Városok Lapja, 1937 (32. évfolyam, 1-21. szám)

1937-01-02 / 1. szám

Budapest, 1937. január 2. XXXII. évfolyam, 1. szám VÁROSPOLITIKAI I.­E­T­I L­A­P Főszerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN A Magyar Városok Országos Szövetségének és a Városi Mérnökök Országos Szövetségének hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST. IV., KÖZPONTI VÁROSHÁZA. 1. EMELET 82. Telefon: 1­898-50. (204. mellékállomás.) LAPUNK EGYELŐRE MINDEN HÓ 1. ÉS 15. NAPJÁN JELENIK MEG. ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 48 PENGŐ. Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 43.356. A magyar városok újéve. írta: LUKÁCS ÖDÖN. Lepergett az idő orsóján megint egy esz­tendő. Szomorú időszak. Az emberi élet bajai nem enyhültek, a közhaladás munkája előbbre nem jutott. Malraux francia regényíró ez idő­szakot egy könyv címében »Gyalázat Korának« jellemzi. A világ színpadán drámai események torlódnak egymásra. Komor a hangulat a néző­téren. E színjátékok izgalmasságát fokozza, hogy derűs jelenet nem tarkítja. Mindig szo­morúbb képek következnek. A szereplők tömege egyre nagyobb. Ma már közvetlenül vagy köz­vetve minden élő ember részt vesz e jelenetek­ben. E monumentális arányok megsemmisítő hatása alatt áll a világ. A kulisszák mögött a rendezők már nem tudnak megküzdeni a tömeghangulattal, az intrikusok pedig kaján örömmel gyönyörködnek az előkészített hero­­sztratoszi munkában. A megrázó drámai események feldúlták a világ nyugalmát. Tragikus pusztulás rémének árnya magasodik. Sok a sebesült. Beteg a tár­sadalom. Túlnyomó többségben vannak az éhe­zők, az elkeseredettek,­­ kevesen az élvezők és örvendezők. Éles az ellentét a társadalmi rétegek, pattanásig feszült a viszony a nemzetek között. Egész népek és nemzetek a lecsúszottak és kitaszítottak, de a helyzet kegyeltjeinek sem lehet zavartalan nyugalma. E viharfelhős atmoszférában különösen nehéz a városok helyzete és munkája. Meg­sokasodtak a gondok és teendők. Felborult a gazdasági rend. Évszázados dogmák változtak, évezredes gazdasági rendszerek semmisültek meg. A nemzetek gyűlölete elzárkózást, az utóbbi pedig autarchiát teremtett. Az autarchia folytán az emberi munka improduktívvá válik, aminek nyomán panaszkodik a munkanélküli­ség, lázadozva tör elő a nyomor. Ez mérgezi a nép lelkét. A trianoni romok között keserű a magyar élet. Ez különösen sok bajt a magyar városoknak okoz. A kereset kevés, tétlen sok munkáskéz, zilált a város háztartási helyzete. E súlyos helyzetben a városok szinte ön­magukra vannak utalva. Pedig az elerőtlene­­dett városi társadalom nyomott hangulatában már nem tudja önmagában megtalálni fejlődésé­nek biztosítékait. Minden erre irányuló kísérlete hiábavalónak bizonyul. Gazdasági terméséből kelleténél nagyobb vámot szed az állam, mindig nagyobb terhet rak a vállaira. A városok gazdasági erejének hanyatlására mutat, hogy az 1936. évi kiadási előirányzatuk kereken 305 millió pengőről 233 millió pengőre zsugorodott, háztartási kereteik tehát az 1930. évivel szemben 72 millió pengővel csökkentek. E csökkentett kiadási összegből is 32 millió pengőt meghalad az állami feladatok költsége. Összkiadásaik 14%-ával az állam terheli meg őket. Pedig újabb kiadások terhével kell szá­­molniok. A tűzrendészet szervezése, a közegész­ségügy fejlesztése újabb kiadások elé fogja a városokat állítani. Ez a megterhelési folyamat valószínűleg nem is fog megállani. A számvevői és pénztári hivatal államosítása, a városrende­zés stb. újabb teher rémeivel ijesztgeti a városokat. A pénzügyi mérleg egyensúlyba hozatala most már sziszifuszi munka. Azzá teszi, hogy a terhek növekedésével szemben az állam által átengedett jövedelmek fokozatosan visszavonul­nak vagy elsorvasztanak. Az állami hozzájáru­lások, megtérítések csökkentetnek, a borfogyasz­tási adó felére való leszállításával több mint 6 millió pengő, a forgalmi adó fázisrendszerének kiterjesztése folytán 14 millió pengő veszteség érte a városokat és mindezek pótlásáról m­indez­­ideig intézkedés nem történt, de a jövedelem­elvonás folyamata tovább tart. Ily helyzetben szorongva várják a városok, hogy mit hoz számukra az új esztendő. Nem tévesztik szem elől, hogy egy ezredéves múlt

Next