Vásárhely és Vidéke, 1908. január-június (26. évfolyam, 1-147. szám)
1908-01-01 / 1. szám
1908. január 1., szerda. Szerkesztőség és toudiihivatal: illat-Héti-utcza l — filifonnim 88. Politikai napilap, a helybeli függetlenségi és 48-as párt lapja. Megjeleníti napofkit délután 6 Uraim. PSsierkaszti: Dr. Mmn gyula. feleli* szerkeszti: m Lajos. XXVI. És forpm 1-IQ lapszám. Elifizetési dij helyben, házhoz hordva, egész évre 8 kor., félévre 4 kor., negyedévre 2 kor. Vidéki postán küldve egész évre 14 kor., félévre 7 kor., negyedévre 3.50 kor. Egyes szám ára 2 fix. A mult és a jövő. (Mag.) Az idő homokóráján lepergett újra egy porszem és ilyenkor nemcsak a számítással élő emberek, a nemzetek is megteszik számvetéseiket. Teljesültek-e duzzadó reményeik ? Megvalósultak-e óhajaik, vágyaik? Előhaladás mutatkozik-e a közérdekek fejlesztésében, vagy visszaesés? Megvalósultak-e a kitűzött czélok ? A megszabott feladatok teljesítésében a küzdelmes munka járt-e a kívántés remélt eredményekkel? Az elmúlt év a súlyos megpróbáltatások esztendeje volt. Az általános gazdasági bajokhatásai mellett a régi rendszer évtizedes mulasztásai, az alkotmányellenes, törvénytelen kormányzat pusztításai és rombolásai is sürgősen követelték az orvoslást. Minden irányból újabb és újabb nehézségek merültek föl. Ellenségeink látva az ország nehéz helyzetét, az alkalmat fölhasználva támadtak ellenünk. A letűnt rendszer kóborlovagjai a zavarosban halászva, a közvélemény megtévesztésével iparkodtak újra erőre kapni s elvesztett önző hatalmukat újra visszanyerni. Eddig titokban táplált nemzetellenes törekvések keltek életre s nyíltan sorompóba léptek. Ennyi baj, ily sok nehézség között megfontolt bölcseségre s mérsékelt önuralomra volt szükség, hogy azokkal szemben a harcot megállni képesek legyünk. Már a múlt év végén megkezdette a törvényhozás különösen szociális téren az alkotás munkáját. Az iparfejlesztési törvénynyel ekkor hatalmas eszközt nyert a kormány arra, hogy addig is, míg a kereskedelem és ipar megteremtésének egyedül biztos emeltyűje, az önálló vámterület nemcsak jogilag, de valóságban is létesül, elhanyagolt iparunkat erősíthesse, fejleszthesse. Ez év elején a munkásbalesetbiztosítási és betegsegélyző pénztár létesítéséről szóló törvénynyel az ipari és gyári munkások helyzetét iparkodott javítani s jövőjüket baleset és betegség esetére biztosítani. Az állami, felekezeti és községi népiskolák tanítóinak fizetésrendezéséről szóló törvények a nemzeti művelődés biztosításának és fejlődésének hatalmas pillérei. A vasutasok fizetésrendezése nem kevésbbé fontos szociális alkotás, midőn az állam gazdasági fejlődése legfontosabb tényezőjének tisztviselőit tisztességes anyagi javadalmazással ellátja. Igen sok igazságtalan bírálatnak volt tárgya a gazda- és gazdasági cselédek közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvény, mely igaz ugyan, hogy a gazdaosztályra súlyos terheket ró, de a gazdasági munkások helyzetét nagy mértékben javítva és biztosítva, alkalmasnak mutatkozik arra, hogy jövőre a gazda és cselédje közötti régi partriarchais viszonyt, amelyet a nemzetközi szoczialistáknak lelketlen izgatásaikkal némely helyen sikerült megzavarni, legalább részben helyreállítsa. A gazdasági munkásházak építésének segélyezéséről szóló törvény nagy mértékben fogja javítani a gazdasági munkások anyagi helyzetét s ez a törvény is határozott cáfolata annak a vádnak, hogy a törvényhozásnak nem volna érzéke szociális alkotások létesítése iránt. Azonban ez esztendőnek legkimagaslóbb, az ország jövő fejlődésére legnagyobb mértékben kiható alkotása a kiegyezés megkötése volt. Minthogy a nemzetnek keze a Fejérváry-kormány által a külföldi államokkal megkötött kereskedelmi szerződésekre való tekintettel nem volt szabad, hogy a vámsorompót felállíthassa, csupán két út állott előtte: vagy az országnak már jelenleg is nehéz gazdasági helyzetét újabb tíz esztendőre meghagyni a recziprocitás bizonytalan és ingoványos talaján, vagy pedig biztos és erős alapot teremteni a gazdasági fejlődésre. A törvényhozás ez utóbbi expedienst választotta. S ámbár tagadhatatlanul a kiegyezés súlyos áldozatokat kivon a nemzettől, minthogy másrészről abban jelentékeny gazdasági előnyök is szereztettek s annak közjogi vívmányait a legkörmönfontabb rabulisztika sem vitathatja : el a nemzet nagy többségének közvéleménye megnyugvással fogadta a törvényhozás döntését. Súlyos gondját, nehéz baját képezte a kormánynak és törvényhozásnak egyaránt a horvát kérdés. A horvát rezoluczionisták obstrukciója hosszú ideig megbénította a parlament normális működését. Midőn azonban a kormány, hiába várván ezeknek megtérését, határozott czéllal a tettek terére lépett, sikerült gátat vetni romboló működésüknek. A letűnt esztendő tehát nem a nyugodt, egyenletes fejlődés munkájának éve volt. Romok eltakarítása, nehéz helyzetek szanálása, mesterségesen feltorlasztott akadályok elhárítása volt az első feladat. A nemzeti előhabolás talajából az elburjánzott gyom kiirtása s a termő földnek mély felszántása volt kötelességünk. Ebben az évben tehát nem arattunk; de ha a nemzet jövőben intenzív munkát végez, el fog következni számára is az aratás ideje. TÁVIRATAINK. — A „Vásárhely és Vidéke“ tudósításai. — Budapest, deczember 31. Kossuth Ferencz betegsége. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter betegségi állapotában tegnap óta semmi változás nem állott be. Állandóan nagy fájdalmai vannak s orvosai nyugalmat ajánlva, eltiltották attól, hogy látogatásokat fogadjon, így aztán az újévi tisztelgések is elmaradnak. Szentesített törvények. A hivatalos lap mai száma közli a király által szentesített egy szakaszos felhatalmazási, a kvótáról, kiegyezésről, autonóm vámtarifáról és alkotmányvédelemről szóló törvényjavaslatokat. A bolgár fejedelem menyasszonya Bécsből jelentik, hogy Eleonora reuss-köstritzi herczegnő, a bolgár fejedelem menyasszonya ma oda érkezett. Anarchisták a magyar fővárosban A rendőrség ma a keleti pályaudvaron letartóztatott két gyanús külsejű embert, kikről csakhamar kitudódott, hogy orosz anarchisták s tagjai egy szentpétervári anarchista klubnak. A letartóztatottak, kik állítólag munkakeresés czéljából jöttek a magyar fővárosba, Oroszországba tolonczoltatnak. A Harden-pör folytatása. A Moltke—Harden pörben ma az ügyész tartotta meg vádbeszédét s 4 hónapi fogházbüntetés kiszabását kérte Harden hírlapíróra. — Moltke gróf és az ügyész különben ma névtelen leveleket kaptak, melyekben azzal fenyegetik, hogy agyonlövik őket, ha az ítélet Hardenre nézve marasztaló lesz. Megfelebbezik a tisztviselők fizetésrendezását. — Az állatorvosok a miniszterhez. — — deczember 31. Városunk törvényhatósági közgyűlésének azon határozata ellen, melylyel a tisztviselők s általában a közigazgatási alkalmazottak fizetésének rendezésére megszavazott 41.000 koronát felosztotta, a város két állatorvosa felebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez, mivel a maguk szempontjából sérelmesnek tartják a határozatot, mely őket a fizetésemelésből kizárta. Azt kérik tehát a minisztertől, hogy utasítsa a törvényhatóságot, miszerint a 41.000 koronából fentmaradó összeg terhére szavazzon meg részükre is 100—100 korona ötödéves kárpótlékot és javítsa csekély lakbérüket. A beadott felebbezésnek főbb indokai a következők: Sérelmes a jelzett határozat azért, mert míg a városnak minden néven nevezett tisztviselője és alkalmazottja részesült most s egyesek a szervezés óta már többször is több, vagy kevesebb fizetési, vagy lakbérilletményi javításban, mi városi állatorvosok sem a múltban, sem most fizetési vagy lakbérilletményi rendezésben vagy javításban nem részesülünk. Pedig a nehezebb megélhetési viszonyok reánk nézve éppen úgy fennállnak, mint a többi méltatott városi tisztviselőre vagy alkalmazottra. Megtagadtatott fizetésünk rendezése az. évi márczius hó 4-én beadott kérelmünkre, melyben szerény 100 korona ötödéves kárpótlék és 300 korona lakbérilletmény megadását kérelmeztük. Megtagadtatott a múltban ép úgy, mint most az általános rendezésnél azon indokolással, hogy a hússzemle díjakból javadalmazást, külterületen végzett hivatalos szolgálataink után pedig napidíjat kapjunk. Nevezetesen a márcziusi közgyűlésen 100 koronának jelezte a pénzügyi bizottság az évi húslátásból befolyt jövedelmünket, holott az a múlt évben is csak 900 korona volt kettőnk részére. Folyó évben, a húsdrágaság miatt csökkent vágások után a 400—400 koronát is alig fogja az meghaladni. A közgyűlésen pedig a tanácsi javaslat 900 koronának tüntette fel a hússzemledíjakat, de nem jelezte, hogy ennek csak a fele jut egyikünk részére.