Uj Nemzedék, 1939. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Legyen minden magyar utód különb em­ber, mint apja volt! Nem a szél szó, nem is az ékes rigmus ked­véért mondta igy a költő, hanem­ az örök magyar sors világos paran­csát ültette el minden eljövendő magyar homlokának barázdáiba Mert fájdalmas és büszke, örökre való és örökkévaló rendelés az hogy akik e földön a távozók nyo­mába lépnek, akik az eke szarva lehanyatló kezekből átveszik és az út szélére rogyott vándor terhét­­ vállukra emelik, mindig megújul harcra szülessenek, uj gondra, u, kötelességre és uj­­ veszedelemre L A. magyar nem nyújtózhat púri vánkoson, melyet kövérre tömet az apák szorgalma. Magyar nemze­déknek nem adatott idáig, hogy gond nélkül éldegéljen az ősök em­berségéből, boldogan kérődzzék­­ tegnap zsíros falatjain. Örök baj, az örökségünk, virrasztás a sor­sunk, végnélküli küzdelem az át­kunk és a dicsőségünk, balvégze­tünk és büszkeségünk. Szilveszter­­éjszakáján hangosan dobban meg : szivünk a prófétai szóra, a költi örökérvényű parancsára. Ebben a percben fordul az idő kereke és vele együtt talán a világ sorsa is .Az uj esztendő bölcsője fölé haj­lank és az emberiség százmillióivá együtt azt kérdezzük: mit hoztá nekünk, újszülött? És amikor az emberek ősi szokása szerint vala­mit kívánni szeretnénk ennek a most érkezett picinyke jövevény­nek, ennek az Ezerkilencszázhar­min­ckilencnek, akkor azt mondjuk neki: legyen az ő parancsa ugyan az, ami a miénk, magyaroké, igye­kezzék ez az új magyar esztendő is különb lenni, mint elődjei voltak .A most sírba hanyatlott év letörölt rólunk egy tenyérnyit abból a gya­lázatból, amit ránk kentek az el­múlt évtizedek. Ha fukar kézzé mért is, azért visszaadott egy sze­rény fertályt a jussunkból. De nagy pörünk még nem ért véget. Nagy robotunk se, éber virrasztásunk se Örömre, hejehujára nem jött időnk A magyarnak nincsen érkezése gondtalan áldomásra. Nagy örö­mére gyakran jött már nagy bánat vigasságára böjt. Európa egén ne­héz fellegek járnak és az emberiség szívszorongva várja ezt a borús kétes virradatot: az ezerkilencszáz­harminckilencedik esztendő hajna­lát." Aggódva nézünk az újszülött bezárt markára. Mit hozott? Mit tartogat számunkra? Életet, viru­lást? Bort, búzát, békességet? An­gyal lesz, adakozó kedvű, szíves hajlandóságú? Vagy vérszomjas szörnyeteg? Ki tudná ezt megmon­dani egy újszülöttről?... Ez a név, Ogy sokat szenvedett, hogy bősége­sen megbünhődte már a múltját de megbünhődte a jövendőjét is Megérdemelné azt a várva-várt ezt a megjövendölt ünnepet, amely eljön egyszer a világra. Az ünne­pet, mikor felderül zordon homlo­kunk és szívünk megtelik az öröm korával, mert megszületett, meg­született, megszületett a magyar Holnap, amely különb lesz, mint volt a Tegnap! ' / ...V­r­Ö­t­y . .­­'-I­MMI Újévi töprengés: Hol lesz a legközelebbi kisantant-konferencia?! inAlÁD Ac. ÉJJEL És UJÉV NAPJÁN SOKFELÉ havazás, ónos eső és síkosság. lUUJmV/in* a hőmérséklet kissé csökken. Budapesten ma tízkor —4 c van Wr­Jg& Budapest, 1939 Január 1. vasárnap XXI. évfolyam, 1. szám I ■*Th­»­gTH’TBgl/ I IlMcW JLKUElk Súlyos bonyodalom Ickes amerikai belügyminiszter újabb németellenes nyilatkozatai közül 1939 első heteinek politikai menetrendje A karácsonyi szünet után január első hetében újult erővel indul meg a politikai élet. A kormánypárt min­den valószínűség szerint január 5-én délután értekezletet tart, amelyen Teleki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter ismerteti a földbirtokpolitikai javaslatot. Imrédy Béla miszterelnök legutóbb tegnap az ónodi választókerületben ismertette a kormány földbirtok­­politikai terveinek alapgondolatát, amely az, hogy minél több kisegzisztencia jusson földhöz és folytathasson ott élet­képes gazdálkodást. Értesülésünk szerint a kormány évente 100—120.000 hold földet kívánt igénybe venni földbirtokpolitikai cé­lokra mindenekelőtt azoktól, akik a magyar föld tulajdonára nem bi­zonyultak méltóknak és nem hi­vatásszerűen, hanem üzletsze­rűen foglalkoznak a földdel. A képviselőház véderő és egyesí­tett bizottságai január 9-én folytatják a honvé­delmi törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslat egyes részeinek módosítására kiküldött tizenkettes bizottság már­­befejezte működését, teljes megegyezésre jutott a vitás kérdésekben és javaslatait 9-én ter­jeszti azt az egyesített bizottságok elé. Az edigi tervek szerint 10-én és 11-én tárgyalják meg a bizottságok a honvédelmi javas­latot, úgy hogy a január 12-én összeülő képviselőházban már beterjeszthetik a bizottság jelentését. Keresethalmozás, honvédelmi törvény, zsidó­­javaslat és földbirtokreform Ezek szerint a parlament munka­rendje az új évben a következőképen alakul: 1. Január 12-én befejezik a kereset­­halmozásról szóló javaslat vitáját. 2. Másnap kezdődik a honvédelmi törvényjavaslat tárgyalása, amely­nek vitája a számítások szerint hét­tíz vitanapot vesz igénybe. 3. Ezután következik a zsidók köz­életi és társadalmi térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitája. 4. Nyomban a zsidójavaslat letár­­gyalása után kerül napirendre a kormány földbirtokpolitikai törvény­­javaslata, amelyet 12-én terjeszte­nek a Ház elé. A NEMNP vezetősége köréből szár­mazó értesülésünk szerint a kormánypárt egyesített bizott-­­­ságai január 9-én ülnek össze, hogy alaposan megvitassák a zsidó-törvényjavaslatot. Ezeken a bizottsági tárgyalásokon előreláthatóan a miniszterelnök és az igazságügyminszter is részt vett

Next