Utunk, 1984 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-06 / 1. szám

''■’Más proletárjai, egyesüljetek!UTUNK ROMA IMI 4 SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Í­R­Ó­S­ZÖ­V­E­T­S­ÉG É­IM­E­K LAPJA XXXIX. ÉVFOLYAM • 1. (1836.) SZÁM ®­ÁRA 3 LEJ ® KOLOZSVAR-NAPOCA, 1984. JANUÁR 6. ) .­ Évforduló után Nagy jelentőségű, történel­mi kisugárzású események mennek végbe a napokban az ország politikai és társadalmi életében. Hazánk dolgozói a köztársaság kikiáltásának 36. évfordulóját kevéssel azután ünnepelték, hogy december el­sején forró lelkesedésse­­ kö­szöntötték az egységes román nemzeti állam megalakulásá­nak 65. évfordulóját; pár hét múlva pedig újabb nagy ün­nepet ülhetünk — 125 éve lesz a román fejedelemségek egye­sülésének. 1947. december 30-ra, a köz­társaság kikiáltására az idén az erőteljes politikai és haza­fias elkötelezettségnek, a szo­cialista és kommunista építés­ben való határozott és odaadó részvételnek a légkörében em­lékeztünk. Amint Nicolae Ceaușescu elvtárs mondotta a párt 1982-es Országos Érte­kezletén: „A Román Népköz­­társaság 1947. december 30-án történt kikiáltása különlegesen fontos forradalmi esemény volt népünk történetében, új korszakot nyitott, jelezve, hogy Románia rátért a szocialista társadalom felépítésére. A köztársaság kikiáltása annak a harcnak az eredménye volt, a­­melyet a széles néptömegek vívtak a Román Kommunista Párt vezetésével az Antonescu­­diktatúra megdöntéséért, a mélyreható forradalmi és de­mokratikus átalakulások meg­valósításáért országunkban. Valójában az 1944. augusztus 23. és az 1947-es év vége kö­zötti szakasz a népi demokra­tikus forradalom kiteljesedé­sét, a munkások és parasztok politikai uralomra jutását je­lentette, azt, hogy népünk rá­tért jövője szabad alakításá­nak útjára.“ 1947. december 30-án, a monarchia megdöntésével, megvalósultak azok az eszmé­nyek — a nemzeti független­ség, a dolgozók önrendelkezé­si joga —, melyekért a nép legjobb fiai életük kockázta­tásával harcoltak. Kétségbevonhatatlan tény, hogy a köztársaság csak olyan időpontban győzedelmesked­hetett, amikor a parasztsággal és az értelmiséggel szövetkezett s a Román Kommunista Párttól vezetett munkásosztály lett a hatalom fő birtokosa. A nép, a munkásság akaratának és hatalmának megtestesülése­ként a köztársaság azonnal a legalkalmasabb állami keretet kínálta a forradalmi vívmá­nyok, a szabadságjogok meg­védéséhez és fejlesztéséhez, a­­zokhoz a nagy átalakulások­hoz, amelyek a köztársasági rendszer 36 éve alatt alapjá­ban változtatták meg az or­szág életét. E forradalmi át­alakulások korában véglegesen megszűnt a termelőeszközök feletti tőkés-földesúri tulaj­don, a kizsákmányolás és az osztály­elnyomás; létrejött az egységes szocialista gazdaság, amely a szocialista tulajdonon, tehát az össznépi meg a szö­vetkezeti­­ tulajdonon alapul, életbe lépett a társadalmi ter­mék és a nemzeti jövedelem elosztásának szocialista elve, a szocialista erkölcs és méltá­nyosság elve. Ilyen körülmények között a termelőerők, az egész gazda­ság példátlan folyamatos fejlő­désnek in­dult. A termelőerők fejlesztésében, a gazdaság korszerűsítésében, a nemzeti vagyon növelésében, a szocia­lizmus műszaki-anyagi alapja­(Folytatása a 2. oldalon) LEONTIN STOICA A szocialista építés szolgálatában Hazánk fejlődésének útján, Nicolae Ceau$escu elvtárs, a szocialista Románia létrehozó­ja és vezetője mellett alakult ki doktor Elena Ceau$escu mérnök, akadémikus elvtárs­nőnek, a nagy tekintélyű, nem­zetközi hírnévnek örvendő tu­dósnak, a kiváló politikusnak, a párt mindig helytálló harco­sának személyisége. A kormány első minisztere el­ső helyetteseként s az Országos Tudományos és Technológia­ügyi Tanács elnökeként, Elena Ceausescu elvtársnő döntően hozzájárul ahhoz, hogy a tu­dományt és a technikát ösz­­szekapcsolják a nemzetgazda­ság konkrét, közvetlen, vagy a távlatokat nyitó szükségletei­vel, és ezzel az egész nép munkájának a legfontosabb szektorai közé emeljék. . Elena Ceausescu elvtársnő szakadatlanul arra törekszik, hogy a kutatás egészét az egy­séges nemzetgazdaság elsődle­ges célkitűzéseire összponto­sítsa, ezért irányítja szemé­lyesen a kutatási és technoló­giai fejlesztési programok ki­dolgozását. Végrehajtásukhoz pedig azzal is hozzájárul, hogy állandóan figyelemmel kíséri a kijelölt célokat; szakmai irányt mutat; tudományosan, mélyen megalapozott döntéseket hoz. Mint tudományos és techno­lógiai alkotó munkát végző ember, számtalanszor tapasz­talhattam ezeknek, a gyakor­lat által igazolt útmutatások­nak a rendkívüli értékét. E­­redményeink forrásának ép­pen doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtárs­nő szakszerű irányítását te­kinthetjük, aki mindig párt­fogásába veszi az újra való törekvést s a kutatóintézetek­ben ennek megfelelő egészsé­ges, teremtő légkört alakít ki. És Elena Ceaușescu elvtárs­nő a jelenkori tudományos vi­lág kiemelkedő személyiségei közé tartozik, akit mindenütt mint a makromolekuláris ve­­gyületek szintézise és analízise kiváló szakemberét tartanak számon; ő az egyik legelismer­tebb román tudósa világunk­nak. Tudományos munkássága és országos tudományszervező s irányító tevékenysége azt a felfogást tükrözi, hogy az a­­lapkutatások minden fajtáját szervesen össze kell kötni a nemzetgazdaság igényeit kie­légítő kutatásokkal. Kémiai kutatómunkája új távlatokat nyitott, jelentősen gazdagítja a nemzeti és az e­­gyetemes tudomány kincsestá­rát; műve a modern kémia a­­lapvető alkotásai között szere­pel. Ez c­ mű a széleskörűen felhasználható tudományos szervező és kutatómunka nagyszerű példája, ezért ér­tékelik oly sokra a kutatók, határainkon innen és túl is, ezáltal folytatja a román tu­dományosság legnemesebb ha­gyományait s növeli az egyes országokban folyó eredeti tu­dományos munka tekintélyét. Új rangot ad a tudományos és technológiai kutatómunkának s hozzájárul új kutatónemzedé­keknek a felneveléséhez, olya­noknak a munkába állításá­hoz, akik továbbvihetik az ú­­jításnak az ő példájából ára­dó szellemét. Tudományos életművét több kötetben adták ki Romániá­ban és külföldön. Néhány hét­tel ezelőtt, a román delegáció tagjaként átélhettem azokat a rendkívüli pillanatokat, azt a kivételes kiadói eseményt, a­­mikor Moszkvában bemutatták doktor Elena Ceaușescu mér­nök, akadémikus elvtársnő Újabb kutatások a makromole­kuláris vegyü­letek területén című kötetének orosz nyelvű kiadását. A kutatások tárgyának ere­deti, modern megközelítése és kifejtése, valamint rendkívüli tudományos értékük miatt Elena Ceaușescu elvtársnő műveit más világnyelvekre is lefordították. A Föld sok te­kintélyes tudományos és fel­sőoktatási fórumán adomá­nyoztak neki magas kitünteté­seket; világhírű tudományos intézetek és intézmények vá­lasztották tagjaik sorába vagy avatták tiszteletbeli doktoruk­ká; egyetemek és akadémiák Európában, Amerikában, Ázsi­ában és Afrikában. S e kiváló tudományos és politikai személyiség példa­mutató abból a szempontból is, hogy egész életét a Román Kommunista Párt ügyéért ví­vott harcnak szenteli, hogy szenvedélyes önmegtagadással és forradalmi áldozatvállalás­sal küzd a haladásnak, az or­szág fejlődésének eszméiért, a szocialista, a kommunista épí­tés művének előbbreviteléért. ES Mindig fáradhatatlan a ro­mán tudósok és a világ tudó­sai közötti együttműködés megerősítéséért végzett munka terén; nagylelkűen minden e­­rejé­t a béke megőrzésének és megszilárdításának szenteli, ö­­rökké tudatában van annak a nagy felelősségnek, annak a humanista küldetésnek, ami a tudósokat vezérli; erős egyéni­sége valóságos lendületet ad a román tudósok országos bé­keszervezetének; az emberi gé­niusz legnemesebb alkotásai­tól elválaszthatatlan béketö­rekvésünknek. Tettereje, ragyogó értelme, meleg embersége révén Elena Ceaușescu elvtársnő lényege­sen hozzájárul a román társa­dalom gazdasági, társadalmi, művelődési fejlesztéséhez; u­­gyanakkor, pályája a szocia­lista Románia asszonyainak legjobb törekvéseit is példáz­za. Most, hogy 45 éve vívja for­radalmi harcát s végzi tudo­mányos munkáját, felhasznál­juk a nagyszerű alkalmat, hogy mély tiszteletünket fe­jezzük ki Elena Ceaușescu elv­­társnő iránt, hogy jó egészsé­get, sok ürömöt, munkaerőt és mind több sikert kívánjunk ne­ki ragyogó tevékenységében, a­­melyet a nép legszeretettebb fia, az ország elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs oldalán fejt ki a párt bel- és külpolitikájá­nak a valóra váltása terén. Prof. dr. GHEORGHE MARCU SS Találkozások Újságíróként többször volt alkalmam beszélgetni lányok­kal, asszonyokkal, akik mun­kahelyükön találkozhattak Elena Ceauşescu elvtársnővel. Őszinteségével ragadott meg az egyik munkásnő emlékezé­se: „Beszélgettünk, ő moso­lyogva kérdezett s mi egyre közvetlenebbül válaszoltunk; szó volt munkánkról, életünk­ről, a gyermekeinkről... Egy­szerre úgy éreztem, mintha egy ütemben vert volna mind­annyiunk szíve ... egyetlen szívdobbanás volt az a perc.“ Antal Floricát nemcsak mun­kahelyén, a nagyváradi Soli­daritatea cipőgyárban, hanem városszerte ismerik. Életútja hasonló sok, tíz- meg tízezer munkásnőéhez: elsajátítani a szakmát s közben arra töre­kedni, hogy becsületet szerez­zünk választott mesterségünk­nek, a gyárnak, ahol dolgo­zunk. Tanult, mester lett s az első munkásnők között volt, akit a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címmel tüntettek ki. „Szűkebb értelemben vett munkaközösségemnél nagyobb közösséggel törődtem mindig; társadalmi megbízatásaim, képviselői elfoglaltságom és az asszonytársaim érdekében vég­zett munka megtanított arra, hogy azonnal érzékeljem a közhangulatot. Azon a nyári napon is, amikor körünkben volt Elena Ceauşescu elvtárs­nő, a szeretet, a hála, az oda­adás érzése élt bennünk... Keresetlen szavakkal tudtunk szól­ni mindennapi munkánk­ról és életünkről, hiszen tud­juk, hogy ő is munkásnőként lépett a kommunista pártba, s hogy pártunk főtitkárának oldalán számtalan üzemben járva hallgatta meg az észre­vételeket, s talált megoldáso­kat vitatott kérdésekben." Jakab Edith, a nagyváradi Mioriţa kötöttárugyár igazga­tónője az 1983-as évi munka­látogatás során is találkozott Elena Ceauşescu elvtársnővel. „Nagy megtiszteltetés volt számunkra ez a látogatás, és igen hasznos, iránymutató pár­beszéd is termelőmunkánk gazdaságos megszervezése, az összes erőforrásaink kihaszná­lása szempontjából. Akkor ke­rült rá sor, amikor valameny­­nyi munkaközösségben meg­vitatták pártunk főtitkárának az RKP KB 1982. június 1­2-i bővített plenárisán el­hangzott előadói beszédét, s annak szellemében szervezték meg tevékenységüket. Mi is felmértük a tennivalóinkat, hogy teljesíteni tudjuk ötéves tervünket. Különösen a minő­ség kérdése foglalkoztatott bennünket, hiszen jelenlegi termékeinknek döntő részét exportáljuk... A könnyűipar­ban éppen olyan fontos az új műszaki eljárások bevezetése, mint mondjuk, az elektroniká­ban: a tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati al­kalmazása manapság itt is el­engedhetetlen. Elena Ceauşescu elvtársnő, a Tudományos és Technológiaügyi Országos Ta­nács elnökeként számtalanszor hangsúlyozta az elmélet és a gyakorlat egységének fontossá­gát, személyes példát mu­tatva kétszázezernyi kutató­gárdának, hogy mielőtt meg­valósítsák a műszaki tudomá­nyos forradalom célkitűzéseit. A vegyipar kutatói a könnyű­ipari üzemeknek is segíthet­nek abban, hogy lépést tudja­nak tartani a világszínvonal­lal. Erre a mi munkaközössé­günk is képes — állapította meg Elena Ceauşescu elvtárs­(Folytatása a 2. oldalon) KOZMA ELZA Tompa István: ISMERETLEN VENDÉG

Next