Vásárhely és Vidéke, 1887. július-december (5. évfolyam, 28-53. szám)

1887-07-07 / 28. szám

l “H­ódmező-Vásárhely, julius 7. 18-ik szám. 1887. ötödik évfolyam előfizetési díj: Egész évre 4 fG Félévre . 2 fG Negyedévre I Irt lEgyv szín ára 3 kr, I __ HIRDETÉSEK jutányosan közöl­tétnek. Helyi érdekű társadalmi és szépirodalmi hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket és hirdetéseket elfogni­ a kiadóhivatal és Lévai p. nyomda­tulajdonos. Szerkesztőség és­­ kiadóhivatal: Pentezán, III. tized 874. sz. alatti gróf Károlyi-házban. Az árvíz. A Tisza-Maros öblözetében elöntött 45 ezer hold földet még mindig tenger borítja. Junius 25-ike óta a viz úgy­szólván mindig egy állapotban van s a mértföldekre terjedő víztömeg a Tisza apadása folytán csak julius 4-én kezdett fogyni, mely nap estéjén a belső vizeknél 2 d­m. apadás volt konstatálható. Az elöntött területekről a viz most a porgá­­nyi zsilipen és kistiszai szakadáson át folyik vissza a Tiszába, s ha a Tisza, mint a felső vízállásokból várható, állandóan apadni fog, remélhető, hogy ezen hó folyamán az elpusz­tított terület kétharmada felszabadul az ár­víz alól. A kistiszai szakadásnál a Tisza vize jún. 25-ikétől július 2-ikáig magasabb volt a belső víznél, s hogy a víz a belső részen ne szaporodjék, S­z­o­j­k­a és M­ü­n­s­b­e­r­g­e­r fő­mérnökök nagy fakapukkal záratták el a le­vert pilóták között a szakadás nyílását. Jul. 3-án vasárnap azonban a Tisza már 1 öt mé­­terrel alacsonyabb volt a belső víznél s ekkor nyittatták meg ismét a kapukat. Azóta kifelé folyik a viz a Tiszába. A holt-tiszai átvágás 30 méter hosszú­ságban teljesen elkészült s itt csak két nyul­­gát választja el a Tisza vizét a belső víztől, azonban a fentebb nevezett főmérnökök ezen átvágás megnyitását egyelőre még nem látják szükségesnek, mert eddig úgy tapasztalták, hogy a porgányi zsilipen és a kistiszai sza­kadásnál annyi víz folyik ki, amennyi a Tisza vízállása mellett kifolyhatik, vagyis a Tisza apadásával egyenlő arányban apad a belvíz s igy most még a holt-tiszai átvágás megnyitása teljesen fölösleges, mert szerintük a belviz még akkor sem apadhatna többet, mint a Tisza vize, ha az elöntött részek mellett a töltés egész hosszában elhordatnék. Mihelyt azonban a belviz apadása kisebb lesz, mint a Tiszáé, a holt-tiszai átvágást azonnal meg­nyitni fogják s ennek keresztülvitele most már 12 óra alatt megtörténhetik. A kistiszai szakadásnál most a víz 30 méter szélességben és 5­53 méter mélységben folyik kifelé s a kint levő munkaerő a két szárnygát kiépítésén dolgozik, melyet még a rész első napjaiban építeni kezdtek. Ezen két szárnygátat fogják a szakadás körül védelmi vonalut kiépíteni, a két szárnygát között azonban 30 méter nyílást hagynak fönn a víz levezetésére. Ezen munkálatot, valamint a víz levezetését M­ü­u­s­b­e­r­g­e­r folyammérnökségi és S­z­o­j­k­a társulati főmérnök közegyetértés­sel vezetik. Kívülük E­n­d­r­e Andor és Csonka Pál mérnökök működnek még a helyszínen, miután Kardos Sámuel helybeli m­agánmér­­nök, ki az állami és társulati mérnököknek a vész kitörésétől fogva dicséretes buzgalommal segédkezett, f. hó 4-én a terhes szolgálattól felmentetett, Fekete főigazgató és P­o­k­o­­m­á­n­d­y szakaszigazgató szintén kint vannak állandóan a helyszínen. Az elöntött területek közelében, a mele­gebb napok beálltával máris észlelhető az a büzhödt­­ mocsár­szag, mely, tartunk tőle, meg­­fertőzteti a levegőt s megtámadni fogja köz­egészségi viszonyainkat. Emellett egy nagyon kellemetlen vendé­get is hozott az árvíz nyakunkra: a szúnyo­gok milliárdját, melyek esténkint már a vá­rosban is oly nagy számmal lepik meg az embert, hogy csípéseik ellen védekezni sem lehet. Kint a víz mellett pedig, ha a töltése­ken kocsival halad az ember, a töltés két ol­daláról egész jellegszerűen emelkedik fel a szunyog­raj, melytől az egész vidék­­ kár szenved. Azonban a veszedelem közepette ez volna a legkisebb bajunk. Sokkal nagyobb csapás az reánk nézve, hogy az árvíz nyomán üzleti viszonyainkban is a legnagyobb pangás állott be s kereskedők és iparosok egyaránt érzik a csapás következéseit. Érzik a mezei munkások is, mert mint­egy 30.000 hold földön, hol máskor vásár­helyi munkások végezték az aratást, az idén nagyon szomorúan köszöntött be a Péter-Pál, és sok száz munkás kéz kénytelen más vidé­ken keresni nyári munkát. Más években mi hozzánk jöttek az idegen aratók, most pedig a mieinknek kell menni tömegesen idegen határba, hogy élelmüket megkeressék. Hogy városunkban a közvagyonosodást mily súlyosan érintette a csapás, az kiszámít­hatatlan. A víz által elborított összes terület a társulat hivatalos kimutatása szerint 30933 kat. hold, mely 44993 kis holdnak felel meg. Ebből városunk határára 21533 hold esik, ezen kívül a lelei püspöki uradalmi földeknél mint haszonbérlők s a sövényházi volt Palla­­vicini-féle földeknél mint tulajdonosok, 8—9 ezer hold körül vannak érdekelve gazdáink s igy városunk lakossága 30.000 hold területen szenvedett termésben, épületekben kiszámít­hatatlan kárt. Ezt a csapást még sokáig érezni fogjuk, s ennek a csapásnak az enyhítéséről gondos­kodni a kormánynak a feladata, mert első­sor­ban őt terheli a felelősség a katasztrófáért. A b­első védekezési vonalainknál most már a Tisza apadása folytán veszélytől nem tart­hatunk, azonban az összes apadás még nem oly jelentékeny, hogy a vonalakat védelem nélkül hagyni lehessen. A répásháti és szi­­káncsi védvonal felügyeletét városi szakköze­geinkkel együtt még mindig Fromm Miklós kft. mérnök teljesíti, ki Baross minisztertől nyert utasítás szerint csak akkor fog eltá­vozni, ha az apadás egy métert kitesz. A vasúti töltés védelmétől Jobbágyi Ottó és Novák Gusztáv vasúti felügyelők egy hónapi erős munka után csak vasárnap, július 3-án távoztak el a hely­színéről, hol most Deutsch és Tiszai főmérnökök vették át a vezetést. A vasúti töltés megvédése a legnagyobb becsületére válik az eltávozott felügyelő uraknak, mert annak megvédésében több szakember is kételkedett, s ha figye­lembe vesszük, hogy a laza, homokos talajú töltést 8—9 láb magas víz ellen sikerült meg­védeniük, s a vasúti forgalmat a töltéstest megcsuszamlása daczára is fenntartaniuk, el­ismerésünk működésük iránt még fokozódik. E tekintetben elismeréssel kell adóz­nunk a vasúti igazgatóságnak is, mely leg­jobb szakerőit küldötte le a töltés megvédé­séhez s e czélra semmi áldozatot nem kimért. Külön vonatokkal hordatta a követ Stadnáról, a földet Orosháza alól, nagy munkaerővel éjjel-nappal dolgoztatott s a vasúti töltés mellett ma már oly erős padka áll karókkal és kövekkel megerősítve, hogy az a töltés biztonságát állandóan védeni fogja. A vasúti töltés biztonságba helyezése folytán, június 30-án az esti vonattal, a békés­csabai 101-ik gyalogezrednek, a hadtest parancsnokság által hatóságunk kérelmére ki­rendelt százada is elutazott városunkból. A derék század részint a vasúti, részint a répás­házi védvonalnál őrségi szolgálatokat teljesi­­tett s parancsnoka Desleges kapitány min­denben a legnagyobb előzékenységgel tám­o­­gata hatóságunkat. A vasúti töltés által védett területen a talajvíz kezdvén jelentkezni, miután ez a­ tói földek elöntését fenyegette, a fővárostól kért gőzszivattyúval e hó elején megkezdették a talajvíznek s az ártézi kutak összegyülemlett vizeinek a tói csatornából való kiszivattyúzá­­sát. A gőzgép 10 óráig dolgozik naponkint s ez idő alatt ép annyi vizet képes kiszi­vattyúzni, mennyi naponkint a Nagy András János-féle ártézi kutból kifolyik, vagyis egy millió litert. « A nevezett ártézi kút fölösleges vize a vasúti átereszek betemetése folytán a pap­­erébe vezettetvén le, a viz már itt is össze­gyűlt s a tói csatornát, melynek lefolyása most elzárva van, úgy megtöltő, hogy minden perezben attól lehetett tartani, hogy kiönt s igy az ártézi kút is árvizet csinál. E miatt mindjárt a kistiszai szakadás után a népkerti közfürdőt is be kellett zárni, mert a fölösle­ges fürdővíz levezetésére a tói csatorna szol­gált, s ezt használni nem lehetett, azonban hogy a gőzszivattyú megkezdette működését, július 2-án a fürdőt is megnyithatták. A tói csatornából a vizet a gőzgép segélyével a vasúti töltésen át, egy áteresznél a sínek alatt a víz által elborított területre szivat­­­tyúzzák át s a gép működésének állandóan sok nézője van. :$*• A vizkárosultak részére a könyörado­­mányok szépen folynak be, azonban oly sok szegény embert sulytott a csapás, hogy a be­érkező segélyösszegek kiosztásánál a segély­­bizottságnak a legnagyobb óvatossággal kell eljárni. A segély­bizottsághoz közelebb befolyt a szegedi doh­á­n­y­g­y­á­r­i a­nnunktusoktól 05 frt, mint egy általuk rendezett tánczmu­­latság tiszta jövedelme, Adler Gézától 199 frt 38 kr. gyűjtés, a „N­­á­d-M­ez­ő - V­ásár­­h­e­l­y„-lap szerkesztőjétől 34 frt 87 kr. gyűj­tés, az első kath. 109 frtos temetkezési egy­lettől 10 frt, a „Festi Napló”tól újab­ban 110 frt. Stósa Imre tiszaföldvári birtokos e hét elején 7 egyes ekét taligával és egy lánczos boronát küldött a vizkárosultaknak. A külföldről hétfőn kaptuk a első ado­mányt Berlinből. Hatóságunkhoz egész váratlanul köszöntött be I­­r. Horváth Jó­zsef a berlini magyar egylet alelnöke, ki sze­mélyesen adta át a polgármesternek Augusta német császárné ő felsége 800 márka ado­mányát s a magyar egylet 4000 márka gyűj­tését. Összesen 1200 márkát német biro­dalmi bankjegyekben és aranyban. Ezen kívül a berlini magyarok derék küldötte egy egész vasúti kocsi ruhát hozott magával, me­lyet az egylet Berlinben gyűjtött a vizkáro­sultak részére. Midőn a vasútról a berliniek ruhakülde­ményét, mely hét ládát és két zsákot töltött meg, behozták s kipakolták, a segély­bizott­ság tagjai nem kis gondolkozásba estek, mint használják fel a jó berliniek ezen szives ado­mányát, mert a sok értékes ruhanemű csekély kivétellel mind felső ruha, s úgy a férfi, mint női ruhadarabok nagy városi emberekről ke­rülvén le, nagyon elütnek a mi népvisele­tünktől. A csomagokban mindenféle női és férfi, szalma és posztó kalapok, női tavaszi jelöl­tek, napernyők, Jaeger­ingek, tricot gyermek, ruhák, tulikás szoknyák, hálóköntösök, csipkés­ gyermek kötények, egész öltöny férfi ruhák, bőr és szövet czipők, bársony gallérok stb. vannak nagy mennyiségben összehalmozva, s ezek legnagyobb része olyan, hogy a vízkáro­sultak közt ki nem osztható, mivel azok elő­reláthatólag nem viselhetnék s igy más után kell azokat a károsultak javára értékesíteni. Dr. Horváth másnap reggelig tartózko­dott vámunkban s a kistiszai szakadást­­ megtekintette. Midőn látta az árvíz óriási ki­terjedését s a romba dőlt tanyák nagy szá­mát, a pusztulás láthatólag leverő hatást tett rá. Sajnálatának adott egyszersmind kifeje­zést, hogy a berlini magyar egylet gyűjtését fényesebb eredmény nem koronázta, azonban, mint mondá, mihelyt a dunaszerdahelyi gyúj­togatások hire Berlinbe eljutott, a közönség részvéte úgy­szólván elfordult a vizkárosul­­taktól s a börzéről sem kapott az egylet semmi adományt, pedig az szokta legjobban segélyezni a hasonló mozgalmakat. — Váro­sunk közönsége azonban a nyújtott segélyért is hálás köszönettel adózik a német főváros­nak s a berlini magyar egyletnek, melynek hazafias részvéte feledhetlen lesz előttünk. A városi közpénztárba a vízkárosultak részére, eddig a következő segély- és könyör­­adományok folytak be: állam­segély 10000 frt, berlini magyar egylettől gyűjtés 1200 márka, az első magyar ált. biztosító társaság­tól 3000 frt, Szentes városától 1000 frt, az országos vöröskereszt-egylet központi választ­mányától 500 frt, a vöröskereszt helybeli fiókjától 400 frt, a „Vásárhely és Vidéke“ gyűjtéséből 250 frt, a „Festi Napló“ gyűjtése 322 frt, a hunvásárhelyi öreg takarékpénztár 300 frt, Adler Géza gyűjtése 199 frt 38 ft, Zsigmondy Béla, Beniczky Ferencz, Kállay Al­bert, gróf Bethlen Márk 100—100 frt, sze­gedi dohánygyári munkások 05 frt, kunvásár­helyi központi takarékpénztár, izr. nőegylet, Kállay András, Dombrádi Nagy Sándorné 50 —50 frt, 50 frtnál kisebb adományok ösz­­szege 147 frt 22 kr, összesen 16578 frt 00 kr. és 1200 márka. Ezen felül Blaskovich Ernő pestmegyei nagybirtokos 100 méter mázsa búzát, Stósa Imre tiszaföldvári birtokos gazdasági eszközö­ket s a berliniek nagy mennyiségű ruhanemű­­eket küldtek. Király ő felsége 5000 frt, a herczeg­­primás 2000 frt, s az Asscurazioni Generali 1000 frt adománya még nem folyt be a közpénztárba, — ezekkel s a még kint levő gyűjtésekkel mintegy 20—28 ezer írtra fog emelkedni a segélyezésekre begyült összeg.­­ Lapunk zártakor értesülünk, hogy ma reggel a Kistiszáról 300 munkás ment a n­élt-tiszai átvágás megnyitására, mert a Tisza apadása állandónak ígérkezik s a belső viz apadása tegnap már csekélyebb volt mint a Tiszáé, s így az eddigi két vízlevezető nyílás kevésnek bizonyult. A belvizeknél az összes apadás eddig 09 ötméter. Vízállás ma július 6-án: Szeged 4.85, Arad 0.27, Szolnok 3.35, Tokaj 1.64, Szathmár 0.78, Gyónii 2.07, Sárospatak 1.16. — Apadás mindenütt s az utolsó 24 órában Szegeden 7, Szolnokon 35 és Tokajban 30 d­itivel esett, alább a víz színe. ------------* Tanév végén. 1. Az 1880—87-iki tanév be van fejezve. A szellemi aratás is elmúlt. Nem állhatom meg, hogy a tanügyi pályán évek hosszú so­rán át szerzett tapasztalataimat épen a zár­­vizsgálatok után főbb vonásaiban ne hozzam nyilvánosság elé. Ezen tapasztalatok alapján származott nézetek kétfelé irányulnak - e­ :a­­része tisztán tanügyi, másik társa elsőre felhívom a tanférfiak, a más­ként a szülők szíves figyelmét. Szerzett tapasztalataim egyike magára a zárvizsgálatok rendszerére vonatkozik és min­denek előtt azon kérdést tűzöm ki megoldás egett: Mi gi­lel-e a hiús álluknak és he

Next