172. szám

ítéletek sorozata lesz a folytatása a láza­dásnak. Élet fog fizetni életért Vérnek kellene lemosni a vért, ame­lyet nyomorúságban, megalázott-­ságban, életképtelenségben íródó történelem lapjaira fröccsen­tettek. Bűnös a kéz, amely a ravaszt meg­húzta. Bűnös, aki a lázadást kiter­helte. Bűnös, aki inspirálta. Bűnös, aki a bűnt termelő nyomort, szé­gyent, reménytelenséget, kétségbe­esést okozta és fenntartja. A hősi halotton túl, túl az árvá­kon és özvegyeken, akiknek száma újból megszaporodott és tovább fog szaporodni, túl a Bremneren, a jugo­szláv, az elzárt bajor határon, a karinthiai és stájer völgyszakadé­kokban, erdős hegyek tetején fész­kelő elszánt csoportokon, túl a gyil­­kosság, a lázadás, a polgárháború tényén meg kell látni a vég­okot, Európa testének közepén gyógyítat­­lan sebek tátonganak. Az állami és gazdasági rend vékony hártyája be­le vonja őket, de alattuk lázasan kering a vér. Meg-megtorlódik a szétzúzott izmok között, az elvágott erek végén, a szívben, amely foly­ton érzi az izgalmat, az agyvelőben, amely nem talál kiutat abból a mélységből, melybe beledobták, abból a ketrecből, amelybe bele- Zárták. A páris körüli békék vértanúi so­kasodnak. Golyó, börtönsorvadás, határincidens, nyomor, kétségbe­esés szaporítják a hosszú sort. Min­den­ napra esik egy pár. Sírba dől­nek azért az állapotért, amelynek m­eg­te­re­m­tésébe­n ártatlanok, azért az új rendért, amely minden perc­ben meginog, amelyért, való reszke­­tés vitalótánca szalad végig az állig felfegyverzett hatalmakon, ha a gyógyulatlan sebek hártyája vala­hol felszakad. Bűnhődjön, aki gyilkolt. Ne le­gyen irgalom az embervérre szom­­jazóknak. Szét kell törni az esz­közt is, amely fel hagyja magát használni a törvényes rend és őrei ellen, ahogy le kell operálni a ke­zet, ha üszkösödése megmérgezéssel fenyegeti a testet. De ki kell vonni a levegőből is az élő mérgeket, a fertőző miazmákat, a megbolondító, a vadságra indító, a kétségbeesett tettekre hajtó lelki motívumokat. A népek élni akarnak. Az emberek boldogulni. Vissza kell nekük adni a létfeltételeket: a kenyeret, az ön­bizalmat, a jövőbe vetett hitet. Ren­det csak remélve dolgozó emberre, csak megnyugodott népre lehet fel­építeni. Akik olyan könnyen lettek volna hajlandók fegyverre appel­­lálni, gyógyítsák meg a csonka nemzeteket. Nem fegyver kell ide, hanem igazság- ír ,r­ _ lf,Li0 IDŐ ^ | y- LÉGI FEGYVERKEZÉS Meleg. Helelen nteg lene­ zivatar. 1 Du- W ^T| IH — ES OTT ? ma 10 órakor 26 C van w&n&l­ valóban csak — légi volna I Uj Nemzedék g­y pántul élénkebb déli szél. Budapesten Milyen jó volna, ha az egész fegyverkezés Budapest, 1934 augusztus 1. szerda XVI. évfolyam, 172. szám Ausztria szerdán elfogadja Papén követségét Na 1 órakor: halálos ítéletek Bécsben! Tegnap délután hat órakor Ober­­soeger vezérőrnagy elnöklete alatt összeült a katonai vésztörvényszék, hogy Dollfuss kancellár gyilkosai fölött, nevezetesen Pemnetta Ottó lefokozott törzsőrmester és Holz­­weber Ferenc volt őrmester ügyé­ben ítélkezzék. Tuppy állam­ügy­ész vádindítványában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a hős kancellár vérző sebeit csak húsz perc múlva kötöz­ték be, amikor a kancellár már majdnem elvérzett. A sebesülések nem voltak okvetlenül halálosak, a kancellárt kétségtelenül meg lehetett volna menteni, ha idejében szakszerűen megakasztják a vérveszteséget. Planetta az elnök kérdésére kije­lentette: úgy tudta, hogy az akció törvényes, mert állami funkcionáriusok is részt vettek a mozgalomban. Fegyvere azért sült el, mert meg­lökték, csak mikor a lövéseitől ta­lált, összeroskadó sebesült fölé ha­jolt, vette észre, hogy Dollfuss kan­cellárt érték golyói. A vádlott mindvégig hazudozva védekezett s kijelentette, hogy a szövetségi kancellárt nem akarta agyonlőni, mert ezt nemcsak politikai szem­pontból, hanem személyi vonatko­zásban is sajnálatosnak tartja. A tanúvallomások során Féy köz­­biztonsági miniszter kijelentette: nem jutott abba a helyzetbe, misze­rint katonai szavát adja a puccsis­ták szabad elvonulására. Karwinsky közbiztonsági államtitkár a bíróság előtt szintén megállapította, hogy a felkelőknek csak úgy ígértek szabad elvonu­lást, ha emberéletben kár nem esik. Holzweber Ferenc, a második fő­vádlott annyiban érzi magát bűnös­nek, hogy benyomsult a szövetségi kancellári hivatalba. Megbízatása­­ csak arra szolgált, hogy a kormány tagjait tartóztassák, le. Egyébként­­ elhitették vele, hogy­­ a végrehajtó hatalom az ő párt­jukon van. ■ V’4' t ! A rejtelmes „Kunze“ . A puccsisták perének éjszakai fő­tárgyalásán nem sikerült tisztázni azt a legfontosabb kérdést, hogy ki volt a puccs értelmi szerzője és ki vezette a háttérből az egész mozgalmat. A kancellári hivatalba behatolt terrorcsapat vezetője, Holz­­weber volt őrmester csak annyit mondott, hogy az akció vezetője egy polgári személy volt, aki különböző álneveket használt. A puccs napján éppen Kunze volt a neve. Ez a Kunze adta ki július 25-én délelőtt a siebensterngassei torna­­csarnokban a parancsot az össze­hívott fiatalembereknek, hogy nyo­muljanak be a kancellári hivatal épületébe. Kunze biztosította őket, hogy nem kell tartaniok semmitől, mert az akció teljesen legális és Miklas elnök is tud róla. A kan­cellári hivatalban már ott ta­lálják majd az új kancellárt Hogy ki lett volna ez az új kancel­lár, azt Holzweber állítólag nem tudta, nyilvánvaló azonban, hogy Rintelen dr.-ról volt szó. Holzweber elmondotta, hogy a kapott utasítás­nak megfelelően behatolt csapatá­val a kancellári hivatalba és letar­tóztatta a jelenlevő minisztereket. A dolog ekkor­­már kezdett „nem stimmelni“, mert az új kancellár sehol sem volt található. Hirtelené­­ben nem tudta, hogy mit tegyen és felhívta telefonon a parlament kö­zelében fekvő Eiles-kávéházat, ahol az akció irányítója, Kunze az előze­tes megbeszélés értelmében tartóz­kodott Itt újabb meglepetés érte, mert kiderült hogy Kunze nem tartotta be szavát és nem volt ott a kávéházban. Most már nem tudta, hogy mit tegyen s végülis megkérdezte Fey őrnagyot nem lehetne-e simán elintézni ezt az ügyet. Miután az új kancellár később sem érkezett meg, kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni és a csapatával együtt megadni magát. A védők éjfélkor kijelentették, hogy fáradtak s azzal fenyegetőz­tek, hogy visszaadják védői meg­bízatásukat. Az elnök erre kedd délelőtt kilenc órára elnapolta a tárgyalást. Planettáné: Még van remény... Bécs, Július 31. (Az Új Nemzedék bécsi tudósító­jának jelentése.) Az épület előtt, amelyben a katonai törvényszék ma reggel folytatta a Dollfuss-gyilkos­­ság bűnügyének tárgyalását, hatal­mas embergyűrű ostromolja már kora reggel a kordont. Bejutni azonban senkinek sem lehet, csak annak az igen kevés kiváltságosnak, akik belépőjegyet tudnak felmu­tatni. Az Új Nemzedék bécsi mun­katársa­­ magától Fey minisztertől kapott belépőjegyet a tárgyalásra. Az épület folyosói kihaltak, a lépcsőházban és a fordulóknál min­denütt altisztek ügyelnek. Még két­

Next