Uj Nemzedék, 1942. szeptember (24. évfolyam, 198-222. szám)

1942-09-01 / 198. szám

1942 SZEPTEMBER 1. KEDD XXIV. ÉVFOLYAM 188. SZÁM BUDAPEST, V­, HONVÉD­ UTCA 10. SZ. 1942 SZEPTEMBER 2-ÁN, SZERDÁN A NAP KEL 6.19 ES NYUGSZIK 19 40 ORAKOR A HOLD KEL 23.44 ES NYUGSZIK 13.57 ORAKOR Kemény harcok Sztálingrádnál a belső védelmi gyűrű és a város között Berlin, szeptember 1. A Nemzetközi Sajtó Tudósító berlini munkatársa közli: Berlini katonai szakértők kiemelik, hogy Sztálingrád egész előtere egyet­len óriási erődhöz hasonló. "A város előtt a szovjet hadveze­tőség kiserődök százai­val szórta tele a terepet és sok helyen a védelem erősítésére új páncélos harckocsikat ásott be a földbe. Ezek a harckocsik egy páncélos kiserődök szerepét töltik be és nyilván a legnagyobb sietséggel szállították a gyárakból az arcvonal­­t­­, mert be sem festették azokat­­és motort sem szereltek beléjük. Az igen erősen kiépített vé­delmi rendszer ellenére a német támadó hadosztályoknak sikerült folytonos harcok közepette t­o­­vábbra is előnyomul­ni­uk a védelmi övezeteken ke­resztül Sztálingrád felé­ A német Véderőfőparancsnokság hétfőn délben közölte, hogy a belső Védelmi gyűrűt is áttörték­­és most már a védelmi övezet lé­nyeges részei valószínűleg a né­met csapatok kezében vannak. A Berlinbe érkezett összes jelenté­sekből azonban arra lehet követ­keztetni, hogy a belső vé­delmi gyűrű és a tulaj­­donképeni város között még szintén kemény és elkesere­dett harcokra kerül majd sor, mivel a szovjet csapa­tok még most is megkísérlik a német támadás feltartóztatását és a legkíméletle­nebbül vetik harcba, embereiket­­és hadianyagjukat. A német légiértő, állandóan tá­mogatta az előretörő német had­osztályokat, beavatkozva a föl­dön folyó harcokba és igen súlyos veszteségeket okoz a szovjet védő­seregnek. Berlin, szeptember 1. Katonai részről közlik a német távirati irodával. A leningrádi bekerítési arcvo­nalon páncéltörő ágyúk sikerrel megakadályozták a bolsevisták előretörését, amelyet egy folyón át megkíséreltek előbbre vinni. Ez alkalommal telitalálatokkal több ellenséges szállíthajó el­süllyedt. A keleti arcvonal északi részén a harci csapatok fölött heves légi harcokban német vadászrepülők saját veszteségük nélkül a bolse­visták 11 repülőgépét lelőtték. Két szovjet repülőgépet a lég­­elhárítók semmisítettek meg. (M. T. I.) Az Ilmen-tótól délkeletre né­met rohamcsapatok támadásuk­kal elfoglaltak két ellenséges kis­­erődöt, amely közvetlenül a né­met állások előtt állott. A néme­tek sok foglyot ejtettek. A bolse­visták ellentámadással megpró­bálták visszaszerezni az elvesz­tett területet, de a német tüzér­ség szétzúzta az ellenség készült­ségi állásait. Egy harci területen, ahol a tavak nagy száma megnehezíti a közlekedést, az ellenség gyalog­ság, tüzérség, páncélosok és csata­­repülőgépek erős bevetésével be­törést kíséreltek meg a német fő harci térbe. A tömegesen támadó bolsevistáknak csak egy helyen sikerült mintegy századnyi erős­ségben benyomulni az előretolt német állásokba. A nyomban megindított ellentámadásban a németek a bolsevistákat felmor­zsolták és hat páncélos harckocsit megsemmisítettek. Lövéseikkel mozgásra képtelenné tettek még öt páncélost. Ezek azonban még tüzelőképesek maradtak, úgyhogy a szovjet előretörés elhárítása után páncélos-megsemmisítő csa­patok szétrobbantották őket. (M. T. I.) Hitler felhívása a német néphez a téli segély érdekében Berlin, szeptember 1. A Führer főhadiszállásáról je­lentik a Német Távirati Irodá­nak. A Führer a német nép 1942— 43. évi háború téli segélyakciója érdekében a következő felhívást adta ki: Most, amikor negyedik eszten­deje kezdődik annak a háború­nak, amelyet a német nép lé­téért vagy nemlétéért, a jelenért és a jövőért folytat, tizedszer szó­lítom fel a német népet, hozza meg önkéntes áldoza­tait a téli segély szá­mára. Véderőnk katonái óriási tér­ségben életük és egészségük lat­­bavetésével harcolnak. Hozzájuk sorakozott az európai nemzetek legnagyobb része és a távoli Kelet népei is oly hűségszövet­ségben, amely meg fogja akadá­lyozni, hogy országaink a bolse­vista barbárság vagy a zsidó­angolszász kapitalista kizsákmá­nyolás áldozatai legyenek. Azok, akik egykor, amikor bent az or­szágban a hatalomért küzdöttünk, a német birodalom ellenségei voltak, ma ismét egyesültek el­lenünk. A nemzetközi világzsidó vezeti a bolsevizmust és a plu­­tokráciát, nemcsak abból a cél­ból, hogy az európai művelt ál­lamokat megsemmisítse, hanem mindenekelőtt, hogy kiirtsa az önálló lét minden hordozóját. Ha amerikai és angol ügynökök ma azt állítják, hogy új és jobb világot akarnak felépíteni, mint amilyen az ő korábbi életük volt, amelyben a jövőben mindenkinek meglegyen munkája, ruházata és lakása, akkor nem lett volna szükséges, hogy épen a német bi­rodalmat megtámadják. Ezeket a problémákat ugyanis a nemzeti szocializmus vagy már rég meg­oldotta, vagy pedig e kérdések sikeres megoldása folyamatban volt. Nem, e nemzetközi gonosz­tevők szándéka nem a jobb, szo­ciálisabb világ felépítése, hanem a kapitalizmusukkal szembenálló nemzeti szociális európai államok erőszakos megsemmisítése. Ugyanolyan rabszolgaság létre­hozása a céljuk, aminőt Indiának kell elszenvednie. A bolsevista zsidók a végső mozgatók mind a két táborban és ez nagy arányok­ban nincs máskép, mint egykor Németországban kicsiben volt. A német és a szövetséges kato­nák ebben az esztendőben párat­lanul álló gigászi harcban hatal­masan kibővítették az európai né­pek életterét. A nemzetközi világ­­boldogítóknak, Rooseveltenek, Churchillnek és Sztálinnak az európai népek kiéheztetésére irá­nyuló kísérlete ezzel már most végleg meghiúsultnak tekinthető. Amikor ebben a minden idők leghatalmasabb küzdelmében a német katona alig elképzelhető nélkülözések között a harcban sú­lyos áldozatait meghozza, akkor a haza épen ebben az esztendőben még inkább köteles a legnagyobb áldozatokat is meghozni. Még ek­­­­kor is csupán töredékét adja a­­ tikkasztó hőségben menetel gyalogságunk a dón felé nak, amit véderőnk szárazföldön, a tengeren és a levegőben telje­sít. A téli segélynek értelme azon­ban még az is, hogy nemcsak bé­kében, hanem a háborúban még­­inkább tettekkel — és nem, mint Angliában és Amerikában, szóla­mokkal — megerősítse a német nép megbonthatatlan sorsközös­ségét. A nemzeteknek ebből a küzdelméből ugyanis a német bi­rodalomnak, mint minden izében nemzeti szocialista államnak kell visszatérnie a békébe s ez így is lesz. Megvalósítására nemcsak az arcvonal áldozatai szolgálnak, ha­nem az otthoniak áldozatai is. Ellenfeleink 1939 ben és 1940- ben, sőt talán még 1941-ben is esetleg azt hitték, hogy a német népet, mint egykor 1918-ban, a belső egyenetlenség révén a külső függőségbe, utána még rosszabb versaillesi diktátum szolgaságába taszíthatják. Az arcvonal és az odahaza dol­gozó német nép feladata, hogy a nemzetközi arany hiénáinak és a bolsevista bestiáknak ezt a remé­nyét egyre jobban szétrombolja és világossá tegye előttük, hogy ez a háború nem végződhetik azzal, hogy a birtokban levő nem­zetek számára megmaradjon a további kizsákmányolás lehető­sége, hanem azoknak a nemze­teknek a világ sorsát eldöntő győzelmével fog végződni, akik­nek semmijük sincs. Elvárom tehát, hogy az otthon a negyedik háborús téli segély­akcióban teljesíti kötelességét. Egységes cipők Spanyolországban Madrid, szeptember 1. (Német Távirati Iroda.) Az or­­szágos bőripari szövetség meg­bízásából Spanyolországban egy­millió pár egységes áru­cipőt gyártottak. Ezeket a cipőket szeptember 1-étől kezdődően egységesen 42 pezeta áron hoz­zák forgalomba. E mennyiségből Madridra 250.000 pár cipő jut. Az egységes áru­cipők beve­zetését különösen nagy öröm­mel fogadja a spanyol munkás­ság, minthogy eddig több mint 200 pezetát kellett fizetni egy pár cipőért s ezen az áron a munkások nem vásárolhattak. (MTI.) Táborba utalják Romániában a rágalmazókat Bukarest, szeptember 1. (Bud. Tud.) Az itteni hatósá­gok rendkívül sok névtelen vagy aláírással ellátott feljelentést kap­nak rágalmazó tartalommal, amely akadályozza a munkát. A belügyminisztérium legújabb in­tézkedése értelmében az ilyen fel­jelentőket táborba, vagy fogházba, utalják, ha kiderül, hogy a fel­jelentésben foglaltak nem felel­nek meg a valóságnak.

Next