Az Üstökös, 1906 (49. évfolyam, 1-35. szám)
1906-01-01 / 1. szám
ub..ÖKÖS • — Régikém, te egy valóságos angyal vagy. — Igazán, Móriczkám ? Na igen, mennyei türelem kell hozzád. Bécs. Ütött, csípett, rúgott, vágott. Mindenféle hitványságot Szó nélkül tűrtünk el. Követtük őt, mint az árnyék. Amit akart, azt csinált ép Testünkkel, lelkünkkel. Változott a világ sorsa, Mű villámit hiába szórja . Nem ijeszt meg bármi. Úgy szolgáltunk, mint egy pincsi, Most mi fogjuk megtanítni Keztyübe dudálni. Syriette. Megtalpalt adomák. I. A hitközségi szolgát kérdi Blau úr : — Mennyi is a maga keresete ? — 7ért 50 kr. havonta s a mellékes. — Az nem sok. Na persze, hogy nem sok , de a méltóság! Kristóffyt is mikor kérdezték, azt mondta, a fizetés nem sok, de a tisztelet a fő, ami a nemzettől kijár. II. — Jó dolog ez az ozsora — mondja a fBlumenthal a Wassenhoffnak. — Na, megjár! Csak ez a gyalázatos uzsoratörvény ne volna. — Mit? pattan fel Blumenthal, ne volna ? Hisz akkor nem lehetne megélni a konkurrencziától. A haladó pártban is arról beszélgetnek, hogy nem is rossz dolog főispánnak lenni, csak az a gyalázató® installátió ne volna. — Mit? mondja egyik újjáál kinevezett főispán. Ne volna? akkor én sohse lettem volna főispán. III. — Hallottál ? A Dona befadjta magát. Istenembe mindenható vedj te — sóhajt Abendstein Salamon. — Mboh! feleli Gelbsteiner — mit sopánkodolsz ? Próbáljon herr ’ hagyni nyáron ! * Mikor Kristóffy is szocziálista egy alföldi magyar, s így szólt: — Próbáljon meg szocziálista le TGT-----. ^ Amerikaiasan. Frisco Kidről írnak a lapok. Ennek az ^amerikainak az az ambitiója, hogy minden európai uralkodó czipőjét kitakarítsa. Nálunk különb embereket találhatni. Vannak képviselők, kik minden miniszterelnök czipője talpát idáig végig nyalták. Bók, Bakos rajza.