Városok Lapja, 1930 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-01 / 1-2. szám

XXV. évfolyam 1. és 2. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VIII., SZENTKIRÁLY UL. 40. TELEFON: JÓZSEF 398-21. SZÁM LAPUNK EGYELŐRE KÉTHETENKÉNT JELENIK MEG Budapest, 1930. január 1. EGY ÉVI ELŐFIZETÉSI ÁR 48 PENGŐ A VÁROSOK ÉS A VÁROSIAS JELLEGŰ KÖZSÉGEK KÖZLÖNYE. — A MAGYAR VÁROSOK ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁNAK ÉS A VÁROSI ÉS KÖZSÉGI MÉRNÖKÖK ORSZ. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA CIKKEINK CSAKIS LAPUNKNAK, MINT FORRÁSNAK A MEGNEVEZÉSÉVEL VEHETŐK ÁT 1906-1930. Lapunk ez évben fennállásának 25. esztendejébe lép. Ezt a negyedszázados évfordulót nem ünneplésre akarjuk felhasználni, mert míg a trianoni gyász szívünket szomorítja, míg közel száz városunk idegen uralom alatt vergődik, addig igazi ünneplésnek helye nincs. Annál kevésbé keressük az ünnepeltetést, mert a hiúság nem kenyerünk. Mi tehát a célunk ezzel az ünnepi lapszámunkkal? Nem más, mint az, hogy emlékezetessé tegyük e napot s ezzel is a városok közös ügyét szolgáljuk. Felkértük ugyanis a városok ügyeinek legfőbb őrét, intézőit, a várospolitika és városigazgatás kiválóságait és a városok barátait, hogy lapunk 25. évfordulója alkalmából tiszteljék meg lapunkat és szenteljenek néhány sort a városoknak. Ezt a jubileumi számunkat, amelyben a városi életnek annyi kitűnő reprezentánsa foglalkozik a városok különböző kérdéseivel, e nevezetes évfordulón, mintegy színpompás virágcsokrot nyújtjuk át a magyar városoknak, hogy ezzel is szeretetü­nknek és nagyrabecsülésünknek a jelét adjuk. De ez a jubileumi szám egyúttal seregszemle is akar lenni, hogy megtudjuk, kik a városok barátai s milyen felkészültségre lehet számítani a további küzdelemnél. Mert még nagy feladatok előtt állanak a városok, amelyeket csak céltudatos várospolitikával, az igaz ügybe vetett törhetetlen akarattal s ami a legfőbb, összetartással és összhangzatos együttműködéssel oldhatnak meg. Sokszor hallhattuk a panaszkodást, hogy a városoknak nincs elég befolyásuk és súlyuk. Sajnos, ez igaz, de ennek a súlytalanságnak részben a városok polgársága maga is az oka, mert még mindig nincs meg közöttük a szolidaritásnak az az erős kapcsa, amely nélkül átütő erő nem gyakorolható. Lehetetlen, hogy a 25. esztendő küszöbén meg ne álljunk egy pillanatra és vissza ne tekintsünk lapunk pályájának töretlen útjára. Lapunk egyidőben született a városok öntudatra ébredésével és szervezkedésével. Létesítését közszükség parancsolta. Lapunk megindítása előtt a városok egymást is alig ismerték, annál kevésbé ismerte a nagyközönség a városokat. Ugyan ki tudta volna akkor pontosan felsorolni a 137 várost? Ki tudta volna megmondani, hogy hol van villanyvilágítás, vízvezeték, csatornázás, vágóhíd, jéggyár, közfürdő stb. Régen érzett hiányt kívánt tehát pótolni a Magyar Városok Szövetségének előkészítésén fáradozó lelkes bizottság, midőn 1906 június 5-én tartott ülésében elhatározta e lap megindítását. Ha visszatekintünk eddigi működésünkre, szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy a városok és a városi tisztviselők közszellemének a felébresztésében a Városok Lapjának nem csekély része van. Az évtizedekkel ezelőtt adott programunkból ide iktatunk néhány pontot, hogy a nyilvános kritika ellen­őrzése alá bocsássuk, váljon helyesen tolmácsoltuk-e a városok és a városi tisztviselők kívánságát és valóra vált-e az, aminek elérésére törekedtünk. Még 1908 december 15-i számunkban ugyanis ezt a programot állítottuk fel: »A városok érdeke elsősorban megköveteli, hogy anyagi gondtól ment tisztviselői legyenek, mert csak olyan tisztviselőktől várható értékes munkálkodás, akiket munkálkodásuk közben nem keserít a mostohagyermek sorsának tudata s a folytonos mellőztetés szégyenérzete. Csak a városi tisztviselőknek az állami és a vármegyei tiszt­viselőkével egyenlő javadalmazása esetén várható, hogy a kellő képzettségű elemek a városok szolgálatába igyekezzenek, aminek nemcsak a közigazgatás menetére, de a helyesebb gazdálkodásra is nem csekély befolyást tulajdonítunk. Kívánjuk a városi tisztviselők kvalifikációjának az emelését s a gyakorlati közigazgatási szakvizsga mielőbbi életbeléptetését is, ezt megelőzőleg azonban a nyugdíjviszonosságnak az összes városi tisztviselőkre való kiterjesztését, illetőleg a városi tisztviselők nyugdíjügyének országos és egységes rendezését kívánjuk Küzdünk a városoknak az állami feladatok ellátásáért járó igazságos kárpótlásáért.

Next