Uj Szó, 1946. június (2. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-01 / 122. szám

1í 17 ^ 80 M­ILLIó ff. évMyam 122. (311.) »x. 1946. JUNUS 1. SZOMBAT A VÖRÖS HADSEREG LAPJA A MAGYAR LAKOSSÁG SZÁM­ÁRA Tömegfg­yűlés Newyorkban a szovjet-amerikai barátság jegyében • Ja Ehrenburg és Konstantin Szimonov az Egyesült Államokban Newyorkból jelentik: Az amerikai- szovjet barátság­ országos tanácsa ünnepélyes gyűlést rendezett az Egyesült Államokba érkezett három szovjet újságíró: Hja Ehrenburg, Konstantin Szimonov és Galaktianov tábornok tiszteletére. A gyűlésen — melynek 30.000 részt­vevője volt — több ismert amerikai személyiség szólalt fel. A felszólalók közt voltak: Murray az ipari szak­­szervezeti szövetség elnöke, Thomas szenátor, Davies Amerika volt moszkvai nagykövete, aki besz­é­­den rámutatott arra, hogy az atom­bombákkal való fegyverkezés ver­sengésének háborúhoz kell vezetni, ha az igazi békét nem biztosítják az­zal, hogy a nyugati nagyhatalmak a Szovjetunióval mint egyenjogú társ­sal működnek együtt. „Tűz a fasizmusra!“ A szovjet újságírók beszédeikben kiemelték a szovjet népnek az ame­rikai nép iránt érzett barátságát. Ilja Ehrenburg a jelenlévők lelkes és viharos éljenzése közt a követ­kező szavakkal fejezte be beszédét: — Emlékszem, amikor 1942 legsö­tétebb napjaiban a parancs így szólt: Hazánkért, Párizsért, Amerikáért, Jugoszláviáért, a szabadságért —­­ tűz! Most az ágyúk elhallgattaik, de to­vább folyik a harc az emberiség bol­dogulásáért. Ezért mondom: a mi és a ti szab­adságtokért, a mi és a ti gyermekeitekért, az Emberért és a Szabadságért — tűz a fasizmusra! A háborús uszifók aknamunkája Gromiko a Szovjetunió kormányá­nak az Egyesült Nemzetek Bizton­sági Tanácsában résztvevő kikül­döttje mondott ezután beszédet. — Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének életrehívása óta — mondta Gromiko — a fejlemények azt mutat­ják, hogy nincs minden rendjén a szervezeten belül. A szervezet tevé­kenységének első idejében bizonyos országok részéről arra látszott haj­landóság, hogy a tervezetben a béke és a biztonság ügyének rovására ve­zető szerepet vigyenek. Majd rámutatott Gromiko arra, a hogy nem lehet közömbösen elmenni háborús uszítók aknamunkája mellett, amikor az európai romok között heverő hullák bűze még el sem oszlott. Semmi kétség afelől, hogy a földkerekség népeinek nagy többsége épúgy gyűlöli ezeket az uszítókat, mint magát a háborút. A szovjet nép, Sztálin genera­lisszimusz vezetése alatt, az első csatasorban fog állni a békéért és biztonságért folyó küzdelem­ben, mint ahogyan azt a múltban is min­dig tette. Az országok közötti­­ kapcso­­latok egyik legdöntőbb tényezői lesz­nek az események alakulásában. E ténynek felismerése növelje a szov­jet és amerikai nemzet felelősség­­érzetét a világ népeinek sorsáért, amely népek megborzadnak az új há­ború lehetőségének gondolatára is. A szovjetelyertes diplomácia konyhájából Mihajlovics 1942-ben egyezményt kötött a német megszállókkal Belgrádból jelentik. A szövetsé­ges hatóságok a német külügyminisz­térium irattárában megtalálták az 1943-ban Ribbentrop és Mussolini kö­zött folyt értekezlet jegyzőkönyvét, amely részletesen foglalkozik a ten­gelyhatalmak és­­ Jugoszlávia viszo­nyával. Mussolini a jegyzőkönyv szerint kijelentette, hogy Mihajlovics csetnikei »hasznos hadműveleteket«­­ folytattak a jugoszláv partizánok ellen. Az »Étoile« című francia folyóirat Mihajlovics küszöbönálló bűnperével kapcsolatban megjegyzi, hogy a csetnikvezér 1942-ben írta alá megegyezését a német megszál­lókkal. Kétségtelen, hogy Mihajlovica áru­lást követett el és összejátszott a fa­sisztákkal. Bűnperének tárgyalása nyilvános lesz, azon minden korláto­zás nélkül előadhatja védekezését és így az egész világ meggyőződhetik majd a valódi tényállásról. Az olas­z válas­ztások előtt togliatti kommunista és Lombardi szocialista vezér nyilatkozata Rómából jelentik: Togliatti igaz­ságügyminiszter, az olasz kommu­nista párt vezére, az olasz rádióban beszédet intézett a választókhoz. Olaszország megújhodásának feltéte­lei a szilárd demokratikus kormány­rendszer, amelynek keretében az ál­lam a széles néptömegekre támasz­kodik. Annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a népszavazás a köztársa­ságiak nagy győzelmével végződik. Kijelentette, híve a kétkam­arás rend­szernek, de szerinte a második ka­marát is demokratikus alap­on kell megválasztani. Az ország ú­jjászületését — mon­dotta — A nagy demokrata és köztársasági pártok megegyezése fogja biztosítani. Utána Lombardi szocialista vezér lépett a mikrofon elé. Ellítélte Viktor Em­ánuelt azért, mert a hatalom gyeplőit olyan embernek adta, aki Olaszországot végromlásba vezette. Utódja — mondotta — ismét alkot­mányos szabadságról beszél, mert arra törekszik, hogy zavart idézzen elő az olasz nép lelkü­letében. A nem­zetközi helyzetről szólva Lombardi kiemelte a szocialisták térhódítását, akik a demokratikus országok több­­ségében egymagukban vagy koalí­ciós keretek között viszik a kor­mányzást.­­ Az olasz szocialista iniit ellensége totális kormányrendszernek —­ mondotta — és szabad megnyilatko­zást kíván biztosítani minden politi­kai áramlat számára. A TASS cáfolata A »Sen-Bao« című sanghaji lap egy Czinanból származó jelentést közöl, m­el­y szerint állítólag 100 szovjet tiszt oktatja a Cs­ao-Dui-ban állomásozó kommunista hadsereg tüzérségi csa­patait és e hadsereg három zászló­­alját szovjet fegyverekkel látták el. A TASS felh­atalmazást kapott an­nak megállapítására, hogy ez a k­­öz­­lem­ény elejétől végig képzelet szüle­ménye. A jugoszláv­­ korm­ányküld­ettang fogadása a moszkvai közirnti repülőtéren. Balról Jobbra: K. l’opovics vezérkari főnök. A. Rankovics belü­gyii kereskedelemü­gyi miniszter. V. .M. .Molotov, V. Popovics, Jugoszlávia moszkvai követe. J. Broz-Tito tábornagy, jugoszláv m­iniszterelnök. A. I. Liavrei Misroy «■ mások Rankovics belügyminiszter, \. Petrovi«» V. G. DekanozoT,

Next