Uj Szó, 1946. szeptember (2. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-01 / 196. szám
15 A 40 FILLÉR KÉPES MELLÉKLETTEL II. évfolyam 196, (385.) sz. 1946. SZEPTEMBER 1. VASÁRNAP Anglia és Amerika magyarországi képviselőinek , követelése A VÖRÖS HADSEREG LAPJA A MAGYAR LAKOSSÁG SZÁMA IT Veszélyben a kis államok szuverenitása! A politika útvesítőjében általában nem könnyű eligazodni. Hát még, amikor napról-napra szaporítják a még megoldandó kérdéseket, sőt újra felvetik azokat is, amiket az érdekelt országok már réggen elintéztek egymás között! Ezt teszik jobb ügyhöz miélló buzgalommal egyes kiküldöttek és egész delegációk is, a jelenleg Párizsban folyó Egyes kérdésekkel békeértekezleten kapcsolatban tucatjával nyújtanak be javaslatokat és ellenjavaslatokat, melyeknek sok esetben az a kifejezett céljuk, hogy eltereljék a figyelmet a sorsdöntően fontos kérdésekről, a lényegről. Ezúttal csak egy kérdést ragadunk ki. Azt, amelyik valóban sorsdöntően fontos minden ország számára, sőt a legfontosabb, bármilyen más, szintén elsőrangúan fontos kérdések is állnak a konferencia napirendjén. Ez a kérdés: az államok, különösen a kis államok szuverénítása. Természetesen a tervezetekben, javaslatokban és felszólalásokban a párizsi békekonferencia egyetlen kiküldöttje sem mondja, hogy ennek, vagy annak az államnak a szuverenitását akarja megsérteni, vagy megszüntetni. A közvéleménnyel egyáltalán nem számolni ma már még sem lehet A népek érdekei, az államok szuverén jogai ellen irányuló javaslatokat ezért — a diplomácia régi módszerei szerint — tetszetős, tudatosan félrevezető szólamok mögé rejtik. A cél: a népek ne vegyék észre, milyen merénylet készül ellenük. Ha a népek maguk nem figyelnek éber szemmel, ha a szólamok mögött fel nem ismerik a valódi törekvéseket, legdrágább kincsüket, állami függetlenségüket, szuverenitásukat veszíthetik el. Több oldalról komoly támadás indult meg egyes államok szuverenitása ellen. .Magyarország szuverenitása ellen is. Tni. néhány cáfolhatatlan tény: Görögország. Görögország még csak ellenséges állam sem volt. Mai napig külföldi csapatok vannak területén, bár a háború több mint egy éve véget ért. A választásokat Görögországban olyan körülmények között tartották meg, amikor a görög reakció — a demokratikus angol sajtó beismerése szerint is — a külföldi csapatoknak köszönhette győzelmét. Megállapítást nyert, hogy görög polgárháborút és a jobboldali a terrort az angol csapatoknak az országban való jelenléte tette lehetővé. Ma már az egész világ tudja, hogy a külföldi csapatok a német és olasz betolakodókkal együttműködött elemeket támogatják a szövetségesek oldalán küzdött hazafiakkal szemben és az államforma kérdésében döntő népszavazásnál azért a görög nép (szövetséges ország népe!) nem fejezheti ki igazi akaratát. Nyilvánvaló, hogy a görög nép szuverén jogainak a legdurvább megsértéséről van szó. Olaszország. A békestzerződéstervezet kidolgozása idején angolszász részről azt javasolták, hogy az Egyesült Államok, Anglia, a Szovjetunió és Franciaország alakítsanak egy »Békeszerződés Előkészítő Bizottságot«, amelynek a béke megkötése utáni 18 hónap alatt rendkívül nagy kiterjedésű jogai lennének Olaszország területén. Minthogy ennek a bizottságnak — az angolszász elgondolás szerint — végrehajtó és ítélő joga lett volna, működése teljes ellentétben lett volna az olasz állam szuverenitásával. Ezt a támadást Olaszország szuverenitása ellen — mint ismeretes — a Szovjetunió verte vissza. Újabb kísérletek az olasz szuverenitás ellen, persze történnek a párizsi békeértekezleten is. Jugoszlávia: A Szovjetunión kívül egyetlen ország sem hozott akkora áldozatokat a szövetségesek győzelméért, mint Jugoszlávia. Ezt ma elismeri az egész világ. Közismert az is, hogy a jugoszláv nép éppen olyan hősiességgel építi demokratikus, új államiságát, mint ahogyan harcolt a német és olasz betolakodók ellen .Jugoszlávia méltán elvárhatná, különösen szövetségeseitől, hogy a lehető legnagyobb támogatásban részesüljön. Ezzel szemben a világreakció nemcsak újabb és újabb nehézségeket okoz neki, vagy legalábbis igyekszik neki okozni, hanem még állami szuverenitását sem tartják tiszteletben. Az Egyesült Államok és Jugoszlávia közötti »incidens«-nek az a lényege, hogy szövetséges pilóták engedély nélkül, sőt Jugoszlávia ismételt tiltakozása ellenére, önkényesen és szándékosan számtalan határsértést követtek el. Nyilvánvaló, hogy ezzel Jugoszlávia szuverenitását sértették meg. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a szövetséges katonai repülőgépek berepülésének — mint Tito marsall mondotta — célja elsősorban demonstratív jellegű, másrészt a népellenes elemek buzdítására is alkalmas. Lengyelország: Egyenes beavatkozási kísérlet Lengyelország belügyeibe az a jegyzék, melyet Nagy-Britannia, majd az Egyesült Államok kormányai a lengyel kormánynak küldtek a választásokkal kapcsolatban. Az angol kormány azt követelte a lengyel kormánytól, hogy ez utóbbi a lengyel választási törvény szövegét nyújtsa át az angol követnek abból a célból, hogy az angol kormány eldönthesse, nincsen-e a (lengyel!) törvényben olyan pont, amelyhez az angol kormány megjegyzéseket szeretne fűzni . A Az angol kormány az Angliában levő lengyel aranykészlet visszaadását is a lengyelországi választásoktól teszii függővé! Hasonló tendenciájú az Egyesült Államok jegyzéke, így tartják tiszteletben Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a demokratikus Lengyel Köztársaság szuverenitását. A volt csatlós államok. Az Egyesült Államok kormánya már régebben azt javasolta a Szovjetuniónak, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői együttesen dolgozzanak ki tervet Magyarország gazdasági talpraállítására. E terv megvalósítása módot adott volna a nagyhatalmaknak arra, hogy rákényszerítsék akaratukat a gazdaságilag gyönge Magyarországra. A Szovjetunió visszautasította az amerikai javaslatot, mert nem tartja összeegyeztethetőnek Magyarország szuverenitásával. .A Szovjetunió képviselői kijelentették, hogy Magyarország gazdasági talpraállítására vonatkozó terv kidolgozása »a magyar kormány hatáskörébe tartozik«. az A mostani párizsi békeértekezleten ausztráliai küldöttség nevében mister Ewatt követ el minden tőle telhetőt, hogy a volt csatlós államokat gazdasági rendszabályokkal dollár és a fontsterling vazallusaivá a tegye meg. Mister Ewatt módszerei iskolapéldái annak, hogy igyekszik a nagytőke azt a látszatot kelteni, mintha a kisállamok érdekeit védelmezné s ugyanakkor megkötni kezüket-lábukat úgy, hogy a külföldi nagytőke gyarmataivá süllyedjenek. Mister Ewatt a Szovjetuniónak járó jóvátétel kérdésében módosításokat kíván és ezzel, valamint azzal az ausztráliai javaslattal kapcsolatban, hogy Magyarország képviselőjét hallgassák meg a román területi és politikai bizottságban, a »kisállamok védelmezőjének” palástját ölti magára. Ugyanakkor hallgat arról, hogy az Egyesült Államok és Anglia ragaszkodnak azon követeléseikhez, amelyek sokszorosai a jóvátételi összegnek. Erről mondotta Molotov legutóbbi beszédében: »Megengedhetetlen, hogy valamennyi szövetséges hatalom magához ragadja és elvegye Magyarországnak minden külföldön található vagyonát és mindazokat a javakat, melyek Magyarország területén találhatók, abban az esetben is, ha Magyarország az illető államnak semmi néven nevezendő kárt nem okozott. A mi véleményünk az, hogy ez megengedhetetlen.« De »a kisállamokat védelmező« mister Bwatt nemcsak 8 milliárd békepengővel akarja megterhelni Magyarországot és ezzel lehetetlenné tenni a magyar újjáépítést. Mister Ewattnak ez sem elég. Azt is javasolja, hogy Magyarország és a többi volt csatlós állam nem áruban, hanem dollárban vagy fontsterlingben fizesse a jóvátételt. Tudjuk, hogy a volt csatlós államoknak nincsen idegen valutájuk és ha idegen valutában kellene a jóvátételt fizetniük — mint azt mister Ewatt kívánja — akkor áruikat előbb külföldi piacon el kellene adniuk, és p pedig — a délafrikai delegáció »kiegészítő« javaslata szerint nem olyan mint a többi államok, hanem árakon, olyan árakon, amilyeneken a külföldi exportőrök ez árukat megvásárolni hajlandók. Ezek az exportőrök pedig külön döntőbíróságok révén olyan árakat állapíthatnának meg, amilyeneket akarnak. Ha a békekonferencia elfogadná az ausztráliai és délafrikai delegációk e javaslatait, Magyarországot és a többi volt csatlós államokat szőröstülbőröstül kiszolgáltatnák a dollárok és fontsterlingek urainak. Molotov kijelentette, hogy tiltakozik ezeknek a javaslatoknak az elfogadása ellen, mert elfogadásuk beavatkozás volna a volt csatlós államok belügyeibe és sértené ezeknek az országoknak nemzeti méltóságát és szuverenitását«. »A Szovjetunió határozottan tiltakozik ez ellen és nem kíván beavatkozni más«államok belügyeibe és nem kívánja megkönnyíteni senkinek sem a más országok ügyeibe való beavatkozást.« Ismételjük: a párizsi békeértekezlet számos rendkívül fontos kérdést tárgyal, határkérdéseket és egyéb igen fontos kérdéseket. A legfontosabb kérdés azonban, kétségtelenül valóban sorsdöntő kérdés, az államok szuverenitásának a kérdése, amely ellen komoly támadás van folyamatban. Veszélyben van egyes államok, különösen a kisállamok szuverenitása. Ebben a kérdésben van a legnagyobb éberségre szükség. Amit ebben a kérdésben elmulasztanak, az — egészen bizonyos — a legnehezebben jóvátehető. Nehezebben, mint bármely más kérdés. KASSAI GÉZA