Az Üstökös, 1862 (5. évfolyam, 1. félév 1. szám - 2. félév 26. szám)

1862-01-04 / 1. szám

Postscript Iliol van ni! most kapok meg uj esztendei meglepetésül Contot typographiabul, melyben felszamitatik, bogy követvalasztaskor válasz­tok kalapjai mellí dugott czidulak „Éljen Tallerossy Zebuion“ felirassal kóstálnák 73 ft 75 krt. Ebül hazafiui irzelmeimírt leengedte­tik 13 ft 75 kr. (Ez az első megvesztegetís, a mit hazafiusagomert megkapok) marad a fen­tebbiekhez még 60 ft előre nem látott hadi- potlik. Quid dicit ehez? Jövőre, ha Isten meg­A régi rendszer idejéből. Az 1848-dik időszakban, egy sz-r-i puskamü- vesnek értékesebb műszereit N. N. polgártársa elra­bolván, — későbbre, midőn a tulajdonos azok hol­létét megtudva, visszakövetelné , semmiként nem akará visszaadni. Az 1850-ben felállított albiztosi hivatalhoz folya­modik a káros , s kérelmében felhozván, hogy az előbbi szerencsétlen esztendőben házától menekülni kelletvén, lakházát kirabolták, az elrablóit műszerek közül azonban némely darabokat N. N. polgártársá­nál megismervén, visszaadatásuk iránt felkérte, de az azokat nem akarja visszaadni. Alázatosan kéri tehát azoknak, ha szükség, erőhatalommali vissza- adatását megrendelni. Válasz. Miután nevezett N. X. becsületes pol­gár nem rabolhatott, kérelmes kívánságának elég nem tétettethetik. Más kérelemmel járul pár nap múlva a károsult ugyanazon albiztossághoz, melytől előbbi elutasitta- tását nyerte vala. Újabb kérelmében csinosan elő­adja, hogy az 1848-ik évben házától megmenekülni kelletvén N. N. polgártársa értékesebb műszereit a rablástól megmentendő, magához vitte. Kész is lenne talán azoknak visszaadására; de ő a későbbi zavart kikerülendő, csakis a mélt. albiztosság közbe­szólása mellett óhajtaná azokat visszavenni. Válasz. Bebizonyítván kérelmes, hogy említett műszerei valósággal sajátjai voltak, bejelentett N. N. becsületes polgár köteleztetik azoknak visszaadására; ellen esetben liivatalos eljárás utján fognak tőle el­vétetni. Ismét 1854. junius havába az e—szt—gy—i járásbírósághoz bekísérnek két gyanús egyént, az­zal vádolván őket, hogy ketten egy élésházat fel­verve onnan sok élelmi szereket loptak el. A járásbiró V—a — mindkét vádlottat külön- külön kikérdezvén, azok közül egyik K. iL. meg- vallja, hogy a vád igaz, mivel befogott társával ket­iltet, S megakarnaiv . lasztoknak, hogy „ ne­kem nyomtatásba, hanem csak adják elő úgy élű szóval. Egyébiránt nem merek boldog uj evet ki- vanyi, mert ha olyat kivannik, a milyet tek. barátom uram akarja, majd adnanak nekem írté! olyan pedig, amilyet szabad kivannyi, nekem magamnak se kell. Tallerossy Zebulon. ten verték fel az élésházat; de onnan csak egy va­csorára valót vittek el. A másik N—F. pedig sem­mit sem akart róla tudni, sőt a szembesités alatt is átalkodva tagadta bűnét — akkor sem szűnvén meg tagadni, midőn a lopáshelyen elejtett pipáját neki felmutatták. Határozat: K. L. legelső vallatásra mindjárt be- vallván bűnét, ezzel jobbulásának bizonyos jeleit adta.JHat órai bézáratása büntetésül feltudatván, sza­badon bocsáttatik. N. F. pedig hosszas vallatás után is makacsul tagadván részességét — szemmel látott tanuk pedig nem létezvén, szabad lábra állittatik. Hát instálom alázatosan, a káraimat ki fogja megtéríteni? kérdé a káros gazda. — Erre egész simasággal igy szól a biró : Hiszem szegényekről nem lehet két bőrt huzni le. A szószék. Fiatal lelkész jött Z . . . faluba, s ki egyszer­smind nagyon hanyag is volt és csak igen ritkán praedikált a falusiaknak. Ezek csak vártak . . . vár­tak, hogy talán majd szorgalmatosabb lesz uj pap- jok, de biz az még mindig hanyagabb s hanyagabb lön, úgy hogy már el is felejték mikor is volt az utósó beszéd. Végre egy vasárnap reggel felkel a pap, megy a templomba s mindenütt óriási hirdetése­ket vesz észre, neki is feltűnt s elment megnézni, de mint csodálkozott, midőn a hirdetésekben ez elméncz- séget találá : Közhirré tétetik s tudtára adatik a szomszéd falvak s városoknak, haliogy valahol egy szép ara­nyos praedikáló székre volna szükség, az itt Z.-ben olcsó áron megkapható. Ez időtől fogva nem hanyagoló el a tisztelendő egyházi X. lelkész kötelességeit. #

Next

/
Thumbnails
Contents