Felsőkereskedelmi iskola, Újvidék, 1892
A koronaérték. A koronaérték az 1892. évi augusztus 2.-ról keltezett törvénycikk által meg van állapítva. Ezen törvénycikk kivonatosan következőképen szól: Az eddigi ausztriai érték helyébe az aranyérték lép, amelynek számítási egysége a korona. A korona száz fillérre oszlik. A pénzverés alapsúlya a kilogram és ennek tizedes részei. Az értékpénzt képező aranyérmek 900 ezredrész arany és 100 ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek. Egy kilogram ötvözött aranyra 2952 korona, következéskép egy kilogram finom aranyra 3280 korona esik. Aranyból veretnek húszkoronások és tízkoronások. Egy kilogram ötvözött aranyból 1476 húszkoronás, illetőleg 2952 tízkoronás, tehát egy kilogram finóm aranyból 164 húszkoronás, illetőleg 328 tízkoronás veretik. A húszkoronásnak nyers súlya 6-7750, finóm súlya 6-0975 gram, a tízkoronás nyers súlya pedig 33875 és finom súlya 304878 gram. Ezen aranyérmeknek képlapján Ő Felségének egész alakja koronázási öltönyben és a következő körirat van: »Ferencz József I. K. A. Cs. és M. H. S. D. O. Ap. kir.« azaz »Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Szlavón-, Dalmátországok Apostoli királya«, valamint a vezetés évszáma ; a hátlapon van a magyar korona országainak egyesített czímere, czímertartó angyalokkal, ezzel a körirattal: »Magyar királyság«, a czímer alatt az értékjelzés »20 korona«, illetőleg »10 korona«. Karimájuk sima és a húszkoronás aranyérmek karimáján mélyített betűkkel e szavak vannak: »Bizalmam az !*