Utunk, 1961 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-06 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! *%} UTUNK A ROMAN NÉPKÖZTÁRSASÁG ÍRÓSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 50 BANI — KOLOZSVÁR. Fiatal írók III. országos tanácskozása ■ % . Cjtl* «> D ecember 26 án és 27-én folyt le a fővárosi Központi Egyetemi Könyvtár aulájában a fiatal írók harmadik országos tanácskozása, amelyen közel százhatvan bu karesti és vidéki fiatal vett részt, valamint számos ven­dég: az RNK Akadémiájának rendes és levelezőtagjai, az írószövetség vezetőségének és btirójának tagjai, tömeg- szervezeti képviselők, írók, kritikusok, valamint a legjobb üzemi, főiskolai és középiskolás irodalmi körök tagjai. A tanácskozást Mihai Beniuc akadémikus, az RNK Trószövetségének első titkára nyitotta meg, majd Aurél Mihale, az írószövetség titkára tartott jelentést hazánk fiatal íróinak tevékenységéről. A vita résztvevői értékelték a fiatal írók eredményeit, és szóltak a hiányosságokról is. Hangsúlyozták, hogv mennyire szükséges a művész állandó kapcsolata hazánk új, szocialista életével; az író egyre határozottabb, pártos állásfoglalása pedig elsődleges szerepet játszik az új társadalmi rendet építő dolgozók megvalósításait és tő rekvéseit tükröző értékes művek alkotásában. Felszólalt: Eugen Barbu, Ion Brad, Nicolae Stoian, IrImié Străuj (Hunyad tartomány), Enache Marin (bu karesti Augusztus 23 üzemek), Ion Bâteşu, Melánia Cirjá (bukaresti Gh. Lazár középiskola), Haralamb Zincă. Emanoil Petruţ (I. L. Caragiale Nemzeti Színház), Ion ?n?0r.?h?’ Eugen Simion, Ion Mtijoiu, Corneliu Omescu (Banat tartomány), Nagy István, Nicolae Ţie, Al. Iván chilia, Kantor Lajos (Kolozsvár tartomány), Octav Pancu-laşl, Atila Socaciu (Brassó tartomány), Demostene Botez, Tita Chiper, I. D. Bălan, Mircea-Radu lacoban (Iaşi tartomány), Titus Popovicl, S. Damian, Al. Oprea. Torna George Maiorescu, Radu Cîrneci (Bacău tartó* mány), Constantin Chintă. Tudor Arghezi akadémikus beszédében üdvözölte a fiatal írók tanácskozását. Vasile Muşat, az SZKT alelnöke és Nicolae Roman, az IMSZ KB titkára hasonlóképpen üdvözölte a tanács­kozáson résztvevő fiatal írókat. Az értekezlet Mihal Beniuc akadémikusnak, az RNK írószövetsége első titkárának az összefoglalójával ért véget. Aurel Mihale JELENTÉSE Elvtársak ! Tanácskozásunk alig néhány hónappal népünk történelmének nagy jelentőségű eseménye, a Román Munkáspárt III. Kongresszusa után ill össze, A Kongresz- szus arról a megvalósításokban gazdag időszakról készített mérleget, amelynek során győzőit hazánkban a szocializmus, és kijelölte az új fejlődési szakasznak, a szocialista építés kiteljesítése szaka­szának a programját. Történelmi pillanat­ban élünk, amelyet egész népünknek az a hatalmas lendülete jellemez, hogy megvalósítsa a párt III Kongresszusa által kijelölt feladatokat, a hatéves gaz­dasági terv. valamint a távlati terv elő­irányzatait. A következő 10—lő évben hazánk fejlett ipari országgá válik, sok­oldalú. magas termelékenységű mezőgaz­dasággal; az. egy főn- eső termelés és fogyasztás eléri a gazdaságilag fejlett államok színvonalát, az egész nép a győ­zelmes szocializmus korához méltó élet- feltételek között fog élni. Már megkezd­tük a munka és az alkotás nagyszabású, konkrét programjának — azoknak a feladatoknak a valóraváltását. amelye­ket a Központi Rizottság Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs által előterjesztett jelentése vázolt fel. A Szovjetunió vezette szocialista tábor történelmi győzelmei büszkeséggel, a szocializmus erejébe vetett határtalan hittel töltenek el bennünket. Szemtanúi vagvunk a szovjet tudomány és technika diadalának, a kozmosz meghódításának, s ez növeli az ember bizalmát, hogv uralkodhatik a természet erőin, mind- annyiunk javára. A kommunista és munkáspártok nem­rég Moszkvában megtartott tanácskozása ragyogó megnyilvánulása volt a szocia­lizmus és kommunizmus lebírhatatlan ere­jének és tekintélyének. A tanácskozáson elfogadott Nyilatkozat az összes kom­munista és munkáspártok kollektív böl­csességének gyümölcse, a világ kommu­nista mozgalma gazdag forradalmi ta­pasztalatának általánosítása. A tanácskozás dokumentumai mély tu­dományossággal jellemzik korunkat, mint a két ellentétes társadalmi rendszer harcának, a szocialista forradalmaknak, a nemzeti felszabadító forradalmaknak, az. imperializmus összeomlásának, a gyarmati rendszer felszámolásának korát, amelyben újabb s újabb népek lépnek a szocializmus útjára, és amelyben a szo­cializmus és kommunizmus világméretek­ben győzedelmeskedik. A szocialista világrendszer az emberi társadalom fej­lődésének döntő tényezőjévé válik; a ka­pitalizmus feletti kétségtelen győzelmével a népek életbevágó érdekeiért folyó harc­nak, a béke erői harcának az élére ke­rül. azoknak az erőknek az élére, ame­lyek képesek a háborút megakadályozni. A Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslata törté­nelmi jelentőségű az emberiség életében. A szovjet leszerelési javaslat alapeszméi — amelyeket az a jelszó sűrít, hogv ..Fegyverek. hadseregek és háborúk nél­küli világot!“ — mély gyökeret eresztet­tek a l>ékeszerető emberek tudatába, mindenütt a világon. Az. emberiség lelkiismerete nem tűrhe­ti el. hogy az emberi géniusz csodála­tos felvirágzásának korában olyan barbár maradványok létezhessenek, mint a gyar­mati elnyomás, amely állandóan fenyege­ti a iiécek békéjét. Nincs messze az az idő. amikor a nemzeti felszabadító harc véglegesen eltörli a föld színéről a gyar­mati rabságnak, az egyik állam másik felett való uralmának minden nyomát. Az a tény, hogv néhánv nappal ezelőtt az ENSz közgyűlése elfogadta Gheorghe Mit érzett egy fiatal költő |/ állják be: vidéki i degren dszerü n k- hon niég ott zsong a nagyváros hatása. F, pár­napos életrendünk mi­niatűr új életfnrma számunkra, szállodával, lifttel, műanyag notesz­szel, végig ü nneplönili li­bán. esténként neonfé­nyes körutak, szórako­zóhelyek, tízemeletes pa­loták közt. Minden kü­lönös és magával ragad­na ez az egész, de mi „öreg fiúk“ lágyunk, s ezért nem félszea elfo­gódottságba. hanem fur­csán. fesztelenségbe, ma- gabiztosságba ringatnak a benyomások. Megéres­sük n beeső lést. és ez mázához emel bennün­ket: Fgy teszünk, mintha természetes dolog lenne, hogy ezt elfogadhatjuk. Pedig bármilyen ered­ménnyel mértük le eddig 11 legbizalmasabban ma­gunkat, a verseket, a mondanivalót, azt, hogy immár számontart és rendszeresen foglalkoz­tat három-négy lap. ol­vasóink is vannak, be­járatosak vagyunk a szerkesztőségekbe és de­resedé írószerkesztökkel tegeződünk, — bármeny­nyire ott éreztük magun. kát már eddig is az iro­dalmi életben, különös hatású az, hogy így: or­szágosan írókként kezel­nek! Mert itt ebben a vá­rosban a Központi Bi­zottság a csodálatosan egyszerű, és legfonto­sabb. legjobb emberi dolgokat intézi: itt vá­rosrésznyi üzemekben ér­telmezésre nem szoruló sorekék és televíziós ve­vők készülnek — itt üzletek ezreiben ősi fél- reérthetetlenséggel az emberhez jut el a millió hasznos formába bújta­tott anyag . . ■ Ilyen elemi megnyil­vánulásokba. ilyen táv­latokba a huszonhárom éves költő csak bele- pottyan. Az ülésteremben az ember ezt átérzi. és ez furcsán megzavarja. A fiatal írók konfe­renciáján az első ko­lozsvári felszólaló Nagy István volt. fróti útjá­ról beszélt, arról, ahogy az asztalosinas mesébe- illő célkitűzésétől — hogy terüljasztalkámat készít majd a kisemmi­zett proletároknak — eljutott addig, hogy meglelte ő is az első foganattal bíró lépést a dolgozó emberek terülj- asztalkájának, a maj­dani kommunizmusnak „elkészítéséért“: írni kezdett a munkásról a munkásnak. Háromszor is beletap­soltak a fiatalok ebbe a beszédbe. Az embernek, aki be­szélt, jól ismerem a hangját, az arcát, be­szélgethetek vele, külön meal érhetem és még többet, mindent elmon­dathatok magamnak ar­ról, ahogy a kommunis­ta öntudattal, tehetségé­vel. rengeteg tapaszta­latával belenéz a világ­ba, és egy fél emberöl­tő óta érzi írói felelős­ségét, író-mivoltát. Fs éppen ettől az ott­honi emlékeztetőtől las­san elpárolgott minden vidékies fesztelenséggel palástolt sutaság a han gidaiamból, és éreztem ahogy éhesen a kényé rét. ahogy ügyes-bajos dolgom elintézését ér zem, hogy milyen em béri méltóságot, életem értelmét adó valami hogy lírai verssel bele kollyanthatok néhi modern emberhez egye dűl méltó foglalatosság ba, a szocializmus épi tésébe. LÁSZI.ÓFFY ALADÁR Gheorghiu-Dej elvtárs által vezetett kül­döttségünk határozati javaslatát a béke és a népek közötti megértés eszméinek az ifjúság soraiban való terjesztéséről, újabb bizonyítéka a békés együttélés eszméje erejének és életképességének. Elvtársak ! Pártunk Kongresszusa rámutatott arra. hogy a széles tömegek bevonása az új társadalom tudatos történelmi fejleszté­sének munkájába, növeli az ideológiai tevékenység, a politikai nevelőmunka sze­repét és jelentőségét. A szocialista tu­dat kialakítása, a lmrzsoá nevelés és erkölcs hatásának felszámolása igen fontos feladat. A Párt irányításával erő­teljes és sokoldalú munka folyik a szo­cialista tudatnak, az új ember új voná­sainak a fejlesztéséért. A munkás, a pa­raszt. hazánk fiatalsága szomjúhozza a könyvet, a tudást, a szépet. E szükségle­tek kielégítésénél az írók a rendkívüli feladatok hárulnak. A szocialista realista irodalom hathatós eszköze annak, hogy a dolgozókat a marxizmus-leninizmus nemes eszményeinek, a szocialista hazafiságnak és proletámemzctköziségnek, a burzsoá ideológia hatásaival szembeni hajthatat- lanságnak a szellemében neveljék. Ez az irodalom elősegíti a munka és a közös­ség iránti új magatartás kialakítását, a napjaink hősére, a szocializmus építőjére jellemző új erkölcsi és jellembeli tulaj­donságok megszilárdítását. A fiatal nemzedék, írói frontunk szerves része, fejlődését pártunk gondos­kodásának. dolgozó népünk megvalósítá­sainak. a kuhúrforradalom eredményei­nek köszönheti. A fiatal írókat, akik a népi demokratikus rendszer éveiben ne­velkedtek. elszakíthatatlan kötelékek fűzik a hazai szocialista építés valósá­gához. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a fiatal írók száma: java­részük ‘eredményeket ért el szocialista realista irodalmunk széles és egységes frontján. Rohamosan fejlődnek az irodalmi kö­rök. amelyek hozzájárulnak a nép és elsősorban a munkásosztály soraiból ki­emelkedő újabb és újabb tehetségek ne­veléséhez s előretöréséhez. Az üzemek­ben. falvakon, iskolákban és egyeteme­ken működő irodalmi körök száma eléri a kétszázat; körülbelül kétezerötszáz tagjuk van. A továbbiakban a Jelentés kitér az irodalmi körök munkájára, majd a fiatal írók tevékenységét elemzi, és vázolja tennivalóik fő irányvonalát. Az értekezleten a legismertebb fiatal írók vesznek részt, akár tagjai, akár nem az írószövetségnek, valamint töb­SZEDERJESSY ANDRAS Olvasó paraszt Kedves fiatal írótársak!1 Nyolcvan esztendős koromra, hatvan esztendei szakadatlan írás után, elfelejtettem beszélni. Engedjék meg hát, hogy olvassak. Valahányszor ki akartam nyitni papír nélkül a szájam, a pennám mindig elémbevágolt és befogta. Azt hinné az ember, hogy az írás és az ékesszólás összebékithetetlen. A szónokok nem nagyon értenek az íráshoz, az írók pedig sohasem be­széltek sokat, ha csak nem voltak egyben ügyvédek is, mint Cicero ősünk, vagy a mi Dclavranceánk, akit jónéhánv pörben hallottam rögtönözni. Ám ö nagy színésze is volt a szónoki emelvénynek, aprólékos színpadi játék­kal ragadta el közönségét; színmüveiben már kevésbé tudta magával ra­gadni . .. ügy érzem, megfiatalít Önök között a lelkesedés, legifjabb irőtár- saim. Mit kívánjak Önöknek most, az újév küszöbén? A sok esztendőnek megvan az a bökkenője, hogy nagyon meggyűl, ám ez is kedvére lehet az embernek... Az egészség örömeit kívánjam? Az. hogy tehetséget kí­vánjak, szóba sem jöhet. Mindenikük büszke és biztos a dolgában, és bizonyára, igen sokra tartja magát. Igaz hitel kívánok hát munkájukban, türelmet és egyszerűséget. Es azt kívánnám még, hogy csak lassacskán siessenek . . . Abban a szerencsés helyzetben vannak, amelyből nekünk, kevésbé fiataloknak is kijut, hogy a szocialista állam mindenben nagylelkűen gon­dot visel Önökre. Az idősebbek ifjúsága nem részesült ilyen szerencsé­ben: csupán a vezető szervek érdektelenségét ismerte, lrórmk lenni szé­gyen volt a családra és a társadalomra nézve egyaránt. Iftarkodjunk méltók lenni a bőkezűségre és a gondoskodásra, ame­lyet élvezünk. Csak annyit kérnek tőlünk, hogy szépen írjunk, és ha lehet, ragyo­góan. Es ennyit talán csak megtehetünk. TUDOR ARGHEZI * Felszólalás a fiatal írók III. országos tanácskozásán. ben az ország kiilünbüzó irodalmi körei­ben működő fiatal tehetségek közül. Je­len vannak értekezletünkön a nemzeti ki­sebbségekhez tartozó fiatal írók is, akik mind sikeresebben bontakoznak ki szo­cialista realista irodalmunkon belül, al­kotási problémáik pedig azonosak a ro­mán írók alkotási problémáival. Szeretnénk, ha értekezletünknek munka­idős jellege lenne. A Jelentés nem fog­lalkozik minden megjelent művel, hanem olyan kérdéseket vei fel, amelyek hozzá­segíthetnek az érdeklődésünk középpont­jában álló problémák tisztázásához. 1. Széppróza és időszerűség A z elmúlt években sok olyan prózai mű jelent meg, amelyeket az ol­vasóközönség nagyra értékelt, és ame­lyek a fiatal írók mélyülő valőságisme- retét bizonyítják. E művek jelzik, hogy megnövekedett a mesterségbeli tudása azoknak az íróknak is. akik az utóbbi értekezletünkön első írásaikkal jelentkez­tek, és jelzik, hogy mellettük újabb fia­tal tehetségek tűntek fel. Titus Popovici újabb értékes regényt adott közre ebben a szakaszban, a Setea-i (Szomjúság), amelyet az olvasó és a kritika a legmelegebben értékelt, s ame­lyet több nyelvre fordítottak le. Alecu Iván Gliilia, akit nemrég néhány elbe­szélés és napilap-riport alajiján tartot­tunk nyilván, közreadta a falvaink mai életéről szóló Cuscrii (A döntés) című regényét. Huszár Sándor sok érdekes no­vellát írt a munkásosztály életéről. Teodor Mazilu, Bariéra (A sorompón túl) című könyvével a kisebb szatirikus írá­soktól eljutott a regényig. Nicolae T«c Óra fase (Hat óra) című regény« közli riportjai után. Érdekes könyvnek ígérke­zik Ion Láncrájan Cordovanii című re­génye. A továbbiakban a jelentés a próza­irodalomnak az irodalmi riport terü­letén elért eredményeivel, Pop Simión­nak, Vasile Nicorovici-nak. loan Gri gorcscunak. Romulus Rusannak, Biti Millitznek, Domokos Gézának és másoknak a sikereivel foglalkozott. A mai életről szóló elbeszélések fejlő­déséről szólva, a Jelentés kiemeli Dumitru Radu Popescu. Nicolae Vclea, Fűnitf Ncagu, Paul Scliuster, Tompa István, Veress Zoltán és Vasi­le Rebrcanu nevét, s megemlíti Nicu/ă Tűnase, Corneliu Leu, Radu Cosaşu, Oltean László, Tóth Mária, Ştefan Glieorghiu és mások novelláit, ame­lyek a munkásosztály életéből merí­tenek. A Jelentés a falu életében vég­bement változások tükrözésének ered­ményeit idézve, sok sikerült novella s elbeszélés szerzőjét említi: a fentiek mellett — Petre Sűlcudeanut, Ştefan Rünulescut, Alexandru D. I.ungut, Dionisie Sincant, Ion Ráicfiit, Viniciu Gafi/át, Ionilá Mariul, Pétre Surupaceanut, Hornyok Józsefet, Petre Stoencscut, Lucia Zattit és másokat. Rá kell azonban mutatnuk arra is — folytatja a továbbiakban a Jelentés —, hogy bár a fiatal írók karcolatai, el­beszélései, riportjai változatosan tükrö­zik a mai valóságot, mégsem kielégítő az a kép. amelyet a szocializmus építő­jének gazdag és bonyolult életéről raj­zolnak. Munkásosztályunk, egész népünk lelkesen és önfeláldozóén harcol a III. Pártkongresszus történelmi határozatai­nak megvalósításáért, a szocialista épí­tés kiteljesítéséért. Ebben a hatalmas alkotó munkában, amely közelebb hozza a holnapot, az emberek jelleme új. szo­cialista vonásokkal gazdagszik, gazda­gabb lesz egész, népünk szellemi élete. Éppen ezért, eredményeink ellenére sem lehet úrrá rajtunk az önelégültség, és nem hunyhatunk szemet fiatal próza- íróink hibái felett. A Jelentés ezután egyes fiatal írók munkáinak a hibáit elemzi, amelyek­ben leegyszerűsödnek a valóság bo­nyolult folyamatai. Az ilyen írásokkal kapcsolatosan vi­lágosan meg kell mondanunk, hogv min­den olyan kísérlet, amely a valóság tár­sadalmi problematikáján kívül, a dol­gozó népnek a szocializmus építéséért folyó harcán kívül keresi a költőit és eredetit, terméketlen marad, s komoly akadályokat állít a tehetség kibontako­zása elé. . , . , , A fiatal ivók regényeivel pig'at­kozva, a Jelentés rámutat az idősze­rű témák terén elért eredményekre, valamint néhány hiányosságra is. (Folytatiisa a 2. oldalon) j: mm tamil SZEGED, POi.YóigÁTOK

Next

/
Thumbnails
Contents