Uj Szó, 1946. május (2. évfolyam, 97-121. szám)
1946-05-01 / 97. szám
MÁJUS 1. A DEMOKRATIKUS ERŐK SEREGSZEMLÉJE 1,000.000 ZENGŐ KÉPES MELLÉKLETTEL 11. évfolyam 97. (286.) az. 1946 MÁJUS A SZERDA A VOROS HADSEREG LAPJA A MAGYAR LAKOSSÁG SZAMARA AleaudzhetcUensčil huic$a Anteusz a réítvörö) monda szerint Pozcidonnak, a tentrerek istenének és Geának, a taid istennőjének volt a fia. Anteusz mindenkit lelryőzött. Erejének titka az volt, hosry valahányszor ellenfelével való küzdelmében rosszra fordult, megérintette a helyzete földet, szülő és tápláló édesanyját és ettől mindisr ÚJ erőt hajott. Herkulesz is csak útty győzte le Anteuszt, hogy fölkapta a levegőbe, ahol Anteusz nem tudta megérinteni a földet. Sztálin utalt arra, hogy a bolsevikok Anteuszra emlékeztetnek. „Nekik is, mint Anteusznak — mondja Sztálin — abban van az erejük, hogy tartják a kapcsolatot anyjukkal, a tömegekkel, akik szülték, táplálták és nevelték őket.« »A bolsevikok — állapítja meg Sztálin — legyőzhetetlenek lesznek mindaddig, amíg megőrzik kapcsolatukat a nép széles tömegeivel.« Ebben van a bolsevik vezetés győzhetetlenségének kulcsa. Ez olyan fontos tanulsága annak a történelmi útnak, melyet a bolsevikok pártja és vezetése alatt a szovjet demokrácia megjárt, hogy a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története (mely a ,,Szikra« kiadásában magyarul is megjelent és amelyet mint a marxizmus-leninizmus valóságos kincsestárát mindenkinek tanulmányoznia kellene) ennek a tanulságnak a leszűrésével fejeződik be. Ebből a tanulságból okulnia kell a magyar demokráciának is, amelynek táborából, különösen az utolsó hónapokban, gyakran szólalnak meg olyan hangok, hogy a politikai kérdések intézésébe ne avatkozzanak olyan sokat a tömegek. Ez nemcsak helytelen, hanem a demokrácia számára veszélyes álláspont. A demokráciának az a lényege, hogy a nép ne csak közvetve, hanem közvetlenül is maximálisan vegye ki részét sorsának irányításából. Minél nagyobb tömegek kapcsolódnak be a cselekvő politikai életbe, annál átfogóbb, annál igazibb a demokrácia, annál hathatósabbak rendszabályai a demokrácia ellenségeivel szemben. A kapcsolatokat a néptömegekkel nemcsak fenn kell tartani, hanem azokat állandóan erősíteni is kell. Állandóan hallani kell szavukat, tanulmányozni szükségleteiket. Állandóan nemcsak tanítani kell őket, hanem, tanulni is kell tőlük. Ez vonatkozik a demokráciára általában és vezéreire is. Tökéletesen igaza van Henri Parbussenek, aki ép a bolse. Tikok és a szovjet rendszer tapasztalata alapján jutott el ehhez az igazsághoz:A legilletlenebb betegség, mely elérhet egy vezért, a tömegektől való félelem. A vezérnek sokkal nagyobb szüksége van rájuk, mint nekik rá. Többet tanul tőlük, mint ők tőle. Mihelyt egy vezér sütögetni kezdi a maga kis pecsenyéjét kívül a tömegeken, elveszett mind a győzelem, mind az ügy számára.« A magyar demokráciának bármelyik már régen írásba foglalt programpontját vesszük, megállapítható, hogy a tömegek szélesebb mozgósítása nagyobb eredményt biztosított volna. Ép olyan kétség,telen, hogy a magyar demokrácia számos komoly vívmányát annak köszönheti, hogy a tömegek beleszóltak. Ki tagadhatja, hogy a magyar demokrácia egyik rákfenéje: a feketézés és spekuláció elleni harcban a hatósági közegek nagyobb eredményeket értek volna el, ha ebben a harcban hatékonyabban igénybe vették volna a tömegek szervezett segítségét. Ki tagadhatja, hogy az államapparátusnak a kártevő elemektől való megtisztítása csak akkor ölt majd komolyabb méreteket, amikor az illetékes körök igénybe veszik a dolgozók tömegszervezeteinek a segítségét? Ki tagadhatja, hogy a reakció előretörését a város és falu dolgozóinak a tömegmegmozdulásai fékezték meg, és azt, hogy — ha a magyar demokrácia az utolsó hetekben számos jelentékeny bel- és kilpolitikai sikert ért el — ez nagy mértékben a tömegek nagyobb éberségének és kiállásának az eredménye. A tömegeknek a politikában való cse fekvő részvétele alatt nem fegyelmezetlen, felelőtlen akciók értendők. Ezek sokszor a demokrácia ellenségeinek a malmára hajtják a vizet, sőt értelmi szerzői is sokszor a reakció tudatos vagy öntudatlan segítői. A magyar dolgozóknak, a munkásságnak, a parasztságnak és a dolgozó értelmiségnek ma már vannak komoly, nagy szervezetei; ezek azok a csatornák, amelyeknek igénybevétele nélkül a demokrácia talaját nem lehet termékennyé tenni. Rajtuk keresztül kaphatja a demokrácia azt az antenszi erőt, mely legyőzhetetlenné teszi. Viszont: a demokrácia olyan mértékben veszíti erejét, amilyen mértékben elhanyagolja kapcsolatait a tömegekkel. Május 1 a demokratikus erők nagy seregszemléje. Ezen a napon még indokoltabb, hogy Ante>uszra emlékezzünk. KASSAI GÉZA 4 külnapi m minsizterek tanácsának ülésszaka Az Arab Liga jegyzéke a líbiai népszavazásról Az Arab Liga jegyzéket juttatott el Líbia tárgyában a külügyminiszterek párisi értekezletéhez. A jegyzék kéri, hogy a líbiai lakosság jövőjéről Tie döntsenek addig, míg az országban nem tartanak népszavazást, az Egyesült Nemzetek ellenőrzése mellett. A jegyzék rámutat arra, hogy az Atlanti Okmány elveihez híven a W biaiaknak meg kell adni a jogot ahhoz, hogy maguk választhassák meg kormányaikat. Albánia kérései Hod jsa albán miniszterelnök levelet intézett a külügyminiszterek párisi értekezletéhez. A levélben kifejezésre juttatja Albániának azt a kívánságát, hogy az Olaszországgal kötendő békeszerződés munkájában részt vehessen. A jugoszláv kormány már nyilatkozatot tett abban az irányban, hogy teljes mértékben jogosnak tekinti Albániának ezt a kívánságát. Azt az elvek — mondja a jugoszláv nyilatkozat — hogy minden érdekelt országot meg kell hallgatni, nemcsak nyugaton, hanem délkeleten is alkalmazni kell. Berlinből jelenti a TASS: A »Der Berliner« című újság egyik cikkében közli az angol megszálló hatóságok parancsát a német szocialista egységpárt képiiselőinek — angol megszállási körzetből való — kiutasításáról. a — Április 22-én — írja az újság — szocialista egységpárt nyolcvan képviselőt választott. Ezek közül tizennégy kommunista és szocialista az angol zónában lakik és engedélyt kapott arra, hogy vendégként résztvehessen a berlini kongresszuson. .Az angol hatóságok külön szolgálati levélben felszólították őket, hogy azonnal lépjenek ki a szocialista egységpárt központi vezetőségéből.Jugoszlá tia teljes mértékben jogosnak tekinti az albán köztársaságnak a jóvátételre támasztott igényeit is. * Pdrisból jelente a TASS: A Külügyminiszterek Tanácsa április 29-én este tartotta negyedik ülését. Az ülés befejezése után nem adtak ki semmiféle hivatalos közleményt. A levelet egy angol alezredes írta alá és az angol ellenőrző bizottság politikai osztálya küldte el. A levél szerint az angol megszállási körzet munkáspártjainak valamennnyi tagja engedélyt hajtott a konferencián való részvételre. Az angol megszállási körzet képviselői csak nemlégmeghívást kaptak. parancsot azzal a kilépésre felszólítva magyarázza a levél, hogy a mai napig sem az angol megszállási körzet angol hatóságai, sem pedig a berlini szövetséges parancsnokság nem ismerték el a német szocialista egységpártot, mivel teljesen új párt alakításáról van szó új alapszabályokkal. Ezért az angol megszállási körzet politikai pártjainak tagjai jelenleg nem vehetnek részt a központi vezetőségben. Az angol hatóságok kiutasították az angol megszállási körzetből a német szocialista egységpárt képviselőit