Városok Lapja, 1929 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

NAPJA SZERKESZTOSÉG ES KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VIl­., SZENTKIRÁLY 1-II. 40. TELEFON: JÓZSEF 398—21. SZÁM. LAPUNK EGYELŐRE KÉTHETENKÉNT JELENIK MEG. OSOK Cikkeink csakis lapunknak, mint forrásnak a megnevezésével vehetők át. Budapest, 1929. január 1. VÁRO5POLIT­IKAI,­KÖZIGAZGATÁ 5K­ PÉNZÜGYI, KÖZGAZDA-SÁGI-É.5 KÖZÉPITKEZÉSI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VARPJI DV LAJO5 A VÁROSOK ÉS A VÁROSIAS JELLEGŰ KÖZSÉGEK KÖZLÖNYE. — A MAGYAR VÁROSOK ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁNAK ÉS A VÁROSI ÉS KÖZSÉGI MÉRNÖKÖK ORSZ. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA. EGY ÉVI ELŐFIZETÉSI ÁR 48 PENGŐ. Városi Alkalmazottak Országos Választmánya. A Magyar Városok Országos Kongresszusa, mint a magyar városok érdekképviselete, minden alkalommal síkra szállott a városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak érdekében, attól a meg­győződéstől vezettetve, hogy a városok egyetemes érdeke, a városi közigazgatás jósága s a városfejlesztés egyaránt követelik, hogy megelégedett tisztviselők álljanak a városok szolgálatában. Miután azonban a városi tisztviselők, főleg a kistisztviselők körében az utóbbi időkben olyan kívánság merült fel, hogy nyújtassék mód arra, hogy a városi tisztviselők is szervezetten hallathassák szavukat s az őket közvetelnül érdeklő ügyekben álláspontjukat képviseleteik útján megtárgyalhassák, ennélfogva a Kongresszus állandó bizottsága folyó évi június 25-én tartott ülésében elhatározta, hogy a Kongresszus kebelében megszervezi a városi tisztviselők képviseletét. E szervezésnél arra kellett törekedni, hogy az összhang­­zatos együttműködés a városi alkalmazottak képviselete és a Kongresszus működése között biztosíttassák. Erre pedig csak az a mód alkalmas, amint azt az állandó bizottság már folyó évi június 25-én elhatározta, hogy a városi tisztviselők képviselete nem, mint különálló egyesület, hanem mint a Kongresszusunknak egyik fontos szerve működjék. Ugyanis, ha a városi tisztviselők külön egyesületben szerveztetnének meg, akkor külön alap­szabályra is volna szükség, ezenkívül működésének a biztosítására, illetve a költségekre tagsági díjak szedését kellene behozni s mint önálló egyesületnél, megszűnnék az a kontaktus, amely a Városok Kongresszusával egybefűzi, sőt ellentétbe is kerülhetne azzal. Az lenne ennek a következménye, hogy egyes kérdésekben a Kongresszus és az ilyen külön tisztviselői egyesület között nem lenne egységes állásfoglalás s más felfogást képviselne a Kongresz­­szus és mást a tisztviselők egyesülete. Ezt elkerülendő, egyedül az a megoldás látszott legcélravezetőbbnek, ha nem is csak városi tisztviselők, hanem a városi alkalmazottak összessége (tehát tisztviselő, altiszt, szolga, üzemi alkalmazott stb.) városonként, a lakosság számának megfelelő számú képviselőket választana, akiknek az összessége alkotná a­­Városi Alkalmazottak Országos Választmányáét. Ez a választmány, mint a Kongresszus egyik fontos szerve működnék, megállapodásait közölné a Városok Kongresszusával, amely állandó bizottságában a városok egyetemes érdekeivel összhangba hozva, terjesztené azt a Kongresszus nevé­ben akár a városok, akár a városok felett álló központi főható­ságok elé. Ennek elgondolásával a Magyar Városok Országos Kongresz­­szusának szervezési szabályzata a legközelebbi egyetemes ülésen a következő fejezettel lesz kiegészítendő . A Városi Alkalmazottak Országos Választmánya. Minden város alkalmazottainak a testülete a Városi Alkal­mazottak Országos Választmányában kiküldöttei által képvisel­teti magát. Minden város alkalmazottainak a testülete a város lakosságához képest 10.000 lakosig egy, 10—20.000-ig kettő, 20—40.000-ig négy és 40.000-en felül hat delegáltat küldhet ki, kiknek a megbízatása három évre szól. A megüresedett helyek 30 nap alatt betöltendők. A Választmánynak elnöke a Városok Kongresszusának egyik alelnöke, igazgatója pedig a Városok Kongresszusának az igazgatója. A Választmány adminisztrációs ügyeit a Kongresszus központi irodája intézi, egyébként az Országos Választmány a maga kebeléből választja három alelnökét és három titkárát, valamint a 12 elnökségi tagot, akik a Választmány elnökével és igazgatójával együtt a Választmány elnökségét alkotják. Az elnökség megbízatása három évre szól. Az időközben megüresedett helyeket a választmány tagjai köréből az elnökség tölti be. Egyes ügyek előadására az elnök előadót kér fel. Minden küldöttnek egy szavazata van, mely személyesen, vagy amennyiben körkérdésről van szó, írásban is gyakorolható. Az Országos Választ­mány elé azok az ügyek tartoznak, amelyek közvetlenül a városi tisztviselőket érdeklik. Ilyenek a fizetés-, a nyugdíj-, a minősítés-, általában a szolgálati pragmatikára és a tisztviselői jóléti intéz­mények létesítésére stb. vonatkozó kérdések. Az Országos Választ­mány ülése rendszerint három évenként tartandó, rendkívüli ülést az elnökség bármikor összehívhat. Az Országos Választmány elé azok az ügyek tartoznak, melyeket a Választmány elnöksége tárgyalás végett eléje terjeszt. Az Országos Választmány elnöksége eljár mindazokban az esetekben, amikor az Országos Választmány összehívása nem mutatkozik szükségesnek. Az Országos Választ­mány vagy ennek elnöksége határozatát vagy állásfoglalását közli a Kongresszus állandó bizottságával, amely azt a városok egyetemes érdekeivel összhangban a Kongresszus nevében terjeszti akár a városok, akár a városok illetékes felsőbb hatóságai elé. Az Országos Választmány üléseire és eljárására vonatkozó­­lag a Városok Kongresszusának szervezési szabályzata és ügyviteli szabályzata értelemszerűleg alkalmazandó. A kiküldött bizottság­nak a fentiekben ismertetett előterjesztése az állandó bizottság részéről teljes meggnyugvással és helyesléssel fogadtatott, úgy­hogy ahhoz még hozzászólás sem volt, tehát látszik, hogy ahhoz az állandó bizottság sem hozzátenni valót, sem abból elvenni valót nem talált. Ezzel a szervezetnek a keretei a lehető legbölcsebben és leg­célszerűbben adva volnának, most következik annak okos fel­­használása. Ilyen értelemben a felhívás a polgármesterek útján minden város alkalmazottainak a testületéhez nemsokára el fog küldetni s nagyon helyesen teszik ezek a testületek,ha maguk között is némileg megszervezkednek, legalább is olyanformán, hogy válasszák ki maguk közül a kiküldötteket, de ezenkívül helyileg is legalább akként szervezkedjenek meg, hogy válasszon minden testület egy elnököt, két alelnököt és két jegyzőt, akik szükség esetén a testület ügyeiben intézkedhessenek. Azok a városok, amelyek négy-hat képviselőt küldenek ki az Országos Választ­mányba, nagyon helyesen teszik, ha ezeket a kiküldötteket akként választják meg, hogy közöttük a városi alkalmazottak minden rétege képviselve legyen, így például főtisztviselők, a kisebb tiszt­viselők, az üzemiek és az altisztek, tűzoltók stb. Meggyőződésünk, hogy ez a megoldás, amelyet a Városok Kongresszusa ily bölcsen elintézett, az összes városi alkalmazottá helyeslésével és tetszésével fog találkozni és egy oly szervezetne­veti meg az alapját, amelynek működése összhangban lesz úgy­­ alkalmazottak, mint a városok érdekeivel és amelyből a vár alkalmazottak jövőjére sok áldásos eredmény fog fakadni.­­ A városok háztartásában az állami k­ é­g­viteltől eltérő rendelkezések[p 1. ] , ■ A városok háztartásában különösen a költség^ \v a pénztári maradványok előirányzása és a zárósz­­éA, né­ve vannak az állami számvitelben alkalmazott rend eltérő kormányintézkedések. ,­­ A községi törvény 124. §-a azt mondja, hogy ****^1.A vetésbe a község (rendezett tanácsú város) mind a jövedelmei felvétetnek, melyek eddig is községi célo tattak a költségvetés készítését megelőző év pénztárj­á­val együtt.

Next