Uj Szó, 1948. február (4. évfolyam, 26-50. szám)
1948-02-01 / 26. szám
, . A SZOVJET HADSEREG LAPJA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA SZÁMÁRA m—ifim—líiirumn i i ni m • m 'iirmiTr 'írniiumírnr mi «■iimiiwiniii iiip^^-^'ir-j-Tr^irTnriMMMiTMiHiiiBiiiiii m TimrrT'fCT‘"TT' - v • _ - , VI- ■ • *> • • • • Mft évforduló Az emberiség ötödik évfordulóját ünnepli a sztálingrádi ütközetnek, annak az ütközetnek, annak a győzelemnek, amely döntő jelentőségűe csapást mért a világ szabadságát fenyegető hitleri hadigépezetre. Egy nappal előbb második évfordulóját ünnepli a magyar nép a Magyar Köztársaság kikiáltásának. 1942-ben — miután Japán a Csendes- óceánon jelentős csapásokat mért Amerikára, Angliára és Hollandiára — Hitler új támadásra indította seregeit a Szovjetunió ellen. A német hadsereg egy ága a Kaukázus ellen tört, hogy a Kaukázust elfoglalva, Iránon és az arab földön keresztül átvágja a Szuez. ‘ csatornát, másrészt Iránon keresztül, eljusson Indiába, hogy ott kezet fogjon japán szövetségesével. A német hadsereg egy másik csoportja, amelynek olasz, román és magyar csapatok asszisztáltak. — a Donon át Sztálingrádra tört, hogy elvágja a volgai hajóforgalmat és Sztálingrád elfoglalása után a Volga és Don között arccal északnak fordulva, délről északnak haladva, elfoglalja a Szovjetunió fővárosát, Moszkvát. Ha e nagyméretű ,htdítótervek sikerülnek, Európa és Ázsia valamennyi népe a németek és japánok szolgájává süllyed. Ha e nagyméretű stratégiai tervek sikerülnek, megsemmisül Európa és Ázsia kultúrája, megsemmisül és örökre eltűnik egy egész sor nép, köztük talán legelsőül a magyar nép. Ha e hatalmas méretű stratégiai tervek sikerülnek... De nem sikerülhettek. Nem sikerültek! Nem sikerülhettek. A történelem azt bizonyítja, hogy még sohasem sikerült egyetlen vagy két — bármely, hatalmas — országnak sem meghódítani a világot. A történelem azt bizonyítja, hogy amely hatalom világuralomra tört, az előbb vagy utóbb döntő vereséget szenvedett és összeomlott. Sztálingrád alatt a világ meghódítására indult, német hadsereg mérkőzött azzal a Szovjet Hadsereggel, amelynek célja, egyrészt a Szovjetunió szabadságának megvédelnezése volt, másrészt a fasizmus leigázta népek felszabadítása. A világ meghódításáról álmodozó őrületek és gazemberek zsoldosai mérkőztek meg a szabadság harcosaival. A szabadságharcosoknak kellett győzniük , és a szabadságharcosok győztek. Sztálingrád alatt a porosz militarizmus stratégiája mérkőzött a szabadságharcos hadsereg új, zseniális, sztálini stratégiájával. A sztálini stratégiának győznie kellett , és győzött. Sztálingrád alatt zsoldosok mérkőztek szabad emberekkel. A szabad embereknek győzniük kellett. Győztek. A sztálingrádi ütközet nemcsak a világtörténelem legnagyobbméretű, legvéresebb ütközete, a neropsak döntő fordulat a másodikvilágháborúban, de figyelmeztetés minden, a világ meghódításáról álmodozó őrültekből és kalandorokból álló klikk számára, hogy aki a világot akarja meghódítani, a saját sírját ássa meg. A sztálingrádi győzelem örök dicsőség a szovjet, ember, a nagy Sztálin vezette Szovjet Hadsereg számára, és örökérvényű bizonyítéka annak, hogy a szolgaságot hozó hódító seregek és a szabadságharcosok küzdelmében a történelmi fejlődés logikája a szabadságharcosok mellett áll. ,A Szovjetunió szabadságharcát vezető nagy Sztálin már a bábon legein. ....lén leszögezte, hogy a Szovjetunió népe nemcsak önmagáért küzd, nemcsak a saját szabadságáért, de minden, a fasizmut által leigázott nép szabadságáért, Sztálin szava ércnél szilárdabb. Amit a nagy Sztálin megígér, az valósággá válik. A Szovjetunió hadserege és népe megvédte saját függetlenségét és felszabadította a fasizmus leigázta európai népeket. Mialatt a sztálingrádi ütközet folyt,, másfélszázezernél több magyar állott a Don partján. A magyar hadsereg feladata az volt, hogy lekösse a Sztálingrádot védő Szovjet Hadsereg , észak, nyugat felé kinyúló jobbszárnyát és hogy látszattámadásokkal terelje el a figyelmet a sztálingrádi eseményekről. E »látszattámadások« sok magyar vérbe kerültek. Közülük, egyetlenegynek, a szeptemberi ticsitsai »látszattámadásnak« több mint tizenötezer magyar halottja volt. A Don mellett álló magyar hadsereg távolabbi célja az volt, hogy később, amikor Hitler már elfoglalta Sztálingrádot és a német hadsereg átkelt a Volgán, arcvonalát északnak fordítva, délről nyomuljon Moszkva ellen. Mikor Hitler nap mint nap sztálingrádi német győzelemről szavait és a német hivatalos jelentések nap mint nap arról szóltak, hogy a német seregek elérték a Volga I, a magyar hadsereg megtette az előkészületet, hogy arccal északnak forduljon. És mikor a Szovjet Hadsereg bekerítette és megsemmisítette a németek sztálingrádi hadseregcsoportját, mikor a Don mellett állő olasz hadsereg mindenestől megadta magát a Szovjet Hadseregnek, mikor a németek visszavonták a magyar hadsereg támogatására kirendelt tüzérségüket, a másfélszázezernyi magyar hadsereg magára hagyva, reménytelen helyzetben állott a don melletti hómezőkön. Hogy nem pusztult el az utolsó emberig, azt nem akkori szövetségeseinek köszönheti, hanem kizárólag a Szovjet Hadsereg parancsnoksága humanizmusának. A Szovjet Hadsereg a sztálingrádi ütközet után megindult nyugat felé, hogy két év múltán elérje Budapestet, majd Bécset és Berlint. 1942 decemberében még magyar csapatok állottak a Don-parton, — 1944 decemberében már szovjet csapatok zárták körül Budapestet. A németek, —kiknek segítségére a Donhoz hajszolták a magyar honvédelmet — készek voltak mindenestől elpusztítani Budapestet. A Szovjet Hadsereg — amely nem kevés vért áldozott a Don mellé küldött csapatok elleni harcban — újabb áldozatokat vállalt azért, hogy megmentse a magyar fővárost. És a Szovjet Hadsereg nagyszerű katonái kiverték Magyarország földjéről Hitler bandáit és Hitler magyar csatlósait, hogy négyszázesztendős magyarországi német uralom után viszszaadják a magyar népnek szamdságát és függetlenségét. A szovjet csapatok sztálingrádi világtörténelmi jelentőségű győzelme, a szovjet torkparoknak Sztálingrádtól Budapestig, Bécsig és Bertlinig megtett diadalmas útja adta vissza Magyarországnak függetlenségét és a magyar népnek szabadságát. A sztálingrádi győzelem és a Szovjet Hadseregnek azt követő győzelmes előnyomulása tette lehetővé, hogy a magyar föld azé legyen, aki megműveli és hogy a magyar nép maga döntsön sorsa, államformája fölött. A sztálingrádi győzelem tette lehetővé, hogy Magyarország szabad, független, demokratikus népi köztársasággá váljék. A magyar nép a két esztendő alatt — amely a köztársaság kikiáltása és Tildy Zoltán köztársasági elnökké történt megválasztása óta telt el —, sok, jelentős eredményt ért el, olyan eredményt, amiről azelőtt a magyarság legjobb fiai is csak legmerészebb óráikban mertek álmodozni. Földosztás, államosítás, őszinte barátság a szomszédos demokratikuus népekkel, bekapcsolódás a békéért és szabadságért harcoló népek nagy családjába, újjáépítés. .. A magyar népnek ma már van mivel büszkélkednie ! Magyarország függetlenségét és szabadságát a Szovjet Hadsereg vívta, ki Sztálingrád alatt és a sztálingrádi győzelmet követő dicsőséges és eredményes harcokban. A magyar nép legjobbjai, a magyar dolgozók milliói szorgalmasan, öntudatosan, önfeláldozóan dolgoznak azért, hogy megszilárdítsák függetlenségüket és szabadságukat. Szorgalmasan dolgoznak és bátran harcolnak azért, hogy a sokat szenvedett magyar nép végre jólétben, gondtalanul, félelem nélkül, boldogan élhessen szabad földjén. A szabad Magyarország alapkövét Sztálingrádnál tették le. És a sztálingrádi győztes mindenben segítségükre van azoknak, akik bátran és következetesen dolgoznak azért, hogy a magyar nép zavartalanul élvezhesse, a sztálingrádi győzelem gyümölcseit. ILLÉS BÉLA NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK Ekés Front név alatt egyesült 11 a két román parasztpárt Országos bizottság alakult Amerikában Wallace elnökkéválasztásának támogatására Aó amerikaiak megszegték az olasz békeszerzést Meggyilkolták Gandhit Romániában megalakult az egységes román parasztpárt A bukaresti rádió pénteken este a következő hivatalos közleményt hozta lyihonosságra :, ". Az illetékes tényezők megbízása értelmében, a román Ekos Front és az Anton Alexanndrescu vezetése alatt álló parasztpárt központi politikai bizottságainak tagjai, köztük Petre Groza, Constantin Artin, Stanein, Stoiga és Grigore Geameliu, a parasztéért részéről pedig Anton Alexandrescu, Vasile Modoran és, Aurel Iiotop ,megvitatták a két párt közötti kérdéseket és a következőkben állapodtak meg:1. A román parasztpártok és szervezetek egyesülése rendkívül nagyjelentőségű a román parasztság érdekeinek szempontjából., A romániai parasztszervezetek eddigi felaprózódását a nagybirtokosok- a bankárok és a kapitalisták ösztökélték- A román parasztpárt csak eszupper szervezetében harcolhat eredményesen érdekeiért és ez a szervezet az Ekés Front. . /.. .2. Mint az Ekés Frontnak 1947 április 28-án lefektetett alapokmánya is megállapítja, a román, parasztságnak ez a szervezete mindvégig szembeszállt Mária népellenes törekvéseivel és harcolt a nagybirtokosok uralma ellen. 9. A román parasztság egyedüli pártja csak az egyesült parasztpárt lehet, amely a szegény parasztság és a kisbirtokosok érdekeit védi 4. Az Ekés Front és az Anton Alexandrescu vezetése alatt álló parasztpárt egyesülése első feltétele a román parasztság boldogulásának. Az Ekés Front szoros kapcsolatokat , akar fenntartani a román munkáspárttal és nagy támogatóját látja a