Új Világ, 1976 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1976-01-02 / 1. szám
VOL. 5 ÉVF. NO. 1. SZÁM LOS ANGELES 1976. JANUÁR 2. Megjelenik minden pénteken ÁRA 30 CENT AZ AMERIKAI MAGYAR CSALÁDOK LAPJA NEW WORLD AMERICAN - HUNGARIAN WEEKLY FAMILY NEWSPAPER PEKING; HÁBORÚ LESZ AMERIKA ÉS A SZOVJET KÖZÖTT Nehéz lenne csupán önfeledten örülni az amerikaiszovjet viszony megromlásának, hiszen könnyen lehetséges, hogy ezzel az emberiség háborús szenvedésének új korszaka kezdődik. A kínaiak csak a minap figyelmeztettek, hogy a fegyverkezési verseny Moszkva és Washington között “eddig nem tapasztalt lázas méreteket” öltött és hogy mindez elkerülhetetlenül vezet a harmadik világháborúhoz. A két szuperhatalom három ízben is “megegyezett” a nukleáris leszerelés és a stratégiai fegyverek korlátozása kérdésében, de a fegyverkezési hajsza ezt követően minden alkalommal tovább fokozódott, ahelyett, hogy csökkent volna. A “Peking People’s Daily” című lap szerint az amerikai imperializmus lassan visszavonul, de ugyanakkor hasonló mértékben növekszik a szovjet hódítási vágy. Mindkét oldal egyaránt felkészül nukleáris és konvencionális háborúra is. Ami a hagyományos fegyvereket illeti, a Szovjetunió a jelek szerint az Egyesült Államok fölé kerekedett, de atomfegyverek terén is jelentős előrehaladást ért el. A cikk arra figyelmeztet, hogy a háborús veszélyt jelentős részben az a “szocialista imperializmus” idézi elő, amely a fegyverkezést szédítő iramra kapcsolta, ugyanakkor pedig átvette a cárok barbár hagyományait. A kétségbevonhatatlan tények regisztrálása mellett a krónikás mégsem tudna egyetérteni azzal a felelőtlenséggel, amely tapsol az új háború lehetőségének. A politikát, különösen a világpolitikát, néha éretlen módon irányítják, annak végső kihatása azonban igen komoly, milliók — nukleáris háború esetén: százmilliók — pusztulását okozhatja, legalább ugyanennyi embernek a rabságát is, a forgandó hadiszerencsétől függően. Minden új fordulatot, esetleg fegyveres összecsapást hozó lehetőséget tehát csakis a szó szoros értelmében halálos komolysággal szabad megítélni. Ugyanakkor azonban érett, felnőtt emberek módjára le kell számolni az illúziókkal is. Ha más kiút nincs, szembenézni a fájdalmas és kockázatos műtéttel, amely lehet halálos, de hozhat gyógyulást. Hála Istennek, mindez egyelőre csupán az évfordulóval együtt járó, kissé fokozottabb aggodalmaskodás. A szabad világ azonban lassan kezdi megunni, hogy az utóbbi időben minden zavartkeltés, kiszámított lázítás, nemzetközi terrorakció szálai egy irányba vezetnek. Portugáliában egyelőre lefogták a vörös bomlasztók kezét, Angolában azonban tovább folyik a kommunista intervenció. A gigantikus méretű szovjet fegyverszállítást senki sem bírálja, senki sem akarja korlátozni Moszkvában, mert a kérdést — ősi sztálinista hagyomány szerint — egyszerűen nem bocsátják szavazás alá. Egyébként is mindenki tudja, hogy a puszta, ellenvélemény hangoztatásával is bárki könnyen börtönbe kerülhet. Ugyanakkor Amerikában azok, akik eddig a kommunizmus ügyének legfeljebb félig rejtett ügynökei voltak, most ezt a fejüket is leleplezték, amikor nyíltan kiálltak az angolaiak megsegítése ellen, a tájékozatlanság, naivitás és újsütetű gyávaság miatt bizonyos sikerrel, így félhivatalosnak sem mondható hírek szerint — Amerika kerülő úton zsoldos hadsereg megszervezésére kényszerül. Kissinger kimondta, hogy itt nemcsak Angoláról van szó; minden amerikai tehetetlenség meghívást jelentene a szovjet beavatkozáshoz egész sereg afrikai és nem afrikai állam belügyébe. A beirúti vallásháborút, amely általános libanoni polgárháború veszedelmét idézi fel, beigazoltan az a Szíria és Líbia szítja, amelyet közeli szálak kötnek Moszkvához. Most legutóbb pedig az utóbbi idők legnagyobb nemzetközi terrorakcióját szervezték Líbiából, legalább is ezt állítja a kairói “Akhbar El Youm” című lap. Az elmúlt héten az egész világ érdeklődését felkeltette, amikor hat fegyveres terrorista behatolt az OPEC — az olajtermelő államok — bécsi tárgyalására, kézrekerített 41 túszt, köztük minisztereket, majd ezeknek egy részével a rendelkezésükre bocsátott repülőgépen Algírba menekült. Az akció felbérelt szervezője és végrehajtója állítólag az a “Carlos” volt, aki egy venezuelai kommunista ügyvéd fia és egyik korábbi merényletéért a franciák körözik. A szálak Khadafy kommunistabarát líbiai diktátorig vezetnek. SZ. L. • ATHÉNBEN álarcos merénylők agyonlőtték az ottani amerikai nagykövetség egyik tisztviselőjét, aki a CIA görögországi megbízottja lett volna. A görög hatóságok azonnal megszigorították az amerikai és szovjet diplomaták védelmét. Ford elnök, aki a kolorádói Vail üdülőhelyen téli szabadságát tölti, erélyesen bírálta az amerikai sajtó egy részének felelőtlen, fecsegő magatartását, amely ebben az esetben nyilvánvalóan oka lett egy washingtoni kormánytisztviselő halálának. • ARGENTÍNÁBAN — csupán néhány nappal a légierők jobboldali tiszti csoportjának felkelése után — véres harcokra került sor a kormánycsapatok és baloldali gerillák között. Hivatalos jelentés szerint 115 halottat számoltak össze. A kormány benyújtotta lemondását, de Isabel Peron elnök ezt nem fogadta el. Kijelentette, hogy teljes bizalommal van az egész kabinet iránt. • A PÁPA a római Szent Péter-téren 100,000 zarándokhoz intézett karácsonyi üzenetében megvédte azokat a fiatalokat, akik a világon mindenütt őrültségnek minősítik háborús eszközök igénybevételét a hatalom megszerzéséhez. A KOSZIGIN szovjet miniszterelnök négy napot töltött Törökországban. Látogatása egybeesett az ankarai kormánynak azzal az igyekezetével, hogy felülvizsgálja az országnak a NATO- ban való további részvételét. Az időzítés bizonyára nem a véletlen műve. A VIETNAM — közel egy esztendővel az amerikaiak teljes kivonulása és a háború befejezése után — még mindig északi és déli félre oszlik. Vo Nguyen Giap északi védelmi miniszter párizsi látogatása során kijelentette: 1976-ban választásokat tartanak, amelyen remélhetőleg megvetik a közös parlament alapjait. 9 ETHIOPIA Eritrea tartományában a Kagnew tájékoztatási központról az ötödik amerikait rabolták el — jelentette az amerikai nagykövetség Addisz Abebából. • A “PRAVDA” című szovjet lap heves támadást intézett Dániel P. Moynihan amerikai ENSZ-delegátus ellen, mert megbírálta a világszervezetnek Izraelt cionizmussal vádoló döntését. A kommunista újság szerint igen helyes, hogy az amerikai kormány többé nem rendelkezik az ENSZ-ben a korábbi befolyással. • FRASER (Malcolm), Ausztrália új miniszterelnökének kormánya letette a hivatali esküt. A koalíciós kabinetben részt vesznek a liberális és a nemzeti vidéki párt képviselői. • INDIA egyik északkeleti tartományában szénbányarobbanás történt, mely elzárta 700 bányász kifelé vezető útját. Az aknákat víz öntötte el. Egy nappal a szerencsétlenség után még nem volt jele annak, hogy valaki is életben maradt volna. Eddig négy holttestet találtak meg, de könnyen lehetséges, hogy mind a hétszázan életüket vesztették. A bányát a kormány három évvel ezelőtt államosította. • MOSZKVA és Közép- Ázsia között hetenként kétszer megindult az új szuperszonikus repülőjárat, amely csupán levél- és csomagküldeményeket szállít. • MAO Cse-tzing kínai köztársasági elnök, aki az elmúlt évben két új ideológiai kampányt indított, egész sereg külföldi államférfit fogadott és többszáz volt ellenségének a börtönből való szabadonbocsátását rendelte el — 82. évét töltötte be. • JUGOSZLÁV kommunista vezetők karácsony hetét találták alkalmasnak, hogy ismételten megbélyegezzék “a szervezett vallást”, mint veszedelmes belső ellenséget. • URUGUAYBAN a törvényen kívül helyezett kommunista párt két vezetőjét és számos aktivistáját letartóztatták. • AMERIKA tíz állama követeli, hogy a szövetségi kormány tiltsa be a freon-gázzal töltött szóródobozok forgalomba hozatalát. • A KLÍMA fokozatos eltolódásával kell számolni a földön az emberi tevékenység következtében — közli a University of California egyik kutatócsoportja. Az eltolódás történhet a fokozatos felmelegedés irányábn, de előidézhet újabb jégkorszakot is. Szíria válaszúton ? Az “Al Ahram” című egyiptomi újság néhány nappal ezelőtt azt jelentette, hogy Szíriában 300 kommunista letartóztatására került sor. Hafez Asszad elnök állítólag megelégelte a kommunisták örökös nyugtalanságot keltő tevékenységét és elrendelte a párt felszámolását. Khaled Bakdash pártfőtitkárnak azonban az utolsó pillanatban sikerült külföldre menekülnie. A kairói lap értesülése szerint Asszad emiatt olyan haragra gerjedt, hogy elrendelte az állami útlevélosztály vezetőjének és a damaszkuszi repülőtéren a biztonsági szervezet parancsnokának a letartóztatását. Kétségtelen, hogy hosszú idő óta tartó vetélkedés van az elnök pártja és a kommunisták között. Az állítólagos akció egybeesett a szíriai kormánynak azzal a lépésével, amelynek során az Egyesült Államoktól nagyobb mennyiségű kukorica, rizs, margarin és szójabab szállítását kérte. Ugyanakkor mindez Khaled Szaudi Arábiai király látogatásának előestéjén is történt. A tekintélyes arab uralkodó szíriai utazásának állítólagos célja, hogy megkísérelje megjavítani a Sinai-paktum aláírása óta súlyosan megromlott viszonyt Egyiptom és Szíria között. Diplomáciai körökben azt ajánlották, hogy a hírt bizonyos óvatossággal kell fogadni, tekintettel az ellenséges szíriai-egyiptomi kapcsolatra. Ehhez hozzáfűzték, hogy ugyanakkor az ellenőrzés is nehéz, miután Szíriában tekintélyuralmi rendszer van. Amennyiben a kairói lap állítása megfelel a valóságnak, ez a szíriai kommunista befolyás végét jelentené. Tagadhatatlan, hogy az arab világban bizonyos idő óta folyik olyan kísérletezés, hogy Szíriát megszabadítsák a Szovjet karmaiból. A mérsékelt arab körök attól is tartanak, hogy az általános libanoni polgárháború esetén Moszkva Hafez Asszad kormányát beavatkozásra kényszerítené, ami pedig végzetes lépés lenne. A damaszkuszi lapok határozottan tagadják, hogy kommunisták letartóztatására sor került volna. * * ($) * *