Uj-Somogy, 1920. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1920-09-16 / 211. szám

ti évfolyam. Kaposvár, 1920. szeptember 16. csütörtök. 211. (317.) szám. Sztrfcaszi&ás M kiadóhhjatst­i / «dPesvÄR, kohtrAssy-utck b. szäm. TELEFOilSZÄM: 128. POLtTfJKAI NAPILAP Felaíös KsrfceszSö! Ör. TS1ÜRY ZSISMQHD. Előfizetési érák: ívre *■ ISO­K | Negyed évre •­­ • 45 K Fél évre.....................90 K­­ Egy hóra.........................IT­K Egyes szám­ára 1 korona. A Ház keddi ülése. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed­­ tízkor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Jelenti, hogy Benkő Gábor mandátuma ellen panaszt nyújtottak be. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter beterjeszti az állami költségvetésről szóló javaslatot. Ezután­ az illetékemelésről szóló javas­lat tárgyalására tértek át. Az első szónok báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter. Korányi Frigyes pénzügyminiszter. Indo­kolja, hogy miért kellett a numerus clausus tárgyalását félbeszakítani és ezt a javaslatot napirendre tűzni. Első szükség, hogy az államháztartást rendbehozzuk, mindamellett nagy meglepetéssel látja, hogy ez a törvény­­javaslat olyan vitát provokál, amelynek inkább a kormányvitánál lett volna helye, s amelynek teljes kifejtésére a képviselőknek sokkal alkalmasabb lenne a budget tárgya­lása alkalmával felszólalnak. Gaál Gaszton kijelentéseivel polemizál, aki azt állította, hogy az államháztartás olyan, mint a magán­­háztartás. Reflektál Gaál Gasztonnak a tiszt­viselőkérdésről tett nyilatkozatára. A tékozlás elkerülésére felhozták kép­viselőtársaim többek között az autók számá­nak redukálását és a színházakat, valamint a tudományos intézeteket. Az autók számát le­szállítottuk és a honvédelmi miniszter úr is kijelentette, hogy a katonai autók számát csökkenti. Ami a színházakat illeti, a leg­ridegebb pénzügyi felfogás igazat ad Gaál Gasztonnak, hogy túlságos tékozlás szá­munkra ezeknek a színházaknak a fentartása, azonban színházaink és az Opera annyira összeforrtak kultúránkkal, hogy nem lehet lemondani róluk. — Ami a háborús vagyo­nok megadóztatását illeti, ez nem könnyű probléma. Nagyon nehéz disztingválni a kü­lönböző háborús vagyonok között, de min­den meg fog történni, hogy igazságosan oldjuk meg az adóproblémát. — Az a re­ménye volt, hogy a gabonamonopólium ré­vén sikerülni fog a deficit jelentékeny részét eltüntetni. Sajnos, ez a terv meghiúsult, a termés nem vált be úgy, mint reméltük. Ká­rosan hatott a gabonaár emelése. A 200 ko­ronáról 500 koronára emelt ár, mint előre mondta, megboszulta magát egész gazdasági életünkön. — Szól ezután a vagyonadóról. Nem olyan egyszerű ezt behozni. Német­ország nyolc hónappal ezelőtt törvényt ho­zott róla, de a törvény máig sincs végre­hajtva. A vagyonadó előkészítése hosszú időt vesz még igénybe, a folytonos új szituációk nagyon megnehezítik ezt a munkát. Decem­berben 14-15 milliárdnyi bankjegy volt forgalomban. A kényszerkölcsön után ez a mennyiség lecsappant 7 milliárdra és azontúl csak lassan emelkedett tovább, úgy, hogy jelenleg tíz milliárdnyi bankjegy van forga­lomban, ennek dacára az árak magasabbak, mint voltak. Egy képviselő távirata a pénzkicserélésről. A pénzügyminiszter ezután felmutat egy sürgönyt, amelyet a nemzetgyűlés egy tagja egy vidéki kormánybiztosnak küldött. A sürgöny szövege a következő: „A nem­zetgyűlésen elterjedt hírek szerint legköze­lebb pénzkicserélés és vagyonleadás követ­kezik. Légy résen, hogy baj ne legyen“. Óriási izgalom a Ház minden oldalán. Fel­kiáltások: Neveket kérünk ! Ki az a képvi­selő ? Ki volt az ? Meg kell nevezni! Rakovszky István elnök: Oldjuk meg a kérdést úgy, hogy adjunk határidőt az illető képviselőnek, jelentkezzék három nap alatt, ha ezt elmulasztja, akkor a pénzügyminiszter meg fogja nevezni. Korányi pénzügyminiszter: Terve az, hogy kölcsönt vegyen fel, amiből az állami kiadásokat fedezze addig, amíg­ a vagyon­adóból befolyik a megfelelő jövedelem. Meg kell mindenesetre várni a brüsszeli konfe­rencia eredményét.­­ A nemzetgyűlésnek addig várnia kell, amíg azokra az intézke­désekre kerül a sor, amelyek ennek alapján fognak készülni és amelyek döntő befolyás­sal lesznek egész államháztartásunkra. Már most jelzi, hogy nagy vagyonadó lesz. Ezután beszél a tőzsde nagy jelentősé­géről a nemzet gazdasági életében. Kéri a Házat, tárgyalja le sürgősen a javaslatot. Diniek Viktor bejelenti mentelmi jogá-­ nak megsértését, mert egy Acher nevű had­nagy az utcán igazolásra szólította fel. Ezután az elnök öt percre szünetet ren­delt el. • Szünet után Weiss Konrád védelmébe veszik Gaál Gaszton támadásával szemben a tisztviselőket. Ezután az általános vitát be­rekesztették és Orffy Imre előadónak a zár­szó jogán történt felszólalása után áttértek a javaslat részletes vitájára. Gaál Gaszton kifejti, hogy a tisztvise­lőket nem támadta, hanem az ország tény­leges helyzetére való tekintettel az az állás­­po­ntja, hogy nem bírunk el 250 ezer tiszt­viselőt. A részletes vita során perhorreszkálja, hogy a tőzsde ne bírna el egy százalék eme­lést, amikor legutóbb is 560 milliót emeltek ki egy bizonyos valutacsalás kapcsán a tőzsde zsebéből és egyáltalában semmiféle zavart nem okozott. Szabó János személyes kérdésben szó­lalt fel, majd Orffy Imre stiláris módosítá­sokat ajánl. Ezután a javaslatot a 6-ik szakaszig elfogadják, ennél a szakasznál Budaváry László módosítását elvetik, majd az elnök napirendi indítványt tesz. Bejelenti, hogy Fangler Béla interpellációjára a mai (szerdai) ülésen felelni fog az igazságügyminiszter is. A napi politika hírei. A kormányzópárt értekezlete. A kormányzópárt tegnap este értekez­letet tartott. Az értekezleten betegsége óta először jelent meg Teleki Pál miniszterel­nök, akit a párt tagjai kitörő lelkesedéssel fogadtak és meleg ünneplésben részesítet­tek. A párt nevében Prohászka Ottokár el­nök közvetlen szavakkal üdvözölte a mi­niszterelnököt. Az értekezleten Sréter hon­védelmi és Tomcsányi igazságügyminiszter tájékoztatták a képviselőket azokról a vála­szokról, amelyeket a Ház mai ülésén Fangler Béla interpellációjára adnak. A miniszterek válaszai a legteljesebb megnyugvást keltet­ték, azokat az értekezlet egyhangú lelkese­déssel fogadta és a minisztereket a párt változatlan, ragaszkodó bizalmáról biztosí­totta. A nemzetgyűlés munkaképességének fokozása érdekében szóba került, hogy az eddigi hétfői és szombati szünnapokat szün­tessék be és a nemzetgyűlés ezeken a na­pokon is tartson ülést. A döntést ebben az ügyben fenntartották, tekintettel arra, hogy Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke az értekezleten nem volt jelen. Az új költségvetés. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter tegnap terjesztette be a nemzetgyűlés elé az 1920—21. évre szóló költségvetést, úgyszin­tén a számviteli törvény módosítására vo­natkozó javaslatot, amelyet kiadtak a pénz­ügyi bizottságnak. A javaslat 9.190.192.811 korona deficit költségvetéssel indul; rámutat azokra az eltérésekre, amelyek szükségesek voltak az eddigi költségvetések és a jelenlegi tervezet között. Csáky lesz a külügyminiszter. Még e héten betöltésre kerül a kül­ügyminiszteri szék. Az új külügyminiszter Csáky Imre gróf lesz. A külügyminisztérium első osztályfőnöke, Kária követ és meghatal­mazott miniszter rövidesen távozik. Távirat-és telefonjelentések. A kormányzó Zala­­­­egerszegre megy. Budapest, szept. 15. A kormányzó szombaton Zalaegerszegre érkezik. A fogad­tatásra a város vezetősége nagy előkészüle­teket tett. Az ünnepélyes fogadtatáson jelen lesznek az összes zalamegyei képviselők, köztük Szmrecsányi György. A kormányzó a vármegyeházán fogadja a küldöttségeket, este pedig az „Arany bárány“ szálló termei­ben társasvacsora lesz. Zalaegerszegről a kormányzó Szombathelyre fog utazni. A román követ Buda­pestre érkezik. Budapest, szept. 15. Románia és Ma­gyarország között október hó első napjai­ban kezdik meg a hivatalos diplomáciai érintkezést. A magyar kormány már meg­tette a lépéseket Romániában, hogy képvi­seltesse magát Bukarestben és a román kor­mány megadta a hozzájárulást ahhoz, hogy Magyarország leküldhesse követét. A buda­pesti román követ Styrcea ezredes lesz, aki október első hetében fog megérkezni. Leszállítják az elsőrendű közszükségleti cikkek tarifadíját ? Budapest, szept. 15. A kereskedelmi kormány a vasúti áru- és személydíjszabást — mint ismeretes — közel háromszorosára emelte fel. Mikor az árudíjszabás felemelése megtörtént, nagyon természetesen nem lehe­tett tudni, hogy valamely áru teherbíró ké­pessége emelkedik-e olyan arányban, mint amilyen arányban a vasúti tarifát felemelték. Az illetékes körök most arra­ a tapasztalatra jutottak, hogy bizonyos áruk, különösen a tömegélelmezési cikkek, így a burgonya, ká­poszta, hagyma, tojás, fa és a földmivelés szempontjából igen fontos cikkek nem bír­ják el a magas tarifát-Ennek a fontos kér­désnek megvitatása céljából a kereskedelmi miniszter a vasúti szakosztályokat értekez­letre hívta meg, amely értekezletre a föld­­mivelési és pénzügyminisztérium, továbbá az agrár- és merkantil-érdekek képiselőit is meghívták, hogy megvitassák a kérdést és megállapítsák, hogy szükségesnek mutatko­zik-e a felemelt tarifának a leszállítása. Elzárták a román határt. Bécs, szept. 15. A „Wiener Mittags­zeitung“ jelenti Bukarestből, hogy a román határ a korona és a rubel bankjegyek be-­­­vonása miatt szept. 11-től 24-ig le van zárva.

Next