Uj Szó, 1946. augusztus (2. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-01 / 171. szám
Jí A 40 MILLIÓ ADOJPLNOŐ 11* évfolyam 171. (360.) sz* 1946. AUGUSZTUS 1, CSÜTÖRTÖK A VÖRÖS HADSEREG L API A MAGYAR LAKOSSÁG SZAMARA A békekonferenciáról Hála a külügyminiszterek munkájának, a Párizsban összeülő békeérekezlet igen sok kérdésben már kfét tervezetet kap kézhez. Bizonyos kérdésekben ugyan még nem jött létre megegyezés, ilyenek pl. a jóvátételi összegek végső megállapítása és az Egyesült Nemzetek polgárainak okozott károk ügye. Minden előfeltétele megvan azonban annak, hogy a békeértekezlet az összes kérdéseket sikeresen megoldja. Remélhetőleg nem sikerül a kis és nagy nemzeteket egymás ellen hangolni. Bár bizonyos körök — így pl. az »Observer« című angol lap — megpróbálják ezt. A lap azt írja, hogy a kis nemzeteknek kevesebb joguk van a párizsi értekezlet tárgyalási rendjéből kifolyólag, mint a nagyhatalmaknak. A volt ellenséges országokban az utóbbi időben végbemenő fejlemények mintegy kísérő jelenségei a békeértekezletnek. Olaszország demokratikus köztársaság lett és a négy párt összefolyása jellemzi a kormányzást. Romániában megalakult a demokratikus pártok tömbje és olyan választási törvényjavaslatot készített elő, amely az ország lakossága többségének helyeslésével találkozott. Magyarországon és Finnországban sikerrel küzdenek a reakciós erők ellen, amelyek az ország újjáépítését igyekeznek tevékenységükkel akadályozni A Rajna-vidék Németországél való elválasztásának terve állandóan felvetődik a nemzetközi politika köreiben, főleg azoknál, akik Németországot mezőgazdasági állammá akarják átváltoztatni. Ezáltal akarják Németország önálló államiságának feltámasztását egyszer s mindenkorra megakadályozni. Molotov szovjet külügyminiszter hivatalosan állást foglalt ezek ellen a tervek elllen, mert az ipartalanított és részekre bontott Németország teljesen életképtelen volna. Az elszakadási törekvéseket különben csak a külföldi reakciós csoportok járószalagjára került német politikusok képviselik. Jellemző, hogy egyedül az angol zónában négy, úgynevezett elszakadási párt alakult. Köztük van egy, amelyik a »Rajna dominium« pártjának nevezi magát és célja az, hogy a Rajna-vidéket angol domíniummá alakítsák át. Ez termszetesen megnyerte bizonyos angol körök tetszését. A Rajna-vidék az egész történelem folyamán Németország elválaszthatatlan alkotórésze volt. Az elszakadási mozgalmakat mindig csak németellenes külföldi körök szították. A német nehéziparnak negyedrésze ezen a területen van. A vas- és acéltermelés háromnegyedrésze. A vegyészeti termékek teljességükben innen kerülnek ki. E terület birtoklása nélkül lehetetlen életképes német államot elképzelni. Tény az, hogy a Rajna-vidék hadiiparának leszerelése nélkül Németország leszerelése el sem képzelhető. Ennek következtében az ellenőrzésnek a német monopol-kapitalizmus és trösztök e hazájában a legerősebbnek kell lennie, hogy a náci szellem és militarizmus feltámasztása megakadályozható legyen. LINECKÚ A maggyar béketervezet A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott, július 18-áról keltezett magyar békeszerződés tervezete nyolc részből és harminchét cikkelyből áll. A melléketek száma hat. A békeszerződés-tervezet bevezetőül leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viseli. Minthogy Magyarország 1944 december 28-án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadat üzent Németországnak és 1945 január 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, Nagy-Britanniával és az Egyesült államokkal és minthogy egyrészt a szövetkezeti hatalmak, másrészt Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely a köztük leendő be :és állapotok alapjául fog szolgálni és a fent említett események következtében létrejött meg rendezendő kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezett hatalmak támogassák Magyarország azon kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzetieknek és csatlakozhassék minden olyan Egy angol parlamenti képviselő nyilatkozata \ A MAGYAR BÉKEFELTÉTELEK intézkednek a hadifogoly-hazaszállításról, a JÓvátételről és a háborús bűnösök megbüntetéséről Az olasz, román, bolgár és finn békeszerződéstervezet részletei Olaszország 300 millió dollár jóvátételt fizet Az értekezlet második ülése párizsi idő szerint 16 óra 10 perckor kezdődött. Bidault megnyitója után Byrnes emelkedett szólásra. »Bármilyen nagyok a nehézségek a nemzetközi együttműködés útján, — mondotta — az Egyesült Államok szilárdan kitartanak amellett, hogy az elszigetelődés politikájához nem térnek vissza«. Ezután elmondotta, hogy a békeértekezleten résztvevő kisnemzeteknek is jogukban van javaslatokat tenni a békeszerződésekre vonatkozólag. A történelem nem az itt elhangzott szavak, hanem az elvégzendő munka alapján ítéli majd meg erőfeszítéseinket. Az ügyviteli szabályokat tárgyaló bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a sajtó képviselőit szerdától kezdve beengedi a bizottság üléseire, azonkívül ajánlani fogja a többi bizottság üléseinek a sajtó számára való megnyitását is. Ezt a javaslatot Byrnes tette és Molotov támogatta. Molotov külügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az újságírók jelenlétére szükség van, mert egyes lapok helytelen híreket közöltek a négy külügyminiszter által készített békeszerződéstervezetek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos szovjet álláspontról. A Szovjetunió mindig azt tartotta, hogy e tervezeteket teljes szövegükben közzé kell tenni. A Luxemburg-palotában összeült az a bizottság, melynek a békeértekezlet eljárási szabályzatát kell megállapítania. A bizottság elnökéül Spaakot, a Byrnes után Attlee angol miniszterelnök szólalt fel. Arról beszélt, hogy az emberiséget meg kell szabadítani az új háborútól való félelemtőll is, mint Byrnes — hangsúlyozta — a kisnemzetek javaslattételi jogát. A következő felszólaló I Fang Si- Ce, a kínai küldöttség vezetője volt. Kívánatosnak tartotta, hogy a győztes hatalmak tartsanak ki a háború idején vállalt kötelezettségeik és elveik, valamint ígéreteik mellett. Hangsúlyozta, hogy nem szabad olyan feltételeket szabni a legyőzött nemzetek számára, amelyek elősegíthetik a reakciós elemek erőre kapását. belga küldöttség vezetőjét, alelnökéül pedig Kardelj jugoszláv kiküldöttet választották meg. A bizottság tártal a sajtó szerepéről a békeértekezleten, megállapítja az értekezlet tárgysorozatát, majd megkezdi a négy nagyhatalom által javasolt eljárási javaslat megvitatását. A békeértekezlet elé kerülő szerződéstervezetek mindegyike olyan járadékot tartalmaz, amely intézkedik az alapvető emberi jogok tiszteletbentartásáról. A szerződéstervezeteknek ez a lényegében közös pontja kimondja, hogy az illető országoknak biztosítaniok kell a területükön élő valamennyi :emély számára fajra, nemre,yelvre, vagy vallásra való tekinet nélkül az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a sajtó, vallás, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának jogát. megállapodáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg, megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszűnését és megkötik a jelen békeszerződést. Magyarország Határai Az I. rész Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláviaihatárai ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-én voltak. Az 1940 augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek nyilváníttatnak. Ezáltal a magyar-román határ az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően visszaállíttatik. A Magyarország és a Szovjetunió közti határ eme két ország és Románia közös határpontjától kiindulólag a Magyarország, a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938 január 1-ei helyzetnek megfelelően állapíttatik meg. Az 1938. november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és meg nem történtnek tekintetnek. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határos két országnak Ausztriával való közös határpontjától indulólag a magyar-cseh határnak a Szovjetunióval alkotott közös határpontjáig az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően állíttatik vissza. Jelen szöveg csak egy kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyílik a békeértekezleten vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. Az emberi szabadságjogok és a háborús bűnösök felelősségrevonása A II. rész politikai záradékokat tartalmaz. Rendelkezik az alapvető emberi szabadságjogokról, amelyeket Magyarországnak a közigazgatása alatt álló személyek számára biztosítania kell, intézkedik a szövetségesek ellen irányuló tevékenységek megakadályozásáról, a háborús bűnösök felelősségre vonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényűnek tekinti az Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a szövetségesek részéről osztrák, német és japán viszonylatban elért egyességeket. (Folytatás a 6. oldalon) MolofOT a sajtónyilvánosság mellett \ J