Vadász Ujság, 1923 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1923-01-01 / 1. szám

II. évfolyam, 1. szám, 1922. január 1. Vadász újság Vadászat, Vad- és ebfenyésztés, fegyver- technikai startlap Fox-ferrier í(Jones TO^b (Aradul-Nou-Ujarad); a ,,^a'Ősvásárh­ely és Vidéke Vadász'és Védőegyesület“ és a „Hubertus“ Vadászegyesül­t Timisoara (Temesvár) í)iVatat05 lapja. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési ára: ♦ Szerkeszti: ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal­. ♦ Szerk­eszti: -?fiélzvxéevre • ' . ' %% Le! J Dr. Földesy György. : ****************************************************************************************************** A VADÁSZ. Ahhoz a cikkhez, amely jelen lapok első számában a fenti cím alatt megjelent, hadd fűzzek én is egy pár reflexiót. Reflexiókat- melyek egyúttal gyakorlati útbaigazítások, jó tanácsok akarnak lenni, különö­sen kezdő vadászok részére, melye­ket azonban e nemes sport régi mi­vel­­ is megszívlelhetnek Reflexiómat, három dolog köré csoportosítom. És pedig szólni kí­vánok a lőfegyver mikénti hordo­zásáról és otthon tartásáról, a va­dászati jog védelmének hatályossá tételéről és egy kicsit a természet­­tudományok peripatetikus művelé­séről. Lássuk ezeket egyenként. 1. Köztudatú dolog, hogy egy rendezett államban, mondjuk, egy jogállamban, mindazon egyénekre nézve, kik fegyvertartásra és hasz­nálatra jogosítottak és kötelezettek, precíz rendelkezések vannak ér­vényben, melyek a fegyverrel való bánást minden részletében szabá­lyozzák. A katona, a csendőr, a rendőr nem hordhatja, tarthatja ott­hon s használhatja a fegyverét akárhogy és akármikor, hanem csak úgy és akkor, ahogyan és amikor az előírások megszabják, illetve megengedik. Szóval ezek a köze­gek fegyvereiknek nem abszolút urai, hanem igenis lelkiismeretes szolgái, kiket az általános büntető­jogi felelősségen kívül még fegyelmi felelősség is terhel olyan tényekért és mulasztásokért, melyek az előírt rendszabályoknak csak egyszerű áthágásai s amelyek valójában sem emberi életben, sem vagyonban kárt nem is tettek. Hát a vadász ? A vadász tel­jesen „vogelsrei.“ A vadászt nem köti e tekintetben semmiféle szabály­ A vadász hordja, tartja otthon és használja fegyverét úgy és akkor, ahogy és amikor akarja És ez nem jól van így. Nem akarok odáig menni, hogy preventív intézkedés­nek azt követeljem ki, mikép fegy­vertartásra csak az kapjon enge­délyt, akinek előzetes hivatása, vagy gyakorlata második természetévé tette a fegyverrel való okszerű bánni tudást, mert hisz ez esetben ennek az igazán demokratikus sportnak ez a jellege meghamisíttatnék, amire pedig igazán nem törekszem, de mégis annak kihangsúlyozása mel­lett, hogy ennek a felfogásnak is meg­van a maga akadémikus ér­téke, mindenként szükségesnek tar­tanám azt, hogy a vadászati sport művelőit egybefűző és átfogó köz­szellem ereje hozza létre kötelező­­leg a jelzett vonatkozásban elkerül­­hetlen rendszabályokat és lássa is el azokat a szükséges szankcióval. Ezek a sorok is a közszellem ilyen irányú kialakulásának elősegítésére vannak szánva s ezért is következ­nek az alábbi irányelvek. A fegyvert két­féle módon kell hordani. Vagy katona módra a jobb, vagy bal vállon, a csőnyílással az ég felé, vagy pedig úgy, hogy a szíj a nyak mögé van vetve s a fegyver a jobb mellkaréjon, a szíj pedig a bal mellkaréjon nyugszik. A fegyvert otthon állandó he­lyen kell tartani- A fegyverben ott-

Next