Útunk, 1949 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1949-01-01 / 1. szám

r^m-Wi ■ra I ^ viruljon hazánk, a Román Népköztársaság n(IRODALO>\ • T^UYELŐDÉS . £L E T Szerkeszti) GAAL GÁBOR SZERKESZTÉSÉRT FELEL A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG M eljelenik kéthetenként szombaton KOLOZSVÁR. 1949. JANUÁR 1 Számadás új harcok, győzelmek küszöbén ÍJ% ■eb, * kizsákmányolás ellőni harc során nagy eredményeket értünk el az együttélő né­pek testvériségének megszilárdításában. Mindezek a belső változások elősegítet­ték azt, hogy hazánk cselekvő tényezője a demokratikus, antiimperialista tábornak s visszautasíthatja a függetlensége és szu­verén! tása ellen (diplomáciai tárgyaláso­kon, vagy ügynökök által, belföldi*») elő­készített cselszövéseket. 1948-nak ezek az ereffcöavei\tesak le­hetővé, hogy az előtefckyíft feladatokat vállaljuk és a Ropmn Munkáspárt vezeté­sével, megvaló^yírf^//^v^\ \ \ Január kl» gazdasá­gunk fejlesztjüw/juÍMe^SU "iparunkat, fag- ^UpfiBégünk zálogát. Az egyéves\ terv ÉNEKED TISZTELEG t w Királyság yblt 8 ma Népköztársaság van. MJtiííIchtNez? gyeid «z énekét: , N. v \ V \ \ YT \ 1 j Íj 7 / / / / / A réginél te álltái még vigyázzban, az ú] Himnusz már neked tiszteleg! E BeRVÁTH IMRE V \\\ AZ ÁLLAMOSÍTÁSTÓL Az új évben is szeretettel forda- lünk hadseregünk, a Román Népköz- társaság védelmezője, demokráciánk eredményeinek biztosítója felé. Ahova a fasizmus, vagy a polgári uralom alatt, fél­ve mentek fiaink: a laktanyákba ma öntn- datosan és örömmel jelentkeznek a dolgo­zók gyermekei, mert a hadsereg népünk legjobb iskolája. A haditudomány mellett politikai nevelést is kapnak az ifjak s ami különleges jelentőségű, a nemzetiségek testvéri együttélésére nevelik őket. Azonban bűn lenne elbizakodottan hi­vatkozni az eredményekre s mindent befe­jezettnek, már biztosítottnak tekinteni. Amilyen mértékben erősödik országunk gazdaságilag és politikailag, amilyen mér­tékben javul a dolgozók anyagi helyzetet úgy növekszik a kizsákmányolás lehetősé­geitől mind inkább megfosztott ellenség dühe. Árulás, kémkedés, szabotázs a fegy­verük s a szocializmus építéséuek útján állandóan szembetalálkozunk velük. Ezért nővéljük éberségünket, ezért leplezzük le könyörtelenül a volt földbirtokosok, gyá­rosok, a kulákok, a szálasista és légioná­rius etemeh, a Vatikán ügynökeinek műi­den mlstatyi rését. Eréíl' erfir ‘ jlMmeg mind jobban sora- jinluf^ á .dolf . .ók hatalmas táborát mint a és tettre készebbé kell tea- Román Munkáspárt aktívájának iga* ' : .példát mutat ezen a téren is. A í'íMt.^jffy^zetekben, az ifjúsági munkában), amozgaio^nban, tömegszervezeteinkben U.l a bírálatnak és az önbírálatnak a szel­lemében kell fokoznunk az ideológiai szín­vonalat, eredetannyesebbé kell tennünk a nevelőmunkát ff Ennek kéretpöen is kemény harcöt vívunk a burzsoá nacionalizmus jelentkezési for­mái ellen. A proletár intemacionalizmns szilárdítja még még jobban együttélt nemzetiségeink testvériségét M indezek a feladatok elválaszthat tatlanok a Szovjetunió példájának követésétől, a Szovjetunió Komi munista (bolsevikl Pártja útjának állanr dó. tanulmányozásától. Függetlenségünk, szuverenitásunk, a szocializmus építése ha­zánkban, elválaszthatatlan az egész világ munkásosztályának harcától. Elzárt kell megerősítenünk szövetségünket a népi demokráciákkal; mindannyian a béke bás­tyája, őre, a Szovjetunió köré tömörü­lünk. Ezért fordulunk 1948 december 30-án, a számbavétel és nekiindulás nap­ján, a Szovjetunió felé s hálával köszönt­jük nagy tanítónkat és vezetőnket, Jossif Viszarionovics Sztálint. Mind magasabbra emeljük 1rftm8“i'rn1 inkben a proletár hazafiasság és nemzet­köziség zászlaját. Szeretjük hazánkat, a. Román Népköztársaságot s jövendőnket építve, — Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítása alapján — a világ dolgozlak tartós békéjét is szolgáljuk. a R.N.K. első állami gazdasági (en-éss A Népköztársaság: kikiáltása, a legfőbb ter­melőeszközök államosítása az rimáit év forra­dalmi jelentőségű eseményeinek sorában két­ségkívül döntö helyet foglal el. Nem nehéz fel­fedeznünk a királyság felszámolása és a nagy termelőeszközöknek a tőkések kezéből való ki­ragadása közötti kapcsolatot, különösképpen, ha szemünk előtt az a döntö tény, hogy mindez a Román Munkáspárt által vezetett munkásosz­tály és a vele szövetséges dolgozó tömegek ke­mény harcának eredménye. Amikor az 1948-as év gazdasági mértegét fel­állítjuk. az eredmények összegezésével egyide­jűleg az előttünk álló feladatokra kell Meges­nünk tekintetünket. 1948 foradabni jellegű gazdasági változásai megteremtették annak ejö- fétté telelt hogy felszámoljuk a tőkés termelő- nőd egyik lervészesebb hagyatékát a ter­melés anartüáját. ­Most már áttérhetünk á gazdaság tervszerű iVfuhiir cs ax államosított ipar olyan mér­tékű és olyan arányú fejlesztésére, amely lehe­tővé teszi nagy célunk megvalósítását: a daliét» társadalom felépítését országunkban. 1948 as az évr*toikőr országunk dolgozó népé megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását. Ennek politikai előfeltétele megvalósult úl tiiumnnkükfc amely a dolgozók állama, meg­valósult azzal, hogy » Román Munkáspárt ve­zető ereje népi demokráciánknak éa »*»«**- kásosztály. a dolgozó parasztság es a haladó értelmiség mérhetetlen energiáit mezgositvn. egységesen irányítja az egész ország politikai, gazdasági és kulturális életét. így következeit be az a pillanat, amikor aa államosítás forradalmi lépése által megír «ír­hattunk a szocializmus építésének útján A Nép- köztársaság születésének pillanatában az egeas Ipar az állami tulajdonban levő viszonylag kis­számú vállalatoktól eltekintve, a tőkések ma­gán tulajdonában volt, akik a politikai hatalma birtokából dtávdítva agyán, de tovább zsák­mányolhatták ki a dolgozókat és gazdasági po­■r —* síelőikből szabotálhatták népjköztámtMgba4 fejlődésének egyik döntő tényezőjét; az i ’art termelést: akadályozhatták ipara uh fejlesztések Ennek vetett véget az államosítás. Az államosítás által a legfőbb termelőeszkö­zök állami tulajdonba, vagyis közösségi tulaj­donba kerültek. Az államosított ütemek dolgo­zói már nem kizsákmányoltok, munkájuk gyü­mölcse már nem ma^ántőkéseket gazdagít, ha­nem arra szolgál, hogy nemz«' Tazdaságunkat erősítsük és fejlesszük, aminek eredményeként fokozatosan meg javíthatók a dolgozók életkö­rülményei és emelhető életszínvonaluk. Az államosítás következménye az, bogy au ipari dolgozók körében) mélyreható változások következtek be. A szocialista szektorban a munka Iránti szocialista magatartás jelentkezé­sét és erősödését tapa* .talhatjuk. Mind többen vannak a munkásfeltalálók, a nórmadöntök; a szocialista versenye*, egyének és szekciók, üze­mek és iparárak között mind nagyobb mére­teket öltenek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom JL évfordulójának Ós Népköztársaságunk első év­fordulójának tiszteletére rendezett versenyeken a szocialista nnjnh hőseit Ismerhettük meg; A zsilvölgyi hányás: ok. Pop Ludovic és társai után, szárnyra vette a hír a nagybányai fém- bányászok. M normát 13l2*/«-kaI túlhaladó HorvátM-Tudorón csoportnak a nevét es a nor­mát nyolcszorosán túlteljesítő tumuszeverini Bann és gáláéi. Iordáchescu nevét. Valinak az ipart termelés szektorában még hiány ói ságok és szervzési gyengeségek: a munka lermeló|cenyscge sok helyen még alacsony, de a IegtöB'b Iparágban már elértük az 1938-as termelést színvonalat, a döntő iparágakban, a kohászatban^petróleum és bányaiparban, a ve­gyi iparban, a havi tervek állandó túlszárnya­lása áltaa többit termelünk, mint a legutolsó békeévbejn. így például, az államosítás óta, az (Folytatása a 2. oldalon) ín Htutokáspátáve&etéséw 1 SL • ^ ^ megvalósítása mindannyiunk legnagyobb feladata az új év folyamán. Ugyanakkor gyorsítanunk kell mező- gazdaságunk gépesítését, hogy növelhes­sük a mezőgazdasági termelést, hogy meg­menthessük dolgozó parasztságunkat a nyomortól. A falusi osztályellenség elleni "harc fokozása, a tavaszi vetési csata elő- iészítJselzintén elsőrangú kötelességünk. I A sorrá kerüjő közigazgatási reform, amely léirehopa a^államhatalom. új helyi szarvéit,/ a mápbqnraiokat, még jobban nangpúlvozzaN|épt/tóm demokra­tikus j^egjKN^5aá«s\^<Mteegek vesznek majd reszt J^áij^B^u^ram^vezetéséhsn, olyan teheişl^ek 'hároméit ţsjsîdnre, aki­ket (a /bimzsc^Töl^biná^v rendszer ré- jgebt) céltudatosán; li / / /xsoSr%JA.\ \\" ■ agy ünnep ez. iNemcsaK piüenönap, 1*1 nemcsak az elért eredmények, a nép 1 ■ forradalmi megvalósításainak szám­bavétele, hanem készülődés új, egyre na­gyobb feladatok végrehajtására. Egy éve született — „abból a harcból... amelyet a nép, a munkásosztállyal az élén, a fasizmus, a reakció és az imperia- izmus ellen vívott“ — a ROMÁN NÉP- f KÖZTÁRSASÁG. Országunk városaiban és falvain tánc faperdültek akkor az emberek. Románok, magyarokkal, zsidókkal, szerbekkel és a többi, együttélő nemzetiség fiaival vígad­nak közösen. A tánc forgataga nem csen­desedett december 30-a után sem; átala­kult a munka forgatagává. <*-Ez a munka eredményezte, hogy 1948­Itíl „é úgy emlegetjük majd történelmünkben, t s Júnt azt az évit, amelyben a dolgozók / megkeariHj^Bm szocializmus alapjainak/ i építését. I / Az építők éj in a munkásosztály élcőa- rxata, a Román IVLreíkáspárt haladt s epţ-MV «ényről-eredmayre erősödött vezetőizp- 3pe. Marx, Encls, Lenin és SztálinJtinl- jf. alapján aa egész dolgozó népewmpzn 7 gósította és érd adott a küzdelemhez. A ^ munkásosztály Egységének helyreállítása tovább növelte I Párt tekintélyét/a tüfoo»- gek előtt s a Nty Nemzetgyülésjí megvá-/V ipg-rtáaáná], amilor a milliók az új Alkot- mányra adták ! avazatukat, meoizopyo’- V todott, hogy m yen szeretettel, bizalom­( íal sorakoznak í Párt mögé a dolgozók. ■zt a magatart it tükrözi a Párt vieaetŐ- serepét nyiltan slismerő tőrpegstervezp- ek (Ekésfront, Magyar Népi, Szövetség, ±b.) munkája iá Jţ * legnagyobb! eredmény az üzemek, bankok, tihyák állanipeítása Volt il Eza fornlalmi tett fWós lépése 4 szocializmus ekésének, mert a legfon­tosabb termelőeaözöket ragadtuk kítígy % polgárság kezépi és azokf az állam, vagyis a dolgozol közös tulajdonéba ju­tottak. A változ| új célt adotţ hazánk--- 'ban a munkánalftNőtt a munkáik osz- ' tályöntudata, nőtilaz éberségük, eredményeik és mk ágban elértük" ţw 1938-as színvonaÉ Megerősödött akunkásosztály és a dol-\sj > gozó parasztság sietsége. A falun egyre * élesedő osztályhaftan, a kizsákmányoló esírosparasztok mil alávalóbb eszközök­kel támadnak. A kf ózó parasztság szak­szervezetei eredmigéket értek el az elle­nük foltyatott harim s egyre érezhetőbb ax állam támogatat is. Az állami minta­gazdaságok, a géjfomások, a beszolgál- jltatások rendje ml nagyobb segítséget nyújtott. Az igazságügyi lonn, a népbíróságok oegteremtése, a tmgyi reform, a műve- jŐdési intézményekjl a nép szolgálatába I ^állítása, a köziga*tás megtisztítása: mindez elösegitettAépi demokráciánk megszilárdulását és vábbfejlödését A

Next

/
Thumbnails
Contents