Uj Nemzedék, 1944. június (26. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-01 / 122. szám

1944 JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK XXVI. évfolyam, 122. szám Budapest, V., Honvéd­ utca 10. szám 1944 JÚNIUS 2-ÁN, PÉNTEKEN A nap kel 4.50, nyugszik 20.34 órakor A hold kel 15.42, nyugszik 2.59 órakor Jablon­ovtól északra szovjet betörést hiúsítottak meg a magyar csapatok A németek Jassynál meglepetésszerű támadással visszavetették az ellenséget Továbbra is nagy veszteségeket okoz az ellen­ségnek a német csapatok rugalmas ellenállása Berlin, június 1. A Nemzetközi Sajtó Tudósí­tó jelenti: Ludwig Sertorius, az Europapress katonai munkatársa Írja: — Az olaszországi arcvonal nyugati szárnyán folyó csata egyre inkább az Albani-hegyek birtokáért dúló elkeseredett küz­delemmé alakul. Ezek a hegyek a német csapatok kezében két szem­pontból is nagy akadályt jelente­nek az ellenség számára: először elvágják a közvetlen előnyomu­­lási utat Róma felé, másodszor pedig nem kevésbé hatásosan ol­dalazzák a Valmontone irányá­ban folyó angol—amerikai páncé­los támadásokat, amelyek célja, hogy a középső német hadsereg­­csoport hátába kerüljenek. Ért­hető tehát, hogy az ellenség hétfő óta nagy erőfeszítéseket tesz en­nek az erős német bástyának el­foglalására. Az ellenséges csapa­tok egyrészt frontálisan támadják a hegyeken kiépült német álláso­kat dél és délkelet felől, másrészt a tenger és az Albani-hegyek kö­z­ött északnyugati irányban át­karolni igyekeznek azokat. Az el­lenség súlyos véráldozatai elle­nére mindeddig nem ért el sikert. A tengerpart vidékén az Ardeá­­tól kétoldalt támadó brit kötelé­kek szintén nem értek el említés­­re méltó előhaladást. Tovább az ország belseje felé az Aprilia tér­ségéből nagy erőkkel megindított ellenséges támadás, amely a Campolcone—Lanuvio vonal felé irányul, már az Albani-hegyek t­éli lejtőin megakadt. Különösen nagy nyomást fejtenek ki az ame­rikaiak Lanuvio irányában, ahol az ellenség kedden harcbavetett páncélosainak több mint három­nyolcadát elvesztette. A Valmon­­tonetól délre levő térségben sem sikerült az ellenségnek változ­tatni a helyzeten. Az arcvonal új középső szaka­szán, amely most a Giulianelto— Artena körüli síkságból és a Liri-folyó felső völgyéből áll, a német csapatok az utóbbi napok­ban csak utóvédharcokat folytat­tak egy új fővédelmi vonal elő­terében. A német csapatok zöme ferre az uj fő védelmi vonalra vonul vissza. Ennek az új fő vé­delmi vonalnak helyzetét német részről nem árulják el és annak megállapítását az ellenségre bíz­zák, mert bizonyára csak a szo­kásos veszteségteljes eljárással tud majd arról tájékozódni. Az említett utóvédharcok nagyrészt igen heves jellegűek voltak, mivel az ellenség kelet felől erősen igyekezett a német csapa­tok után nyomulni, másrészt pedig dél felől is be akart törni a német elszakadó csapatok közé. A Lepini-hegyek szakaszán az ellenség a privernoi medencéből Roccagorgán át vezető völgyi útón Segíti irányában próbál elő­retörni­ Az itt harcbavetett ma­rokkói kötelékeket a szívósan harcoló német utóvédek újra meg újra feltartóztatták és azok az útnak csak felét tudták megtenni, Carpinetoig. Tovább északra a 8. brit had­sereg kötelékeit, amelyek a Sacco­­völgyén át a Via Casilina irányá­ban nyomultak előre, a német biztosító csapatok Frosinone kör­nyékén feltartóztatták.­ A Melfa forrásvidékén és a Liri felsővöl­gyében Soránál szintén heves harcok voltak, ahol a lépésről­­lépésre hátráló német utóvédek nagy vérveszteséget okoztak az újzélandi és lengyel zsoldoscsapa­toknak. Végül még megemlítendő, hogy a középső Appeninekben eddig merev arcvonalon is elszakadtak az ellenségtől a legelső vonalban levő német kötelékek — egyelőre az Alfedenától délnyugatra levő szakaszon. A német elszakadási mozdulat kiterjedése előrelátható volt és teljesen megfelelt a halo­gató rugalmas ellenállás felada­tainak, amire az egész német had­viselés berendezkedett az olasz­­országi mellékhadszíntéren. Az idejében végrehajtott elszakadási mozdulatok sikeréről nyilatkozott Berlinben a katonai szóvivő Berlin, június 1. Sander bekerítő terve meghiv-­ sikerült csapatait a katlanból sült és Kesselring tábornagynak­­ kivezetnie. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A délolaszországi német csapatok tervszerű elszakadási mozdulatai annyira előrehalad­tak, hogy a német katonai szó­vivő szerdán délben már át­tekintést nyújtott a német­ mozdulatok céljáról és felada­tairól. Alexander tábornok ter­ve először az volt, hogy a déli arcvonal Mintumotól Cassinoig terjedő szakaszán magára vonja a német tartalékokat, hogy az­után a nettunói hídfőállásból kiindulva, hátbatámadhassa a német csapatokat és a Via Ap­pia és a Via Casilina elzárásá­val bekerítse. Az idejében vég­rehajtott elszakadási mozdula­tokkal, amelyek mindenesetre lehetővé tették, hogy a nettunói ellenséges hídfőállás egyesül­jön a déli arcvonallal, már ed­dig is sikerült a délen álló né­met csapatok­ nagy részét aka­dálytalanul északra vinni. A német szóvivő a német véde­lem legközelebbi feladatául az utak szabadontartását jelölte meg Aprilia és Velletri térsé­gében mindaddig, amíg az el­szakadó mozdulatokat teljesen végrehajtották. Már most is el­mondható azonban, hogy Ale­ t­ségét, valamint a szövetséges veszteségek méretét. Túlzás nél­kül megállapítható, hogy az ame­rikaiak egy hadtest nagyságú páncélos erők­et vesztettek el. A német páncélgránátosok Valmon­­tone terében is mindenütt meg­álltati helyüket.». A Valmontonetól keletre csat­lakozó vonalszakaszon azonban átmenetileg nehézség állt be az­által, hogy egy marokkói hadtest részei a hegységen át a legelső német vonalak hátába kerültek. A német vezetés a helyzetet ide­jében felismerte. A legelső vonal­ban álló csapatok azt a parancsot kapták, hogy rövid időn belül állást változtassanak, és erős hát­védek hátrahagyásával támadják meg a felbukkant ellenséget. Ezek egyidőben támadó tarta­lékok, biztosították a közvetlenül veszélyeztetett utánpótlási vona­lakat és visszavetették a marok­kóiak újabb előretörését a hátsó vonalakba. Az arcvonalváltozta­­tás gyors elhatározásával meg­törték a támadó erőket és sike­rült a német védőknek az eddigi széles arcvonalról az előirány­zott megrövidített vonalat elfog­lalnak. A tevékenység során a marokkóiak és az oldalról támadó amerikai egységek súlyos veszte­­ségeket szenvedtek. E műveletek keretében a né­met csapatok Frosinone helység­től északra magaslati pontokat foglaltak el.­­ Az olasz arcvonal többi szaka­szán nem történt említésre méltó esemény. (MTI) Lanuvio térségében egy hadtest nagyságú páncélos erőket vesztettek az amerikaiak Berlin, június 1. Az Int­er in­f jelenti a dél olasz­­országi harcokról. Az olaszországi arcvonalon a har­ci helyzet kedden a nyugati szárnyon a nagy elhárító csata változatlan hevességű folytatódása ellenére sem változott különöseb­ben. Az ellenfél harcirepülőkkel s páncélosokkal támogatott nagy­méretű támadásai Aprilia és La­nuvio térségében közvetlen a né­met vonalak előtt súlyos ember és hadianyag veszteséggel rop­pantak össze. Kisebb helyi betö­réseket azonnali ellenlökéssel el­szigeteltek és lehetetlenné tettek. A német tevékenység Lanuvio­­tól délnyugatra az előző nap be­következett betörés bezárásához vezetett. Az elhárító tüzérségi tűzzel és páncélos vadászok által közelharcban megsemmisített 78 páncélos mutatja a harc kemény­ Kétszáz embert öltek meg Banjalukában az angolszász bombák Zágráb, június 1. A Nemzetközi Sajtó Tudósító­­jelenti: Az Una és a Száva folyó egy­­m­ásbafolyásának vidékén fekvő Bubica bosnyák falu védtelen lakosságát legutóbb fedélzeti fegyverekkel támadták meg az angolszász repülők — mondja a horvát kormány hivatalos közle­ménye. Egy férfi életét vesztette, kilncen megsebesültek. Zágráb közelében, Potszuzed falu köze­lében angolszász repülők géppus­­katüzet zúdítottak egy személy­vonatra.­ Több utas meghalt, né­­hányan megsebesültek. A legutóbbi napokban végre­hajtott bernin­gtámadások során különösen Zágráb egyik elő­városa, továbbá az északboszniai Banjaluka és a dalmáciai Zára­­városa szenvedtek súlyos kárt.

Next