Uj-Somogy, 1920. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)
1920-09-16 / 211. szám
ti évfolyam. Kaposvár, 1920. szeptember 16. csütörtök. 211. (317.) szám. Sztrfcaszi&ás M kiadóhhjatsti / «dPesvÄR, kohtrAssy-utck b. szäm. TELEFOilSZÄM: 128. POLtTfJKAI NAPILAP Felaíös KsrfceszSö! Ör. TS1ÜRY ZSISMQHD. Előfizetési érák: ívre *■ ISOK | Negyed évre • • 45 K Fél évre.....................90 K Egy hóra.........................ITK Egyes számára 1 korona. A Ház keddi ülése. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed tízkor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Jelenti, hogy Benkő Gábor mandátuma ellen panaszt nyújtottak be. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter beterjeszti az állami költségvetésről szóló javaslatot. Ezután az illetékemelésről szóló javaslat tárgyalására tértek át. Az első szónok báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter. Korányi Frigyes pénzügyminiszter. Indokolja, hogy miért kellett a numerus clausus tárgyalását félbeszakítani és ezt a javaslatot napirendre tűzni. Első szükség, hogy az államháztartást rendbehozzuk, mindamellett nagy meglepetéssel látja, hogy ez a törvényjavaslat olyan vitát provokál, amelynek inkább a kormányvitánál lett volna helye, s amelynek teljes kifejtésére a képviselőknek sokkal alkalmasabb lenne a budget tárgyalása alkalmával felszólalnak. Gaál Gaszton kijelentéseivel polemizál, aki azt állította, hogy az államháztartás olyan, mint a magánháztartás. Reflektál Gaál Gasztonnak a tisztviselőkérdésről tett nyilatkozatára. A tékozlás elkerülésére felhozták képviselőtársaim többek között az autók számának redukálását és a színházakat, valamint a tudományos intézeteket. Az autók számát leszállítottuk és a honvédelmi miniszter úr is kijelentette, hogy a katonai autók számát csökkenti. Ami a színházakat illeti, a legridegebb pénzügyi felfogás igazat ad Gaál Gasztonnak, hogy túlságos tékozlás számunkra ezeknek a színházaknak a fentartása, azonban színházaink és az Opera annyira összeforrtak kultúránkkal, hogy nem lehet lemondani róluk. — Ami a háborús vagyonok megadóztatását illeti, ez nem könnyű probléma. Nagyon nehéz disztingválni a különböző háborús vagyonok között, de minden meg fog történni, hogy igazságosan oldjuk meg az adóproblémát. — Az a reménye volt, hogy a gabonamonopólium révén sikerülni fog a deficit jelentékeny részét eltüntetni. Sajnos, ez a terv meghiúsult, a termés nem vált be úgy, mint reméltük. Károsan hatott a gabonaár emelése. A 200 koronáról 500 koronára emelt ár, mint előre mondta, megboszulta magát egész gazdasági életünkön. — Szól ezután a vagyonadóról. Nem olyan egyszerű ezt behozni. Németország nyolc hónappal ezelőtt törvényt hozott róla, de a törvény máig sincs végrehajtva. A vagyonadó előkészítése hosszú időt vesz még igénybe, a folytonos új szituációk nagyon megnehezítik ezt a munkát. Decemberben 14-15 milliárdnyi bankjegy volt forgalomban. A kényszerkölcsön után ez a mennyiség lecsappant 7 milliárdra és azontúl csak lassan emelkedett tovább, úgy, hogy jelenleg tíz milliárdnyi bankjegy van forgalomban, ennek dacára az árak magasabbak, mint voltak. Egy képviselő távirata a pénzkicserélésről. A pénzügyminiszter ezután felmutat egy sürgönyt, amelyet a nemzetgyűlés egy tagja egy vidéki kormánybiztosnak küldött. A sürgöny szövege a következő: „A nemzetgyűlésen elterjedt hírek szerint legközelebb pénzkicserélés és vagyonleadás következik. Légy résen, hogy baj ne legyen“. Óriási izgalom a Ház minden oldalán. Felkiáltások: Neveket kérünk ! Ki az a képviselő ? Ki volt az ? Meg kell nevezni! Rakovszky István elnök: Oldjuk meg a kérdést úgy, hogy adjunk határidőt az illető képviselőnek, jelentkezzék három nap alatt, ha ezt elmulasztja, akkor a pénzügyminiszter meg fogja nevezni. Korányi pénzügyminiszter: Terve az, hogy kölcsönt vegyen fel, amiből az állami kiadásokat fedezze addig, amíg a vagyonadóból befolyik a megfelelő jövedelem. Meg kell mindenesetre várni a brüsszeli konferencia eredményét. A nemzetgyűlésnek addig várnia kell, amíg azokra az intézkedésekre kerül a sor, amelyek ennek alapján fognak készülni és amelyek döntő befolyással lesznek egész államháztartásunkra. Már most jelzi, hogy nagy vagyonadó lesz. Ezután beszél a tőzsde nagy jelentőségéről a nemzet gazdasági életében. Kéri a Házat, tárgyalja le sürgősen a javaslatot. Diniek Viktor bejelenti mentelmi jogá- nak megsértését, mert egy Acher nevű hadnagy az utcán igazolásra szólította fel. Ezután az elnök öt percre szünetet rendelt el. • Szünet után Weiss Konrád védelmébe veszik Gaál Gaszton támadásával szemben a tisztviselőket. Ezután az általános vitát berekesztették és Orffy Imre előadónak a zárszó jogán történt felszólalása után áttértek a javaslat részletes vitájára. Gaál Gaszton kifejti, hogy a tisztviselőket nem támadta, hanem az ország tényleges helyzetére való tekintettel az az álláspontja, hogy nem bírunk el 250 ezer tisztviselőt. A részletes vita során perhorreszkálja, hogy a tőzsde ne bírna el egy százalék emelést, amikor legutóbb is 560 milliót emeltek ki egy bizonyos valutacsalás kapcsán a tőzsde zsebéből és egyáltalában semmiféle zavart nem okozott. Szabó János személyes kérdésben szólalt fel, majd Orffy Imre stiláris módosításokat ajánl. Ezután a javaslatot a 6-ik szakaszig elfogadják, ennél a szakasznál Budaváry László módosítását elvetik, majd az elnök napirendi indítványt tesz. Bejelenti, hogy Fangler Béla interpellációjára a mai (szerdai) ülésen felelni fog az igazságügyminiszter is. A napi politika hírei. A kormányzópárt értekezlete. A kormányzópárt tegnap este értekezletet tartott. Az értekezleten betegsége óta először jelent meg Teleki Pál miniszterelnök, akit a párt tagjai kitörő lelkesedéssel fogadtak és meleg ünneplésben részesítettek. A párt nevében Prohászka Ottokár elnök közvetlen szavakkal üdvözölte a miniszterelnököt. Az értekezleten Sréter honvédelmi és Tomcsányi igazságügyminiszter tájékoztatták a képviselőket azokról a válaszokról, amelyeket a Ház mai ülésén Fangler Béla interpellációjára adnak. A miniszterek válaszai a legteljesebb megnyugvást keltették, azokat az értekezlet egyhangú lelkesedéssel fogadta és a minisztereket a párt változatlan, ragaszkodó bizalmáról biztosította. A nemzetgyűlés munkaképességének fokozása érdekében szóba került, hogy az eddigi hétfői és szombati szünnapokat szüntessék be és a nemzetgyűlés ezeken a napokon is tartson ülést. A döntést ebben az ügyben fenntartották, tekintettel arra, hogy Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke az értekezleten nem volt jelen. Az új költségvetés. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter tegnap terjesztette be a nemzetgyűlés elé az 1920—21. évre szóló költségvetést, úgyszintén a számviteli törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet kiadtak a pénzügyi bizottságnak. A javaslat 9.190.192.811 korona deficit költségvetéssel indul; rámutat azokra az eltérésekre, amelyek szükségesek voltak az eddigi költségvetések és a jelenlegi tervezet között. Csáky lesz a külügyminiszter. Még e héten betöltésre kerül a külügyminiszteri szék. Az új külügyminiszter Csáky Imre gróf lesz. A külügyminisztérium első osztályfőnöke, Kária követ és meghatalmazott miniszter rövidesen távozik. Távirat-és telefonjelentések. A kormányzó Zalaegerszegre megy. Budapest, szept. 15. A kormányzó szombaton Zalaegerszegre érkezik. A fogadtatásra a város vezetősége nagy előkészületeket tett. Az ünnepélyes fogadtatáson jelen lesznek az összes zalamegyei képviselők, köztük Szmrecsányi György. A kormányzó a vármegyeházán fogadja a küldöttségeket, este pedig az „Arany bárány“ szálló termeiben társasvacsora lesz. Zalaegerszegről a kormányzó Szombathelyre fog utazni. A román követ Budapestre érkezik. Budapest, szept. 15. Románia és Magyarország között október hó első napjaiban kezdik meg a hivatalos diplomáciai érintkezést. A magyar kormány már megtette a lépéseket Romániában, hogy képviseltesse magát Bukarestben és a román kormány megadta a hozzájárulást ahhoz, hogy Magyarország leküldhesse követét. A budapesti román követ Styrcea ezredes lesz, aki október első hetében fog megérkezni. Leszállítják az elsőrendű közszükségleti cikkek tarifadíját ? Budapest, szept. 15. A kereskedelmi kormány a vasúti áru- és személydíjszabást — mint ismeretes — közel háromszorosára emelte fel. Mikor az árudíjszabás felemelése megtörtént, nagyon természetesen nem lehetett tudni, hogy valamely áru teherbíró képessége emelkedik-e olyan arányban, mint amilyen arányban a vasúti tarifát felemelték. Az illetékes körök most arra a tapasztalatra jutottak, hogy bizonyos áruk, különösen a tömegélelmezési cikkek, így a burgonya, káposzta, hagyma, tojás, fa és a földmivelés szempontjából igen fontos cikkek nem bírják el a magas tarifát-Ennek a fontos kérdésnek megvitatása céljából a kereskedelmi miniszter a vasúti szakosztályokat értekezletre hívta meg, amely értekezletre a földmivelési és pénzügyminisztérium, továbbá az agrár- és merkantil-érdekek képiselőit is meghívták, hogy megvitassák a kérdést és megállapítsák, hogy szükségesnek mutatkozik-e a felemelt tarifának a leszállítása. Elzárták a román határt. Bécs, szept. 15. A „Wiener Mittagszeitung“ jelenti Bukarestből, hogy a román határ a korona és a rubel bankjegyek be-vonása miatt szept. 11-től 24-ig le van zárva.