Városok Lapja, 1910 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1910-01-01 / 1. szám

V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. BUDAPEST, 1910. JANUÁR 1. A Kecskeméti Állami Levéltári s Kiskunfélegyházi részleg»­t Beköszöntőd A mai nappal lapunk az V. évfolyamába lép. A kéthe­tenkint megjelenő folyóiratból, a múlt évtől kezdve hetilappá fejlődött, amely a I. évtől kezdve politikai tartalommal bővül. Politikai tekintetben nem állunk egyik politikai pártnak sem a szolgálatában, vagyis nem pártpolitikát űzünk, hanem a nagy politikát mindig a városok szempontjából vizsgáljuk és bíráljuk. A városok eddig politikailag számottevő szerepet nem játszottak, a politikai túlsúly inkább a megyéknél volt felta­lálható. Ez a magyarázata annak, hogy a megyék a városok­kal szemben mindig megkülönböztetett figyelemben részesül­tek úgy a kormányok, mint a törvényhozás részéről. A városok szervezetlenül nem tudták eléggé érvényesí­teni politikailag mindezideig befolyásukat. Hazai városaink régen érzik hiányát annak, hogy a magyar városoknak mindez ideig nem volt országos politikai orgánuma, mely az országos politikának a városok érdekeibe nyúló ténykedéseit a magyar városok érdekei szempontjából tárgyalná­m épen most, mikor ha a jelenségek nem csalnak, egy újabb korszak hajnalhasa­dását látjuk, kétszeresen szükség van arra, hogy a városok­nak független, pártpolitikai érdekektől befolyásolhatatlan és tisz­tán s kizárólag városi érdekeket képviselő erőteljes, komoly politikai orgánuma legyen. — Magyarország a közel­jövőben nagy és messze kiható eseményeknek lesz színtere. A társa­dalom erői megütközésre készülnek; ebből a nagy és orszá­gos küzdelemből a magyar városoknak is ki kell vennie ré­szüket. A különböző társadalmi erők küzdelme mindig poli­tikai téren jut legelőször kifejezésre, talán ebből magyarázható meg, hogy minden szervezkedett érdekközösség iparkodik politikailag is kifejezésre juttatni óhajtásait és követeléseit.­­ Az a városellenes politika, mely át és átlengi az egész magyar közéletet, részben arra is vezethető vissza, hogy a már szer­vezkedett városoknak nem volt országos politikai sajtóorgá­numa.­­ Akkor, amidőn minden társadalmi és gazdasági érdek az országos politikát törekszik érdekei szolgálatába fogni, ezt a magyar városok sem nézhetik tétlenül. — A po­litika ma már nem az, aminek lennie kellene: a közvélemény érvényre juttatásának művészete, hanem a reája legnagyobb befolyást gyakorolni képes és a többi társadalmi tényezőknél erősebb érdekeknek a szolgája. — Amely társadalmi érdek szolgálatába képes fogni a politikát, az a többi rovására job­ban boldogul. A magyar városok szervezkedésének és öntudatra ébre­désének szükségszerű folyománya lett, — hogy ne csak tár­sadalmilag, hanem politikailag is iparkodjanak érdekeiket kifejezésre juttatni. — Az érdekek politikailag leendő érvé­nyesítésének legfőbb tényezője a tisztességes, komoly s a sajtószabadsággal vissza nem élő sajtóorgánum. Ezek a körülmények indítottak bennünket arra, hogy lapunkat áldozatok árán is mai nappal politikai lappá tettük. Programunk ezzel semmi változást nem szenved, törek­véseink ma is ugyanazok, melyek a múltban voltak: küzde­lem a magyar városok megerősödéséért, megizmosodásáért, sociális és kulturális felvirágoztatásáért, küzdelem továbbá a sokat mellőzött városi tisztviselői kar érdekeiért, a szellemi és anyagi előremeneteléért. — Most is mint a múltban köve­teljük, hogy a törvényhozás a városoknak, mint kulturális és gazdasági központoknak fölényét ismerje el a vidék fölött, — és e szerint irányítsa az államéletet. Követeljük, hogy a vá­rosok kulturális törekvései a kormány részéről ne ellenszenv­­vel fogadtassanak, hanem a megfelelő­ és jogos támogatásban részesittessenek. — Egyáltalában nagyobb gond és figyelem fordittassék a városokra. A városoknak politikailag nagyobb befolyás engedtessék. A népesebb városok önálló választókerületekké alakuttassanak. Követeljük, hogy a kisebb népességű városoknak a hozzájuk csatolt községekkel szemben a választókerületekben döntő szerep biztosíttassék Mint az igazi polgári demokrácia kép­viselői, követeljük az általános, egyenlő, titkos, közvetlen becsületes választójogot, mert egyedül csak ettől reméljük Magyarország közéletének regenerálódását. Követeljük a városi törvény mielőbbi megalkotását, de nem a városok meghall­gatása nélkül. Követeljük mindazon sérelmek megszüntetését, melyek a városok fejlődését most akadályozzák. Követeljük, hogy a városi tisztviselők kiválóbbjai a ministériumokban, közigazgatási bíróságnál és a főispáni állásokra is alkalmaz­tassanak, hogy tudásukat és tehetségüket a városok javára ott is értékesíthessék. Követeljük, hogy a városi tisztviselők hátrányára sem a megyei, sem az állami tisztviselőkkel szem­ben sértő megkülönböztetés ne tétessék, hanem mindazon kedvezményeknek önként értőleg részesei lehessenek, melyek azokat megilletik. Követeljük tehát, hogy fizetés és qualifi­­káció tekintetében is az állami és megyei tisztviselőkkel tel­jesen egyenrangúak legyenek. Követeljük az országos városi nyugdíjbiztosító intézmény mielőbbi megvalósítását és úgy a megyei mint állami nyugdíjintézetekkel a viszonosság bizto­sítását. Általában követeljük a városi tisztikar erkölcsi és anyagi színvonalának emelését. — Külön hangsúlyozzuk, miszerint követeljük a városok autonómiájának kiterjesztését és az egészséges s a széles néprétegek befolyásának teret biztosító önkormányzati jog kifejlődésének biztosítását. VÁROSOR­T VARO5POUTIKA!-KÖZIGAZGATÁ­K­PÉNZL)Gyi,­1 /\ Li I /\ KÖZGAZDASÁGI-E.5 LÖZEPITKEEK51 KELTI LAP 1Ö5ZERKESZTÖ: VARPII DV LAJ05, Tartalom : Beköszöntő. — A városok mint politikai tényezők. — Városaink a parlamentben. - A városi törvény. — Városaink műszaki feladatai. — Zászlóbontás. — Városok politikája. — A városok és az általános választójog. — Államsegély és fizetésrendezés. — Hírek. — Közigazgatás. — Középitkezés és közszállítás. — Adó- és pénzügy. — Közgazdaság. — Hirdetések.

Next