Uj Szó, 1946. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-01 / 1. szám

1 . A 200 RENGŐ II. ÉVFOLYAM I. SZÁM 1946 J­AN­U­ÁR 1. KEDD TARTAZQ MI TILDY ZOLTÁN SZEPESI SB­­SZÉDE ÉVFORTOLÓ I­­MIT ■ JELEN­­TETT A VÖRÖS HADSEN­EG A DOLGOZÓKNAK SZOVJET ÚJÉV A VIDÉKI MAGTÁR SZTÁLIN SZÜLETÉSÉ­RÔL FARAGHÓ GÁBOR KIHAL­T ALÁ A JAROSS—END BAKY BÜNPERBEN MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A BANKJEGYEK FELO ®. BÉLYEGZÉSÉNEK HATÁR­­IDEJÉT K­Ü­L­Ü­GYI­ INI »TTERSS .MOSZKVAI ÉRTEKEZ­­ K NEMZETKÖZI VILÍ­ANG.J­A A VÖRÖS HADSEREG LAPJA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA SZÁMÁRA .LC&­­R^ Sztálin választávirata a bolgár miniszterelnökhöz A bolgár Hazafias Arcvonal a kö­­vetkező táviratot kapta Sztálin ge­neral­isszimufiztól: A Bolgár Hazafias Arcvonal Nem­zeti Bizottságának! Szeretettel köszönöm a Hazafias Arcvonal Nemzeti Bizottságának születésnapom alkalmából küldött üdvözletét. J. Sztálin Sztálin generalisszimusz Kimon Gerorgiev bolgár miniszterelnökhöz a következő táviratot intézte: Hálásan köszönöm önnek és a bol­gár kormánynak a születésnapom alkalmából küldött jókívánságokat. J. Sztálin A bécsi híd vétséges Köii Parancsnokság i­lése Bécsből jelenti a TASS. A bécsi Szövetségesközi Parancsnokság de­cember 28-án Lebedenko szovjet al­tábornagy elnöksége alatt ülést tar­tott. Az ülés elégedetlenségét fejezte ki a bécsi bíróságok nácikkal kapcsolatos tevékenysége felett. A város felszabadítása óta ugyanis 6874 nácit tartóztattak le, de ebből csak 2025 ügyet tettek át a bíróság­hoz, 2599 személyt már szabadlábra helyeztek és csak 119­ fasiszta ügyét tárgyalták le. .Jellegzetes, hogy 19­ S4 internált közül 1001-et szabadon bo­csátottak. A bécsi bíróságok működé­sét a Szövetségesközi Parancsnok­ság különösnek találja. A továbbiakban megtárgyalták a munkaerőkérdést. Megállapították, hogy a bécsiek között még mindig vannak olyanok, akik nem értet­ték meg, vagy nem akarják meg­érteni a munka szükségességét A városban nem kevesebb, mint 149.973 munkanélküli van. Lehetsé­ges, hogy vannak közöttük olyanok, kik számára az adott körülmények között nehéz munkahelyet találni, ez azonban nem vonatkozik és nem is vonatkozhat arra a 649. építőmun­­kásra és 34.000 feketézőre, akik szin­tén munkanélkülinek vannak feltün­tetve. A városparancsnokok e tárgy­ban törvényes intézkedések megtéte­lét javasolták. Byrnes visszaliccezett az Egyesült Államokba Newyorkból jelenti a Tass: Byr­­nes külügyminiszter december 29-n visszaérkezett az Egyesült Államo­k­­ba. Megérkezésekor kijelentette sajtó képviselői előtt, hogy a mo­sak­­a­vai tanácskozások tökéletesen ki­elégítő eredményhez vezettek. Igen nagy jelentőségű az a tény, — mon­dotta Byrnes — hogy olyan viszonyt teremtettek, mely megkönnyíti a jövőben egyéb kérdések megoldá­sát is. ______ Komoly szó újév napján A moszkvai hármas konferencia ha­­tározata értelmében 946 május 1-ig összeül az az értek­zlet, amelynek feladata megvizsg­áli az Olaszor­­szág­ ffal, Romániává Bulgráfiával, Magyarországg­al és Finnországgal kötendő békeszerződieket. Ezen ér­­tekezlet munkájának «fejezése után a fenti országokkal­ötött fegyver­szüneti feltételeket láírt államok kidolgozzák az illető békeszerződé­­sek végleges szövegét.A békeszerző­dések nypom­ban hazába lépnek, mi­helyt az egyes fegyírszüneti szer­ződéseket aláírt székséges hatal­mak a békeszerződőket ratifikál­­ták.c .A békeszerződőket a szóban­­forgó ellenséges állaiknak is rati­­fikálniok kell.« 1946 tehát a békeszződések meg­kötésének lesz az éve. legközelebbi időben kidolgozzák aznak a szer­ződéseknek tervezet, amelyek­nek végleges szövege irtósan meg­szabja majd a béketételeket a fenti országok és köz Magyaror­szág számára. Nyilvánvaló, hogy új horderejű történelmi lépésről va szó. A békeszerződések dolgozásáig rendelkezésre álló idő rvid. Igen gyorsan és a magyar­­ előtti fele­lősség teljes tudatában kell a ma­gyar illetékeseknek ^gteremteni azokat az előfeltételekt amelyek a múlt kormányzatok oka helyzet­­ben a legkedvezőbb­et biztosít­hatják Magyarországon Nem igaz magyar az, aki — bánt jogcímen — nem erre törekszik. Mások ámítása és önítás nélkül kell mérlegelni mindazt a ténye­zőket, amelyek kedvező vagy ked­vezőtlenül befolyásolhák­ a béke­­szerződést. A demokrata Magyar­­ország roppant súlyos­­séget vett át. Ezt tudják a demokrns nagy­hatalmak, amelyeknek íga m­inisz­­terei a békeszerződés­­erejét ki­dolgozzák. A Szovjetun kormánya ezért vont kezdettől a határvona­­lat a régi, reakciós és a,, a demo­kráciát építő Magyaro­k között. Ezért tette lehetővé mé az ország teljes felszabadítása_előt demokra­­tikus magyar Ideiglen Nemzet­­gyűlésnek és kormánya megala­kulását. Ezért mozdította műkö­­dé­sét. Ezért kötött­­e Magyar­­ország számára kedi keres­kedelmi szerződést. Ez ismerte el legelsőnek és feltét nélkül a magyar kormányt, amin Magyar­­ország áttörte nemzeti elszige­teltségét. Molotov ezért foglalt at Lon­­donban a magyar korma­emokra­­tikus jellege mellett Elírta ak­kor a moszkvai Pravda: bekötés­­nél figyelembe kell venn egy Ma­gyarország megváltozó belső rendszerét. A Szovjetunió elmúlt év alatt számtalan tant adta annak, hogy a démotikus Magyarország bel- és külikai té­ren számíthat pártfogása Elismerték a magyar kin­ vt az Amerikai Egyesült Állam, Ang­lia.Érezhetően kezdett jól a vi­­szon­y Jugoszláviával ési­ániá­­val is. A bizalom a dem­okia Ma­gyarország iránt nőtt , ésvezően készítette elő a talajt­őkekö­­tésre is. A’i utolsó hónapd­íl MU illitit a békekötés közeledtével — lényege­sen csökkent a bizalom a magyar demokrácia iránt A világ demokra­tikus közvéleménye és mértékadó politikai körei megelégedéssel veszik ugyan tudomásul, hogy az új kor­mány a gazdasági fronton néhány erélyes első lépést tett de nagy aggodalommal látják, hogy Magyar­­országon abban a kérdésben, amely a jelenlegi helyzetben is és a holnap szempontjából is döntő: a reakció elleni harcban, a szavaktól a tettre komolyan még rá sem tértek. Pedig ez a gazdasági bajoknak is egyik fő oka, az újjáépítésnek is fő aka­dálya.­­ Azonkívül: a reakció felszámolása Fegyverszüneti Egyezményben vállalt kötelezettség is. Idézhetnénk számtalan hivatalos nyilatkozatot, mely egy év óta el­hangzott és a legszigorúbb rendsza­bályokat ígérte a reakció ellen. A valóság ezzel szemben az, hogy a reakció ma sincs felszámolva, még csak nem is gyengébb, mint volt, sőt — ellenkezőleg — egyre erősebb és kihívóbb. Az államapparátusban, a hadseregben, egyes pártokban, az egyházban és a közélet minden terén. Itt van a bajok fő forrása. És a de­mokratikus külföld legelsősor­ban ezt figyeli: milyen irányt ad a magyar politika a magyar fejlődés­­nek? A világ megtanulta: a tények beszélnek és nem a szavak. Nemcsak azok tesznek rossz szolgálatot a ma­gyar ügynökt és befolyásolják kedve­zőtlenül a békeszerződés előkészíté­sét, akik tudatosan a reakció mal­mára hajtják a vizet; azok is, akik palástolni igyekeznek azt, amit fel­fedni kötelessége a demokratának. Félreveneini smich nem lehet- de ár­tani a magyar ügynek, — nagyon is lehet. A reakciósok megtörése az állami gépezetben, a honvédségben, a sokszor komédiákká fajuló igazo­lások, a népbírósági — sokszor — purparlék, a nevetséges ítéletek, az ítéletek végrehajtásának tervszerű kitolása, a közbenjárások, a gazda­sági haramiákkal való kesztyűs kéz­zel bánás, a Pásztorlevél és nyomán a politika reakciós porondjára lépő újabb egyházi megnyilatkozások, — mindez kétségtelenül rombolja azo­kat a kedvező állásokat, melyeket a demokratikus Magyarország nehe­zen kivívott. Rákosi Mátyásnak igaza van ka­rácsonyi cikkében, amikor megálla­pítja, hogy »a demokrata külföld, elsősorban a számunkra annyira fon­tos szomszédok, olyan mértékben kezdik megvonni tőlünk az előlege­zett bizalmat ahogyan csökken küz­delmünk a régi rend híveivel szem­ben, s ahogyan egyre merészeloen üti fel nálunk fejét a soviniszta hú­rokat pengető reakció«. S ép úgy igaza van Szakasits Ár­pádnak, amikor leszögezi: »A szabad népek bizalmára és segítségére nem számíthatunk, ha kételkedni kény­telenek demokráciánk őszinteségében és erejében«. Figyelembe veendő, hogy a reak­ció előtörése Magyarországon sovi­niszta, jugoszláv- és románellenes agitációra és tettekre biztatja a jugo­szláv és erdélyi magyar kisebbséghez tartozó reakciósokat is. Ez, különö­sen Jugoszláviában, máris bizonyos óvatosságra inti a kormányzó körö­ket és elhidegülést eredményezett a jugoszláv-magyar viszonyban. A ma­gyar reakció buzgón igyekszik m­eg­rontani a magyar-román kapcsolato­kat is. Nem nehéz meglátni, hogy a reakció hová igyekszik sodorni Ma­gyarországot a béke előkészítésének komoly szakaszában. A békeszerződéseket előkészítő pe­riódusban fel kell ismerni, hogy mindennek mik lehetnek a következ­ményei. Mi egyetértünk a­ Kis Új­ságban megjelent »Készüljünk a bé­kére« című vezércikknek ama kité­telével, hogy »a béketárgyalások menetét és határozatait, ennek kö­vetkeztében sorsunkat, majd az a légkör fogja eldönteni, amelyet a magunk (t. i. a magyar demokrá­cia K. G.) igazának érdekében meg­teremteni tudunk«. Ez a légkör ma kedvezőtlenebb, mint volt pl. a földreform megvaló­sításakor. Ezt a légkört ma ked­vezően befolyásolják ni. a bányák államosításának a napirendre tűzése, az első gazdasági jellegű kormány­­intézkedések és a sajtó egy részében bátran megfú­jt riadók a reakció el­leni harcra. De­­ kedvezőtlenül be­folyásolja ezt a légkört a reakció garázdálkodása és tetteinek leplezése. Olyan kérdésről van szó, mely a békeszerződés szempontjából döntő jelentőségű és amelynek a megoldása kizárólag a mag­yar demokrá­­cia akarásán múlik. Ha a magyar demokrácia most sem sújt le a reak­cióra gyorsan és erélyesen, milyen lesz akkor az a légkör, amely a béke­­tárgyalások menetét és határozatait eldönti? Erre kell gondolni a békekötés évének már legelső napján. KASSAI GÉZA Meg­hosszabbították Truman meghatalmazását Washingtonból jelenti a TASS. A Fehér Ház december 28-án nyil­vánosságra hozta, hogy Truman el­nök aláírta az államelnök háborús időre szóló különleges megbízatásá­nak 1946 júius végéig való meg­hosszabbításáról szóló törvényt. Tru­man felhívta a kongresszust: ami­lyen gyorsan csak lehet, hosszabbít­sák meg a megbízatást még további időtartamra. Csan-Csin-Ho Moszkvába érkezett Csan-Csin-Ho, Csan-Kai-Sek gene­ralisszimusz személyes megbízottja december 3--án Moszkvába érkezett. A repülőtéren Csan-Csin-Ho foga­dására megjelentek M. A. Szilin, a külügyi népbiztosság vezető tisztvi­selője, G. I. Turkin, a külügyi nép­biztosság első távolkeleti osztályának vezetője, K. A. Kolcsetkov, a kül­ügyi népbiztosság protokollosztályá­­nak helyettes vezetője, valamint a­­ moszkvai kínai nagykövetség tagjai, élükön Fu-Bin-Csan nagykövettel. Sztálin fogadta a kínai küldöttet Sztálin generalisszimusz december­­ 30-án fogadta Csan-Csin-Hót, Csan- Kai-Sek generalisszimusz személyes képviselőjét. A beszélgetésen részt­­vettek Molotov külügyi népbiztos és Fu-Bin-Csan kínai követ is. 1

Next