Az Üstökös, 1891 (34. évfolyam, 1. félév 1. szám - 2. félév 26. szám)

1891-01-04 / 1. szám

2 ÜSTÖK Ö S 1891 január 4. Ks úgy teszek — ele ám hiába! Gazembert, itten sem lelek. Hisz látom, hogy a társaságba' Be mernek járni mind ezek. S örvendnek ott nagy tiszteletnek. Asztalnál a fő-helyen esznek. Kiöltök földig hajlanak. Ragyogván ök akár a nap. S bátor jámbor vagyok, de azt csak Mégsem hiszem el senkinek. Hogy a gonoszra annyit adnak S hódolatára mind siet. Kalapom hát én is levéve Futok az ö üdvözletére. S aludni oszt,' nyugodtan megyek. Hogy gazok nálunk nincsenek. (Folytatása következik.) A miniszterek Pozsonyban. (Eredeti tudósítás.) Fon szerencse Pressburgnak, mert it voata ősz | Kgsellenz Capáry, ősz egzeleno Poross. ősz egzelenc Szilágy, onnyi egzelenc. hoty a Piergemájster isä I egzelencnek taototta moko mókát. Minden eerem to­pogta o szivempe, hoty ősz etyik egzelenc osztot inénl.otta én hoszám és asz én famülhösz: »Seavasz ! szeavasz!« Ősz átatól óto mek szóporotott nékem o piszkesék éss o Szicsi fö ispánnak én is osztot mon- tok: »Szeavasz! szeavasz!« Külömpen ősz ekszelen- czek anyi minten babus gsoffen. hoty most má ki 1 pijják’etykujapp féderö fita gsamt fetyfertyári soáre. Dos i nue lachn kent. Hojnolpó tiné, osztán soáre, osztán matiné mit gansbrust mit saure szafaláde. Hoty nézte ki moko mókát ősz egzelenz Poros Kabua. mikua mit szeparát fonattal ite érkeszelt és nem fokatt a piergemájszter, honem ety poá sitó houdár. Was dész woa a hecc? Ősz egzelencz olyan tihes lett. hoty megkoptp ősz influenz. De mek is pinhette, meát nem kopott zsemmi enni. Ősz egzelenc Sziláty petig pe- szélt ószér a kis Kapóner petsenyért néty óra hosz- szut. Motvorászta, mi ősz ö nemszedi politik s mázs j efféle szómárság, a mi sak politikusnak foló, te nem j oakos empernek. Nagy megpotránkozás. hoty o noty hoszofi Diszó Cálmán nem fóta itt o hid elkereszte- telésnél. Hit ? Bricke ? Wás für á Bricke ?! Te moj orról o tovoszi tudósitásompan fokog rámenni. Franz Hasenfresser, mótyor nemszeti határ felfigyászó. Mi a liberalizmus? — Ollózás íi «Magyar Szalon» januári füzetéből. — I. Ön. t. szerkesztő úr. azt kérdezi tőlem: Mi a libe­ralizmus? a válasz bár másnak nehéz, nekem mégis könnyűnek látszik. Nem egyéb a liberalizmus, mint azon, tehát bizonyos logikai kényszerűségből eredő, ! de mindazonáltal szükséges, habár nem mindenkor kielégítő, ámbár a kor szellemének erős nyomása alatt feltétlenül kifejlődő, sőt az angol Bili szerint az akarat erő konvulsiv visszafejlődésének hatásaként jelentkező | substrátuma a nemzet fentartó politika azon akarat | erejének, mely, habár nem mindenkor jelentkezik is, ha tekintetbe vesszük, de tekintetbe vesszük, mert kell hogy tekintetbe vegyük, mégis, leküzdve az eléje gördülő passiv akadályokat, az activ tevékenység terére lépve, de ennek daczára számolva a körül­ményekkel. képes, elveinek tisztaságát megőrizve, politikai czéljait megvalósítani, a nélkül, hogy ez által, bár ez rendesen igvtörténik, de a rágalmazások kemény visszacsapásával, czéljait megvalósítani. Reforrnai Szilágyi Dezső. II. Mi a liberálizmus ? Állam, rendőrök nélkül és éjjel is nyitva hagyott boltajtókkal. Fesziteö Jani, újpesti száműzött és ál-kulesör. III. A liberalizmus eszményi szabadság: megpumpol- hatni mindenkit nem. kor és rangkülönbség nélkül. Szivattyay Ottomár, v. belső zseb szimatolnok. IV. A liberalizmus: rendezett állam, anyósok nélkül. Diinnyögh Péter, sors* és anyósüldözött. V. A’vóna a igazi liberálismus ha nem köne a pádi- mentot mindén hétön fövikszölni. Baka Borosa, szógáló a király-utezában. VI. Hogy mi a liberalizmus ? Én a legnagyobb készséggel megmondanám, és megírnám, ha tudnám. így tehát nem Írom és nem mondom meg. Tisza Kálmán. VII. Hogy mi a liberalizmus? Én azt igen jól tudom és értem, de kimondani vagy megírni nem akaródzik. Gróf Apponyi Albert.

Next

/
Thumbnails
Contents