Az Üstökös, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-02 / 1. szám

2 . Mikszáth Kálmán. (Képe az első oldalon.) Az «Üstökös» új arczképcsarnokot nyit : megörökíti olvasói számára azokat a jeleseket, a­kik közéletünkben talán (?) még maradandóbb nyomokat hagynak, mint a nemkülönben jeles országos képv­­­viselő urak. S kivel kezdhetnék meg ezt a ser­est, ha­nem Mikszáth Kálmánnal, a­kiről mindenki tudta eddig is : milyen jeles költő és humorista é­s a kiről, mióta ő a saját lapját kiadja és főszerkeszti, az a bizo­nyos mindenki ezt még jobban tudja. De igazán : mért ne lehetne a politikai irodalomban is egy kis szellemesség, magyaros humor? miért csak mindig­­ alapos, rövidebben : lapos okoskodás?­­ Hiszen egy kellemes ötlet néha többet ér, mint sok hosszú törvény, é­s mert Mikszáthnak minden nap van egy-egy kellemes ötlete, ő tehát mindig többet ér, mint valamely száraz, pápaszemes kodifikátor. Ha én rajtam függne , adandó alka­lommal nem is keresnék más törvény­tudó embert mint őt, aztán megtétetném miniszterelnöknek. h —­a­milyen bő­kezű, jó ember — ezért megtenne en­gem pénzügyminiszternek, arra közös megegyezéssel eltörölnénk egyszers min­­denkorra minden adót és soha nép­szerűbb politikust nem éljenzett még az ország, mint mink lennénk. Mert hogy kormányzó tehetsége is nagy van, azt ma mindennap ugyancsak tapasztalja: nem kismiskaság ugyanis egy egész nagy redukc­ió és egy egész nagy adminisztrác­ió embereit és ügyeit rendben tartani. Már most, az első he­tekben elkormányozhatna ezzel a mun­kával egy Montenegrót, vagy talán Szer­biát is. No, de ez az ügyes bajos­ság is öröm. Örül annak a magyar irodalom minden prímás és kon­trás czigánya, hogy min­denkitől dédelgetett palóczunk nem csak stillei­ compagnonja már egy üzletnek, hanem megvan már neki a saját maga szép vállalata, az «Országos Hírlap». Még a neve is tagadhatatlanul sokat nyer ezzel, mert most már az ellenségei is kénytelenek lesznek beismerni róla, hogy «Országos» nevű szerkesztő.­ k // * / Idők jele. A hatvanhetes alap mindenkit meg­csalt. A kormánypárt eddig abszolút jónak tartotta­­ és most elhagyja, a negyvennyolczasok abszolút rosznak tartották és most rá hivatkoznak. -f- Az operánál óriási lesz a deflezit. Egész Nopcsa Lekszi­­kont lehetne róla írni.* HL Azt mondják, hogy a kormány pénzen fo­gadta fel a szoczialistákat, hogy rontsák el a füg­getlenségi párt gyűlését. És még panaszkodnak,­­ hogy nem akarja a kormány pénzzel segíteni a szegény embereket.* ••) Furcsa egy szerzet az a 48-as párt. Küzd, harczol, mellét veri, kiabál, dühöng, toporzékol,­­ tajtékzik... és mégis, mégis, mintha nem volna komoly az egész dolog. Az ember szinte várja, hogy mikor nevetik már el magukat. Hogy is mondta az egyszeri juhász: úgy megy, mintha jönne. A múlt hét a Kohnoké volt. Zacconiról kisütötték, hogy Kohn és Pulszky Ágost figyelmeztette az elenzéket: ne űzzék át a kormányt a Rubicohnon. Úgy látszik mindent cohnfirmálni akarnak ! . . . . Ez cohnfidenczia ! ÜSTÖKÖS 1898. január 2.

Next