Uj Nemzedék, 1939. március (21. évfolyam, 49-65. szám)

1939-03-01 / 49. szám

MA: AZ OSZTÁLYSORSJÁTÉK HÚ­Zás: KJL­ISTÁJA ■IP8 Feltűnő olasz nyilatkozat ■ ÍV a varsói tárgyalás dunai eredményéről jobár Budapest, 1939 március 1. szerda­­, R­X­XXI. évfolyam, 49. szám Március 23-án lesz 20 éves a fasizmus Róma, február 28. (Az Új Nemzedék, római munka­társának telefonjelentése.) A fasciz­­mus megalakulásának huszadik é­v­f­o­rd­u­lóját nagyjelentőségű ünnepségekkel ülik meg. A mai római la­pok az első oldalon köztik az ünnepségek sorrendjét. 1919 már­cius 23-án alapította a Duce az első Fasci­d­i c­o­m­b­a 11­i­m­e­n­t­i-t. Az évforduló ünnepségei már holnap, március 1-én megkezdődnek és egészen szeptemberig tartanak. Márciusban összeül a fascista nagytanács is. Ülést tart az autarchiával foglalkozó miniszter­közi bizottság és a minisztertanács is elfogadja a szociális törvényeket. Többezer munkanélküli jut kenyérhez a 8 órai munkaidő holnapi bevezetésével A holnapi nappal az iparágak egész sorában életbe lép a nyolc órai munkaidő, így a fa- és csontiparban, a vegyészeti és ruggyantaiparban, a vas- és fém­iparban, a papirosiparban, a bőr-, sörte-, szőr- és tolliparban, a kő-, föld-, agyag-, aszbeszt- és üvegipar­­ban, végül a sör-, maláta-, szikvíz-, alkoholmentes italokat készítő ipar­ban és a jéggyártásban. Természete­sen valamennyi iparban már elő­zetesen megtörténtek az in­tézkedések, hogy a nyolcórai munkaidő bevezetése z­a­v­a­r­t­a­l­a­­n­u­l történjék. Ahol nyolc óra kevés a napi munka elvégzésére, ott újabb műszakokat vezetnek be. Ez azt jelenti, hogy t­ö­b­b e­z­e­r munkanélküli jut kenyér­hez. A nyolcórai munkaidőnek a kő-, föld­es anyagiparban, de a többi ipar­ágakban való bevezetése is alkalmat ad arra, hogy a munkanélküli mezőgazda­­sági munkások is az ipar felé terelődjenek. A munkásság természetesen örömmel fogadja a munkaidő korlátozását, de kívántosnak tartotta volna, hogy ez­zel egyidejűleg a munkabé­rek rendezése is m­e­gt­ö­r­t­é­n­­j­é­k. A jelenlegi munkabérek mellett ugyanis a legtöbb iparban a nyolc­órai munkaidő bevezetése nagy jöve­delmi kiesést, jelent a munkásság számára. Az iparok egy részében ugyanis még a legkisebb munkabére­ket sem állapították meg. IDŐJÁRÁS:SZERDÁN MÁR KELLEMESEBB LESZ TÖBB NAPSÜTÉSRE VAN KILÁTÁS. AZ ÉJJELI LEHŰLÉS FOKOZÓDIK- BUDAPESTEN MA TÍZKOR +3­0 VAN A kereszténypárt szónoka a zsidójavaslat vitájában Nagy érdeklődés mellett indult meg ma a képviselőházban a zsidó­­javslat tárgyalásának második ülésnapján a vita. Még mindig az a helyzet, hogy a képviselők csak a javaslat mellett iratkoztak fel. A szónokok száma ma reggel húszra emelkedett. Makray Lajos kezdi a vitát, utána Güttler Dénes, majd Eck­hardt Tibor beszél. Ezután kerül sor , előreláthatóan Milotay István, Károlyi Viktor gróf és esetleg Ulain Ferenc felszólalására. Ma délelőtt tíz óráig tizenhét interpellációt jegyeztek be , a holnapi interpellációs napra. Köztük van Hubay Kálmán és Rátz Kálmán felszólalása a hun­garista, mozgalom betiltásának ügyé­ben. Tegnap az a hír terjedt el, hogy a nyilas képviselők már ma napirend előtt hozzák a Ház elé a kérdést, ez azonban megváltozott, mert ma reg­gel mind a ketten interpellációt je­gyeztek be. Hubay és Rátz állítólag különböző iratokat és leveleket akarnak a Ház elé terjeszteni, amelyeket három­­négy év előtt előkelő állású személyi­ségek intéztek volna a hungarista párt vezetőihez. Az interpellációkra a belügyminiszter, illetőleg a miniszterelnök nyomban meg fogja adni a választ. Az interpellációk nagy számára való tkintettel, azoknak elmondására előreláthatólag már délben sor kerül, alatt alig voltam olyan súlyos hely­zetben, mint most, amikor ehhez a javaslathoz kell hozzászólnom, mert akikre ez a törvényjavaslat vonatko­zik, azoknál ez valósággal élet-h­alál kérdését jelenti. Én nem állok szem­ben itt egy fajjal, vagy népcsoport­tal, ez egy abstrakció. Én emberrel állok szemben, akik végigszenvedik ezt a javaslatot, akikre vonatkozik. Valóban a maximumra fokozott lelkiisme­retességre és felelősségérzésre van szükség, le kell hántani magunkról minden zavaró érzést, különösen le kell hání­tanunk magunkról az antipátia, vagy gyűlölet kérdését. Ez a törvényja­vaslat nem azért készült, hogy bün­tessen vagy megtoroljon, hanem azért készült, hogy a nagy magyar keresztény társadalmat megmentse és emelje.­­ Nem a gyűlölet volt ennek a ja­vaslatnak az indító ereje, hanem a keresztény magyar társadalom iránti szeretet. _ Minden egyes ténykedésünknél, akár egyénnek, akár államnak, akár társadalomnak megtisztítására, vagy megmentésére vonatkozik is, a moz­gató, lendítő erő egyedül a szeretet lehet. A gyűlölet nem inspirálhat ,ha nem irányíthat. A gyűlöletből éppen elég volt. A gyűlölet a mai kuszátz életben voltaképpen vezető erővé tola­kodott fel. Azokat a mély sebeket, amelyeket a gyűlölet vágott ezen a világon és az emberiségen, nem lehet gyűlölettel meggyógyítani. A betegséget nem lehet beteség- Vitéz Makray Lajos felszólalása Tíz óra után néhány perccel nyi­totta meg a képviselőház ülését Szinyey Merse elnök. Bejelentette, hogy Rátz Kálmán képviselő levelet intézett a Ház elnökségéhez, amely­ben mentelmi jogának megsértését jelentette be. A mentelmi szabályok­nak megfelelően kiadják a mentelmi bizottságnak. A Ház ezután rátért a zsidó javaslat­ ­folytatólagos tárgyalására. Vitéz Makray Lajos volt az­ első szónok. Mindenekelőtt bejelentette, hogy a javaslattal szemben való állásfoglalást pártja nem tette pártkérdéssé és ezért felszólalásá­ban egyéni felfogását tárja a Ház elé, bár nem hiszi, hogy pártjának valamelyik tagja is nem azonosí­taná magát ezekkel a gondolatok­kal. — Tartozom azzal a vallomással — folytatta beszédét, Makray Lajos —, hogy hosszú­­ szónoki pályafutásom

Next