Uj Nemzedék, 1937. október (19. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-01 / 223. szám

l­á. IDŐJÁRÁS: JAVULNI FOG, AZ ESŐ ÉS A BORULÁS KELET FELÉ ELVONUL AZ ÉJJELI LEHŰLÉS FOKOZÓDIK. BUDAPESTEN MA TÍZKOR 14­0­VAN BOJKOTTOT követel Japán ellen az angol munkáspárt London, szeptember 30. Az angol munkáspárt végrehajtó bizottsága tegnap határozati javas­latot fogalmazott meg, amely nem kö­veteli Nagybritannia kormányától, hogy mondja ki az egész országra a japán áru bojkottját és hasson oda, hogy rövidesen mondják ki minden japán árucikk nemzet­közi bojkottját is. A munkáspárt határozati javas­lata élesen elítéli a japán repülőgé­pek és tengeralattjárók kegyetlen támadásait a kínai polgári lakosság és nyílt városok ellen. Határozott A munkáspárt holnap, pénteken Bournemouthban nagy pártkongresz­­­szust tart. Ezen valamennyi szónok követelni fogja, hogy hangon szólítja fel az angol kor­mányt, hogy a párt által követelt japánelle­nes intézkedéseket támogassa. A határozati javaslat második pontja azt követeli az angol kor­mánytól, hogy tiltsa meg hadianya­gok eladását és kölcsönök nyújtását Japán számára. Kéri a miniszter­­elnököt, utasítsa Anglia genfi főmeg­­bízottját, hogy kezdeményezzen Genfben a többi államok között is hasonló akciót, főleg pedig az Egyesült Államok kormányánál igyekeznek elérni a boj­kott kimondását. a kormány azonnal hívja össze a parlamentet a távolkeleti hely­zet megvitatása céljából. Attlee őrnagy az ellenzék vezére még ezen a héten írásban kéri a mi­niszterelnöktől és az alsóház elnöké­től a parlament összehívását A mun­káspárt vezérlő tanácsa valamennyi angol szakszervezethez felszólítást intéz, hogy a hét végén rendezzenek tiltakozó gyűléseket a védtelen polgári la­kosságot pusztító Japán ellen és minden rendelkezésre álló eszköz­zel támogassák a Japán-ellenes bojkottot. A bojkott érzékenyen sújthatja Ja­pánt, a hadi­anyagszállítás megbéní­tása és a kölcsönök lehetetlenné té­tele pedig a háború kimenetele szempontjá­ból is igen kényes helyzetbe so­dorhatja. Az angol közvélemény határozot­tan japánellenes álláspontot foglal el. Jól tájékozott körökben úgy tud­ják, hogy a munkáspárt bojkott kö­vetelése az egész ország hangulatát fejezi ki. Egész anglia Japánellenes! Budapest, 1937 október 3­1* péntek # # XIX. évfolyam, 223. szám A nankingi szovjet­ nagykövet moszkvai tárgyalásai Tokió, szeptember 30. A japán lapok a harctéri hírekkel egyenrangú tálalásban köztik azt a­­ hírt, hogy a nankingi szovjet nagy­követ váratlanul vissza­ut­a­­z­o­tt Moszkvába. Ebben a japán közvélemény újabb bizonyítékát látja annak, hogy Kína és Szovjet­­oroszország között új megegye­zés jön létre. Az eddigi burkolt támogatás után Szovjetoroszország most már nyíltan is támogat­ni akarja Kínát Japán ellen. A japán lapok igen élesen támadják Angliát. Azt állítják, hogy a Népszö­vetség j­a­p­á­n-e 11 é­v­e­s határozata Anglia nyomására jött létre. Érdekes, hogy már a tokiói lapok is imák a bojkottmozgalomról és azt állítják, hogy ez az angol kormány egyenes óhajára indult meg. Heves japán offenzíva Putting mellett Sanghaj, szeptember 30. A szerdai súlyos harcok után az éjszakai órákban nyugalom állt be. Csütörtökön reggel azonban újból megkezdődtek a hadműve­­­­letek. A harcok ezúttal nem voltak olyan hevesek, mint,­az, előző napon. Putung közelében a japánok min­den eszközzel át akarták törni a kí­­nai hadállások vonalait, hogy azután a kínai haderőt Kian­g-Van mel­lett harapófogóba szorítsák. A kínaiak egyelőre keményen el­lenállnak. Gyermekek állnak a mogorva had­bírák előtt. Szuronyok között, remegő térddel. Kaszárnyái keménységgel ripakod­­nak rájuk. A matrózgalléros inté­zeti ruhában didergő kislányok po­tyogó könnyek közt felelgetnek a zord katonabírák kérdéseire. A rö­­vidnadrágos gimnazisták igyekez­nek férfiasan viselkedni. De az ő szájuk is sírásra görbül, az ő gyer­mekszemükből is kibuggyan a könny. Kimondják fejükre az ítéle­tet: öt év, három év, hat hónap, megint négy év. Szigorú börtön, ke­mény fekhely, böjt. Fegyház, fegy­­ház, fegyház! Megdörzsöljük a sze­münket, hol vagyunk tulajdonkép­pen? Micsoda lázálom játszik ke­gyetlenül velünk? Megrázzuk a ru­hát a testünkön: miféle korszakban élünk mi és milyen világrészben? De az angol újságlap, amely tudtul adja nekünk a csernovitzi gyermek­­pört, kijózanít abból a vigasztaló ábrándból, hogy ez nem is valóság, hanem lidérces álom. Mert éppen olyan gonosz valóság ez is, mint a teái Románia, amelynek földjén a civilizációnak ez a szégyene meg­történt! Hogy a fiúk és lányok való­ban „baloldali“ szervezkedésben bű­­nösek-e, vagy sem, azt nem lehet megítélni abból a szörnyű nagy messzeségből, amelyben Románia él a műveit Európától. De minden­esetre gyanakvással kell fogadnunk a román hadbíróság megállapítá­sait. Nemcsak azért, mert ezeket a bírákat nem tartjuk alkalmasaknak arra, hogy a gyermekletek szöve­vényeiben eligazodjanak, hanem azért, mert láttunk mi már ilyenféle eseteket a mai Romániában. Láttuk már azt is, mikor a zsandárok a templomból cipelték el az iskolás­gyermekeket, hogy elkobozzák tő­lük az egyházi énekeskönyvet, mint a kommunista röpiratot. A gyer­mekek ugyanis magyarok voltak. És az énekeskönyv i® magyar volt.. De legyen akár baloldali, akár nem baloldali, akár szervezkedés, akár ostoba gyermekcsíny, amiért pro­­fesz-kézre, rabkenyérre, priccsre ke­rültek e gyermekek, minden civili­zált ember megvetése száll biráik fejére. A megtévedt gyermeket ci­vilizált földön nem szokás kitaszí­tani, fegyencsorba nyomorítani, ha­nem szelíd szigorúsággal — megja­vítani! Ez a munka lehet szülők gondja, pedagógusok fáradsága, sú­lyosabb esetekben a gyermekbíróság feladata. De ahhoz már a mai Ro­mániának kellett Európa testére rátelepednie," hogy azt is megérjük, hogy a nagyszájú kislányt és az „összeesküvősdit“ játszó fiút a szü­lői házból, a lányszobából, az iskola padjából fegyházba lökjék, darócba öltöztessék, gyilkosok, rablók, ha­miskártyások, züllött nőszemélyek közé taszítsák. Hogy soha többé vissza ne térhessen a tisztességes emberek világába! A figyelő tudós

Next