Utunk, 1958 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1958-01-09 / 1. szám

5­57 BNK kc./ 'ni Yón'fitr&r 6 X B Ci S 1) D,,-r tc.~ tél- 13 A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG ÍRÓSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM 1. (480.) SZÁM —­ÁRA 50 BANI — KOLOZSVÁR, 1958. JANUÁR 9. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnökségétől a Román Munkáspárt Központi Vezetőségétől a Román Népköztársaság Minisztertanácsától A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Román Népköztársaság Minisztertanácsa mély­séges fájdalommal tudatja az egész néppel, hogy január 7-én reggel 5 órakor hosszas és súlyos szen-A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG­­ ROMÁN NAGY NEMZETGYŰLÉSÉNEK KÖZPONTI ELNÖKSÉGE 1958. január 7-én délben 13 óra 30 perckor együt­tes gyászülést tartott a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége, a Román Mun­káspárt Központi Vezetőségének Politikai Irodája és a Román Népköztársaság Minsztertanácsa dr. Petrn Dr. Petru Groza elvtárs elhunytéval kapcsolat­ban, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlé­sének Elnöksége, a Romá­n Munkáspárt Köz­ponti Ve­zetősége és a Román Népköztársaság Minisztertaná­csa elhatározza: 1. Ma, január 7-től kezdődőleg a temetés napjáig bezárólag nemzeti gyász lesz az egész országban. 2. Dr. Petru Groza, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyű­lése Elnöksége elnökének nemzeti temetést rendeznek. 3. A temetés megszervezésére állami bizottság alakul a következő elvtársakból: Chivu Stoica, a bi­zottság elnöke, Emil Bodnăraş, Leorítin Salajan, Fa­zekas János, Ion Gheorghe Maurer, Anton Moisescu, Mihail Ralea, Romulus Zăroni, Florian Dănălache. 4. A nemzeti gyász napjaiban országszerte kitűzik gyászfátyolosa­n a Romát.A Népköztársaság állami zászlaját és a vörös zászlókat. A gyász egész idő­Dr. Petru Groza elvtársnak gyors lefolyású vé­konybéldaganata volt, szétszóródással a bélben és a hashártyában. A betegség első jelei 1957 októberében jelent­keztek. A vizsgálatok bélszűkülést állapítottak meg, amely a részleges bélelzáródás tünetei következtében 1957 november 17-én sebészeti műtétet tett szüksé­gessé. A műtét igazolta a vékonybél részleges, daganat általi eldugulását, valamint az intestinális és perito­­neális szétszóródást, amely lehetetlenné tette a g­yö­­keres sebészeti megoldást. Ennélfogva az operáció a részleges bélelzáródás mechanikus tüneteinek le­küzdésére szorítkozott, a vékonybélnek a vastagbélbe való művi eg­ybetorkollása által. A betegség azonban védés után elhunyt Bukarestben a kiváló politikus és államférfi, a román nép hűséges fia, szeretett elv­társunk, dr. Petru Groza, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke. MUNKÁSPÁRT A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG VEZETŐSÉGE MINISZTERTANÁCSA­­ Groza elvtársnak, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének emlékezetére. Az ülésen határozatot hoztak az elhurult temetésének megszervezésére, tartamára minden szórakozási és sportrendezvényt, valamint bármilyen ünnepi és emlékgyűlést felfüg­gesztenek. A színházak, mozik, hangversenytermek és má­s kulturális intézmények a gyásznapokon megfe­lelően módosítják műsoraikat. A temetés napjain valamennyi előadás és mindenfokú oktatás szünetel. 5. Január 10-én, a temetés idején, a temetés meg­szervezésére alakult állami bizottság által közlendő órában 3 percre szünetel a munka az ország összes vállalataiban és intézményeiben, azok kivételével, ahol a termelési feltételek nem engedik meg a munka megszakítását. Ugyanakkor megszólalnak az összes gyárak, mozdonyok, tengeri és folyami hajók szi­rénái. A városokban egy percre szünetel a járművek és gyalogosok közlekedése. 6. Utolsó üdvözletként, Bukarestben, az ország fővárosában 24 ágyú­sortüzet adnak le, feltartóztathatatlanul tovább fejlődött, ami 1957. de­cember 31-én mechanikus és bénulásos bélelzáródás­hoz vezetett. Mivel újabb sebészeti beavatkozás n­em volt lehet­séges, tüneti gyógyszeres kezelést, valamint mester­séges táplálást alkalmaztak az 1958. január 7-én reggel 5 órakor bekövetkezett halálig. Dr. Voinea Marinescu előadó tanár, egészségügyi és népjóléti miniszter; dr. N. Gh. Lupu akadémikus, egyetemi tanár; dr. I. Haţieganu akadémikus, egye­temi tanár; dr. C. Iliescu egyetemi taná­r, dr. I. Făgă­­răşanu egyetemi tanár, dr. T. Burghele egyetemi tanár, dr. T. Spirchez egyetemi tanár, dr. E. Kahana, dr. D. Popescu. Bukarest, 1958. január 7-én. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Irodájának és a Román Népköztársaság Minisztertanácsának együttes gyászülése A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozata dr. Petru Groza elvtárs temetésének megszervezéséről A ROMAN NÉPKOZTARSASAG­­ ROMAN MUNKÁSPÁRT A ROMÁN NÉPKOZTARSASÁG NAGY NEMZETGYŰLÉSÉNEK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE MINISZTERTANÁCSA ELNÖKSÉGE 1958. január 7. ORVOSI JELENTÉS Dr. PETRU GROZA 1958. január 7-én reggel 5 órakor, hosszas és súlyos betegség után elhunyt a kiváló államférfi, a román nép hű fia, szeretett elv­társunk, dr. Petru Groza, a Román Népköztársaság Nagy Nemzet­­gyűlése Elnökségének elnöke. Dr. Petru Groza életét az ország felvirágzásának és fejlődésének, a nép anyagi és kulturális haladásának, a népek közötti barátságnak és békének szentelte. Hazaszeretete és a társadalmi igazságra való törekvése már közel 25 évvel ezelőtt arra késztették, hogy teljes odaadással csatlakozzék ahhoz a harchoz, amelyet a Román Kommunista Párt vezetett az ország felszabadításáért és függetlenségéért, egy új, szocialista Románia felépítéséért, mivel tudatában volt annak, hogy csak így szolgálhatja igazán a nép érdekeit Petru Groza 1884 december 7-én született a Vajdahunyad tarto­­zottv­i Bircic községben Gimnáziumi tanulmányait Szászvárosban végezte el, majd Budapesten, Berlinben, Lipcsében folytatta tanul­mányait és megszerezte a jogtudományok doktora címet. Már egyetemi éveiben harcolt a nemzeti elnyomás ellen, a nemzetek közötti jogegyenlőségért, Erdélynek az osztrák-magyar monarchia uralma alóli felszabadításáért. 1918-ban dr. Petru Groza az erdélyi alkotmányozó gyűlés képviselője. 1920 és 1927 között dr. Petru Grozát ötször választották parla­menti képviselővé, két ízben pedig miniszter volt. Miután meg­ismerte a polgári pártok reakciós, népellenes és képmutató jellegét, dr. Petru Groza szembefordult e pártok politikájával és a nép ügyé­nek szentelte tevékenységét. Mint az Ekésfront alapítója és szervezője tudta, hogy a parasztság és az egész nép életszínvonalának és mű­veltségének emelését csak a munkásosztály és a parasztság munkás­­osztály vezette harci szövetségének megteremtésével lehet megvaló­sítani. Az Ekésfront élén Petru Groza válaszolt a Román Kommunista Pártnak a demokratikus erők egyesítésére szólító felhívására és harcolt a népfront megvalósításáért, a fasizmus és az országnak a hitleri­­ Németország általi leigázása ellen, a szovjetellenes háború ellen, a katonai-fasiszta diktatúra megdöntéséért és Romániának a hitlerellenes koalícióhoz való csatlakozásáért. Ezért a tevékenységéért a polgári­ földesúri állam elnyomó szervei üldözték és 1943-ban le is tartóztatták. 1944 augusztus 23-a után dr. Petru Groza a demokratikus erők első soraiban küzd a reakció ellen, az ország demokratizálásáért. A Román Kommunista Párt vezette néptömegeknek a népi demokra­tikus rendszer létrehozásáért folytatott harca nyomán 1945. március 6-án dr. Petru Groza az ország első demokratikus kormányának elnöke lett. Hét éven keresztül ebben a minőségben tevékenykedett a demokratikus és forradalmi átalakulásokat, az újjáépítést és az ország gazdaságának fejlődését, valamint a szocializmus építését szolgáló pártpolitika megvalósításáért. 1952. június 2-án dr. Petru Grozát a Nagy Nemzetgyűlés Elnök­sége elnökévé választották. Ezt a tisztséget becsülettel és magas felelősségtudattal töltötte be egészen élete­ végéig Dr. Petru Groza egész energiáját a szocialista építés ügyének szentelte, m­ivel ezen az úton látta biztosítottnak népünk derűs és boldog jövőjét. Támogatta a Román Munkáspárt nemzetiségi politikáját és harcolt annak megvalósításáért, a román nép és a nemzeti kisebbségek jogegyenlőségéért és testvériségéért. Dr. Petru Groza, a Szovjetunió őszinte és hűséges barátja, szem­vedélyesen szállt síkra a román nép és a szovjet népek testvéri kapcsolatainak erősítéséért. Ebben a kapcsolatban látta az ország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének, a nép jóléte növe­lésének, valammint nemzeti függetlenségünk és szuverenitásunk meg­szilárdításának biztosítékát. Petru Groza büszke volt arra, hogy országa tagja a béke és a társadalmi haladás szolgálatában álló legnagyobb erőt képviselő legyőzhetetlen szocialista tábornak,, és hozzájárult a szocialista orszá­gok Szovjetunió vezette egységének megszilárdításához és a közöttük lévő testvéri-baráti kapcsolatok elmélyítéséhez. Mint a népek elnyomását, a m­ás országok belügyeibe való be­avatkozást és egy újabb háború előkészítését célzó imperialista tervek ádáz ellensége, Petru Groza nagy érdemeket szerzett a Román Mun­káspárt és Népköztársaságunk kormánya politikájának megvalósítá­sában, amely politika a béke megóvására, a nemzetközi együttműkö­désre és valamennyi állam békés együttélésére irányul — függet­lenül politikai és társadalmi rendszerüktől. Dr. Petru Groza azzal a fáradhatatlan munkával, amelyet országunk tekintélyének növelé­séért és a Román Népköztársaságnak, mint a békéért küzdő aktív erőnek nemzetközi síkon való elismeréséért végzett, megszerezte a békeszerető emberiség tiszteletét. Petru Groza széleskörű publicisztikai tevékenységet fejtett ki a népek közötti béke, a barátság és a társadalmi haladás nemes ügye­inek szolgálatában kimagasló értelmiségi és haladó politikus volt. (Folytatása a 3. oldalon) A dr. Petru Groza elvtárs temetésére alakított állami bizottság közleménye A dr. Petru Groza,­ a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke temetésére alakítot álllami bizottság közli: Hogy a dolgozók búcsút vehessenek dr. Petru Groza elvtárstól, az elhunyt holttestét felravatalozzák a Calea Victoriei-en levő Köztársasági Palotában. A lakosság január 8-án, szerdán 9—14 és 17—21 óra között, január 9-én, csütörtökön pedig 9—14 és 17—22 óra között járulhat a ravatal elé. A temetésre január 10-én, pénteken kerül sor a Ghencea katonai temetőben. 1958 január 7.

Next