Vásárhely és Vidéke, 1901. január-június (19. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-03 / 1. szám
XIX. évfolyam. Hm.-Vásárhely, 1901. Csütörtök, január 3. 1. szám. Politikai és helyi érdekli társadalmi lap. Megjelenik : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési díj: egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 22 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztőségi és kiadóhivatal Dr. Endrey Gyula. Bibó Lajos. IV-ker- Szent-Antal-éza 7. szám alatt,a kiadóhivatal könyvnyomdájában. Népszámlálás. Néhány hét múlva meg fogjuk tudni, milyen eredménynyel teljesítette a magyar nemzet fajfentartó és fajterjesztő hivatását. Népszámláló biztosok járják be az országot, minden kunyhót felkeresnek, számon kérik lakóit, felkutatják minden embernek, honnan jött, hová készül, mivel keresi kenyerét, mire szánta magát; mindezt fel fogják jegyezni, hogy a beszerzett adatokat aztán beadják annak a hivatalnak, mely bizonyára fóliánsokat fog rövidesen kiadni a beszerzett adatokról. A népszámlálás technikai munkája nagy szellemi és etikai tőkét képvisel. Akik a munkát elvégezik, azok a legnagyobb szabású politika számára adnak anyagot a gondolkodásra és a tevékenységre. Csak ez adatok ismeretével lehet irányítani egy nemzet értelmi és erkölcsi vezetését, mert a nemzet teszi, csak ez adatok révén ismerhetni meg. A legnagyobb értelmi és erkölcsi nívón álló nemzetek ezért fordítanak olyan kiváló gondot a népszámlálás intézményére. A legutóbbi évtized való történetét és eredményeit majd csak a mostani népszámlálás révén fogjuk megismerni és méltathatni. Lehetetlen, hogy nemzetünk politikai sikerei ki ne fejeződjenek majdan a statisztikai adatokban. Hát még milyen érdekes volna, ha kisebb időközökben is tarthatnánk népszámlálást, hogy a politika hullámzásainak statisztikai képét is kimutathassuk. Mert tapasztalati jelenség, hogy a népszámlálás statisztikai tabelláinak sorából szinte ki lehet olvasni egy-egy nemzet politikai történetét. Mikor tiszta vér kering a politikában és a nemzetek erkölcsi életében, akkor izmosság és erő költözik a nemzet tagjainak erezetébe s dusabb az aratás a sarjadékokban s erősebb nemzedékek lesznek a világra. Lefolyt évtizedünk statisztikájától nincs okunk félni. Erkölcsi tőkénk mellé ez időszakban gazdasági tőkék is párosultak s ezek együtt idézték elő a jótékony hatást. Viszont ez évtized lehajtóban súlyos gazdasági válságokat látott, amelyeknek szintén nyoma fog maradni a népszámlálás adataiban. Ám érdekelhet másokat a népszámlálás adatainak gazdasági része, bennünket elsősorban a nemzetiségi statisztika fog érdekelni, mert azt hiszszük, hogy fajfentartó erőnkről ez a statisztika tehet főként tanúságot. Az eddigi statisztika feltétlenül kedvező színben mutatta be nemzetünket: a magyar elem szaporaságban jóval felülmúlja a többi nemzetiségi elemeket. Vajjon most is hasonló jelenséget fogunk-e észlelni? Mert ezt a jelenséget mindig bízvást odaállíthatjuk aztán azok elé, akik a magyar nemzet jövő hivatását aggodalommal tekintik s bizalmatlanul rázzák fejüket, mikor arról van szó, hogy a magyar nemzet az évszázadok sorára biztosítottnak láthatja sorsát. Mert semmi kétség, ez a nemzet csak akkor állhat meg a népek tengerében szigetként, ha mindjobban közeledik azon ideális állapot felé, hogy testében egységes legyen. Csak ha túlszárnyaló a magyar nemzet szaporasága és értelmi ereje, akkor olvaszthatja be a nemzetiségeket. Mert csak így végezheti el évszázadok alatt azt a munkát, amelyet más nemzetek — többnyire sikertelenül — évek vagy évtizedek alatt akarnak elérni, év alatt nem sikerült e munkát elvégeznünk, vagyis inkább csak részben sikerült. Politikai küzdelmeink voltak az okai ennek. Politikailag kellett magunkat föntartanunk és biztosítanunk , erre fordítottuk vérünket, pénzünket, erkölcsi és szellemi tőkénket. A nemzetiségekre csak akkor gondolhattunk, amikor politikai létünket biztosítottuk , hogy rövid negyedszázad alatt nem értünk el többet, mint amit elértünk, az nem is csoda. Elértünk mindenesetre egyet: azt, hogy a vezető elemek góczpontjait, városainkat legalább túlnyomó részben magyarrá tettük. Ha ezt még nagyobb mértékben elérjük s egy-két nemzedék múlva elérjük ezt, bizonyára akkor el fogják veszíteni nemzetiségeink a vezető elemeket s kénytelenek lesznek a városok köré csoportosulva, a városhoz hasonulni. Nem egy évtized munkája ez, nem is kettőé. Talán évszázadok fognak beletelni, míg a hasonulás mértéke feltűnő lesz, de ezt a nagy nemzeti munkát csak egy lassú áthasonítással végezhetni el. Mégis az a tanulság, amelyet csak egy évtized eredménye, a népszámlálás ad majd, fontos lesz. Mert e kevés eredményből is látni fogjuk, hogy a megfelelő úton haladunk-e vagy sem. Ha nem, úgy időnk van még áttérni a jobb csapásra, ha igen, úgy módunk van a munkát kettőzött erővel folytatni. Mindenesetre nagy nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a népszámlálást sikerrel vigyük keresztül. Az általános választások. — Politikai hírek. — — január 2. Valahányszor az új választásokról esett szó, a kormány félhivatalosai mindig siettek kijelenteni, hogy Széll Kálmán nem is gondol rá, hogy az országgyűlést időnek előtte feloszlassa és minden körülmény közt be akarja várni ennek a cziklusnak a végét, úgy, hogy az új általános választások tehát csak késő ősszel lennének. Ezekkel a félhivatalos híresztelésekkel szemben, melyeknek nyilván csak taktikai okuk van, a politikai köröknek azonban hetek óta az a határozott meggyőződésük, hogy az új választások okvetettenül az újév tavaszán lesznek meg. Igen jól értesült helyről a következőket közüik velünk . Széll Kálmán szeretné a tervbe vett közigazgatási reformokat minél előbb megvalósítani, de a mostani ház elé nem lép élet neki ja válnia Ivai. A mostani országgyűlés a költségvetés letárgyalása után már nem igen fog nevezetesebb dolgot végezni legfőlebb még az összeférhetlenségi törvény revíziójáról szóló javaslatot intézi el. A budget-tárgyalásnak a legjobb esetben is csak február közepe felé lesz vége, de valószínűbb, hogy a költségvetési vita alaposan el fog nyúlni, mert a földművelési és a kereskedelemügyi tárcák költségvetéseinél nagyon sok felszólalásra van kilátás. Nem csak azért, mert e tárcák ügyei mostanában még sokkal inkább foglalkoztatják a közvéleményt, mely az általános gazdasági helyzettel ugyancsak elégedetlen, mint máskor, hanem, mert a képviselők nagy része épen a választások közelsége miatt „haza“ akar beszélni, úgy, hogy igen sok beszéd fog elhangzani a kormánypárti táborból is, bármennyire kimutatja is a miniszterelnök, hogy nagyon óhajtandó, ha a budget-tárgyalás mihamarább véget érne. Az általános tárgyalás alkalmával is eléggé tapasztalhattuk, hogy a kormánypárti képviselők épenséggel nem szándékoznak a vitában való részvételtől tartózkodni. Ily körülmények közt tehát az a valószínű, hogy a parlament márczius végénél vagy április elejénél hamarabb aligha végezheti el a még reája várakozó feladatokat. Akkor azután meg fog történni az országgyűlés feloszlatása és mert törvény értelmében a választások a feloszlatást követő harminc napon belül ejtendők meg, az új, általános választások május elején lesznek, ami teljesen megfelel annak, amit már hónapokkal ezelőtt adtunk hírül. A függetlenségi és 48 a s párt a legszebb kilátásokkal néz az általános vá-