Az Üstökös, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-01 / 1. szám

2 A hétről. Azt tartják, hogy a­mi az új­ év első napján törté­nik velünk, az az egész esztendőben gyakran meg­ismétlődik. No, a jövő esztendőre tehát szép kilátásaink lesznek. Először is: az egész évben többször ismétlődni fog velünk, hogy nem fizetünk adót. S ez így rövi­den feltéve, igen kellemes kilátás. Mert nem fizetni általában is igen jó, adót nem fizetni pedig az emberi zsebek legboldogabb állapota. Igen ám, de distingválni kell, ha az ismétlődnék velünk, a­mire a jelenlegi diktátorunk, Polónyi Géza hatalmaz fel bennünket, hogy ne fizessünk, mert nem muszáj: ez volna az igazi jó környülállás, — ellenben ha ismé­telten majd csak azért nem fizetünk, mert nem tudunk miből, ez már mérsékeltebb örvendezésre hangol­hatja a legrenitensebb honpolgárokat is, — és hogy ez utóbbi lesz az uralkodóbb, azt a lehetőséget a mai helyzetből ép oly könyörtelenül következtetheti a vas-logika, mint az előbbeni ex-lex-helyzetet. Másodszor: számtalanszor fog ismétlődni az új esztendőben annak a kérdésnek a feszegetése, hogy ki legyen a miniszterelnök ? Ezért keresztül mennek majd a lelkin minden politikusnak; lesz annyi gaz­emberünk, hazugunk, pernahajderünk, hogy monstre­­kiálítást rendezhetünk belőlük. S utoljára nem ma­rad csak két tisztességes, becsületes, szolid ember az egész országban, úgy mint a nagy, bölcs és inte­­ger Rakovszky István és Ivánka Oszkár, mert ők elvégre sem lesznek miniszterelnökök. Harmadszor: párbaj dolgában­­ ez az esztendő felül fogja múlni az eddigi összes századokat, S ez kell a magyarnak. Ha a törvényszékeken van még igazságérzet és minden párbajozót, párbaj­segédet könyörtelenül a gyűjtő­ fogházba küld, akkor végre bezárhatjuk a parlamentet, szögre akaszthatjuk a kulcsát s nyugodtan élhetünk, békében szánthatunk­­vethetünk addig, mig minden képviselő kiüli a maga dózisát a kóterekben. S ez volna csak az a víg esztendő, a­melyet a Hymnusban már annyi idők óta csengve kérünk! APRÓ HÍREK: s Rigler József Ede minden újságban és min­den hirdető oszlopon azt állítja, hogy az ő levél­papírjai a legalkalmasabb karácsonyi ajándékok. Nyilván elhitte ezt neki Bányi é­­s azért küldött Horánszkynak egy ilyen levélpapírt karácsonyi ajándékul. Horánszky azóta úton-útfélen hirdeti, hogy a Rigler József Ede levélpapírjai a legalkal­matlanabb karácsonyi ajándékok. * b-n A B. U. É. K.-ot így értette: r Bánffy : Dár Ú­j Évig Elhúzhatnám! és igy Apponyi: "ár "tána­­"n következném! ÜSTÖKÖS 1899. január 1. * Az újévtől nagyon keveset várunk. Úgy lát­szik, csak az év lesz új, de minden baj a régi marad benne.* re Az ellenzék azt akarta, hogy a Bánffy nyílt levelét zárt ülésen tárgyalják. Micsoda következet­lenség ez ?* : Horánszky Nándor szobrot akart emelni önma­gának. A szoborból nem lett semmi, s így a nagy Cato kénytelen volt önönmagát leleplezni. *­­ Addig szőtték, fonták a 48-asok együtt a ter­veket a nemzeti párttal, mig végre csakugyan kisült hogy Horánszky­ék befonták őket. A kik meglelik más szemében a szálkát. I. Pesti Hírlap. Vezérczikk : Nevetségessé teszi magát az ellenzék. A kiket még tegnap gyűlölt, a kikre kígyót, békát kiáltott, azokat most egekig magasztalja, mert kilépéseikkel az ő malmára hajtják a vizet. Az Alkotmány ma­gasztalja Szilágyit, Cseikyt, Chorint, Kossuthot, Madarászt, a radikálisokat, az egyházpolitikai refor­mok megteremtőit! Hát nem pompás szatíra ez ? Hát kell nevetségesebb látvány, mint Kossuth­ Ferencz, Szilágyi Dezső és Molnár János ölel­kezése ? — — —------­Entrefilet: Asbóth János kilépett a néppártból, Eszterházy Miklós Móricz gróf nyílt levélben ítéli el a néppárt magatartását. Íme, mint riad vissza az igaz haza­­fiság az alkotmány­ti­pr­ó erőszaktól. A néppárt ki­mutatta a foga fehérét, kimutatta, hogy forradalmi párt, — ezek a nagynevű, nagyeszű, nagyjellemű vezérek ott hagyják most, hogy siessenek a szabad­elvű párttal egyesülve megmenteni a hazát. Lelkes örömmel üdvözöljük őket —-------— — II. Alkotmány. Vezérczikk: -------A kormánypárt lapjai a nevetségig viszik esztelen őrjöngésüket. A kiket eddig gyűlöltek, a kikre kigyót-békát kiáltottak, azokat egekig magasz­talják most, mert megtántorodva hazafiságukban, a kormány jogtiprásait támogatják. A Pesti Hírlap magasztalja Asbóth Jánost és Eszterházy Miklós Móriczot, a sötét reakczió, a klerikalizmus annyi­szor elátkozott lovagjait! Hát kell nevetségesebb látvány, mint Eszterházy gróf és Gajáry Ödön ölelkezése ? — — — — — Entrefilet. Ott hagyta már az u. n szabadelvű pártot min­den tiszteletreméltó tagja. Kilépett Szilágyi, Csáky, Chorin, hogy kezet fogva az igaz hazafiakkal, Kos­suthtal, Madarászszal, Rakovszkyval, a gálából megtámadott alkotmány védelmére siessenek. Ott hagyják a Tiszák pártját a köztiszteletben álló, nagynevű, nagyeszű, vasjellemű férfiak--------------

Next