Vásárhely és Vidéke, 1908. január-június (26. évfolyam, 1-147. szám)

1908-01-01 / 1. szám

1908. január 1., szerda. Szerkesztőség és tou­diihivatal: illat-Héti-utcza l — filifonnim 88. Politikai napilap, a helybeli függetlenségi és 48-as párt lapja. Megjeleníti napofkit délután 6 Uraim. PSsierkaszti: Dr. Mmn gyula. feleli* szerkeszti: m Lajos. XXVI. És forpm 1-IQ lapszám. Elifizetési­ dij helyben, házhoz hordva, egész évre 8 kor., félévre 4 kor., negyedévre 2 kor. Vidéki­­ postán küldve egész évre 14 kor., félévre 7 kor., negyedévre 3.50 kor. Egyes szám ára 2 fix. A mult és a jövő. (Mag.) Az idő homokóráján lepergett újra egy porszem és ilyenkor nemcsak a számítással élő emberek, a nemzetek is megteszik számvetéseiket. Telje­sültek-e duzzadó reményeik ? Megvalósultak-e óhajaik, vágyaik? Előhaladás mutatkozik-e a köz­érdekek fejlesztésében, vagy visszaesés? Megvalósultak-e a ki­tűzött czélok ? A megszabott feladatok teljesítésében a küz­delmes munka járt-e a kívánt­­és remélt eredményekkel? Az elmúlt év a súlyos meg­próbáltatások esztendeje volt. Az általános gazdasági bajok­­hatásai mellett a régi rendszer évtizedes mulasztásai, az alkot­mányellenes, törvénytelen kor­mányzat pusztításai és rombo­lásai is sürgősen követelték az orvoslást. Minden irányból újabb és újabb nehézségek merültek föl. Ellenségeink látva az ország nehéz helyzetét, az alkalmat fölhasználva támadtak ellenünk. A letűnt rendszer kóborlovagjai a zavarosban halászva, a köz­vélemény megtéveszté­sével iparkodtak újra erőre kapni s elvesztett önző hatal­mukat újra visszanyerni. Eddig titokban táplált nemzetellenes törekvések keltek életre s nyíl­tan sorompóba léptek. Ennyi baj, ily sok nehézség között megfontolt bölcseségre s mérsékelt önuralomra volt szük­ség, hogy azokkal szemben a harc­ot megállni képesek le­gyünk. Már a múlt év végén meg­kezdette a törvényhozás különö­sen szoc­iális téren az alkotás munkáját. Az iparfejlesz­tési törvény­nyel ekkor hatal­mas eszközt nyert a kormány arra, hogy addig is, míg a ke­reskedelem és ipar megteremté­sének egyedül biztos emeltyűje, az önálló vámterület nemcsak jogilag, de valóságban is léte­sül, elhanyagolt iparunkat erő­síthesse, fejleszthesse. Ez év elején a munkásbaleset­­biztosítási é­s betegse­­gélyző pénztár létesítéséről szóló törvénynyel az ipari és gyári munkások helyzetét ipar­kodott javítani s jövőjüket bal­eset és betegség esetére biztosí­tani. Az állami, felekezeti és­­ községi népiskolák tanítói­nak fizetésre­ndezéséről szóló törvények a nemzeti mű­velődés biztosításának és fejlő­désének hatalmas pillérei. A vasutasok fizetésre­nde­­­zése nem kevésbbé fontos szo­c­iális alkotás, midőn az állam gazdasági fejlődése legfontosabb tényezőjének tisztviselőit tisztes­séges anyagi javadalmazással ellátja. Igen sok igazságtalan bírálat­nak volt tárgya a gazda- és gazdasági cselédek kö­zötti jogviszonyok sza­bályozásáról szóló törvény, mely igaz ugyan, hogy a gazda­­osztályra súlyos terheket ró, de a gazdasági munkások helyzetét nagy mértékben javítva és biz­tosítva, alkalmasnak mutatkozik arra, hogy jövőre a gazda és cselédje közötti régi partriarcha­is viszonyt, amelyet a nemzet­­közi szoczialistáknak lelketlen izgatásaikkal némely helyen si­került megzavarni, legalább rész­ben helyreállítsa. A gazdasági munkásházak építésének se­gélyezéséről szóló törvény nagy mértékben fogja javítani a gaz­dasági munkások anyagi hely­zetét s ez a törvény is határo­zott c­áfolata annak a vádnak, hogy a törvényhozásnak nem volna érzéke szoc­iális alkotások létesítése iránt. Azonban ez esztendőnek leg­kimagaslóbb, az ország jövő fejlődésére legnagyobb mérték­ben kiható alkotása a kiegye­zés megkötése volt. Minthogy a nemzetnek keze a Fejérváry-kormány által a kül­földi államokkal megkötött ke­reskedelmi szerződésekre való tekintettel nem volt szabad, hogy a vámsorompót felállít­hassa, csupán két út állott előtte: vagy az országnak már jelenleg is nehéz gazdasági hely­zetét újabb tíz esztendőre meg­hagyni a recziproc­itás bizony­talan és ingoványos talaján, vagy pedig biztos és erős ala­pot teremteni a gazdasági fejlő­désre. A törvényhozás ez utóbbi expedienst választotta. S ámbár tagadhatatlanul a kiegyezés sú­lyos áldozatokat kivon a nem­zettől, minthogy másrészről ab­ban jelentékeny gazdasági elő­nyök is szereztettek s annak közjogi vívmányait a legkörmön­­fontabb rabulisztika sem vitat­hatja : el a nemzet nagy több­ségének közvéleménye meg­nyugvással fogadta a törvény­­hozás döntését. Súlyos gondját, nehéz baját képezte a kormánynak és tör­vényhozásnak egyaránt a hor­­vát kérdés. A horvát rezo­­luczionisták obstrukc­iója hosszú ideig megbénította a parlament normális működését. Midőn azon­ban a kormány, hiába várván ezeknek megtérését, határozott czéllal a tettek terére lépett, si­került gátat vetni romboló mű­ködésüknek. A letűnt esztendő tehát nem a nyugodt, egyenletes fejlődés munkájának éve volt. Romok eltakarítása, nehéz helyzetek szanálása, mesterségesen feltor­lasztott akadályok elhárítása volt az első feladat. A nemzeti elő­­habolás talajából az elburjánzott gyom kiirtása s a termő földnek mély felszántása volt kötelessé­günk. Ebben az évben tehát nem arattunk; de ha a nemzet jövőben intenzív munkát végez, el fog következni számára is az aratás ideje. TÁVIRATAINK. — A „Vásárhely és Vidéke“ tudósításai. — Budapest, deczember 31. Kossuth Ferencz betegsége. Kossuth Ferencz kereskedelem­ügyi miniszter betegségi állapotában tegnap óta semmi változás nem ál­lott be. Állandóan nagy fájdalmai vannak s orvosai nyugalmat ajánlva, eltiltották attól, hogy látogatásokat fogadjon, így aztán az újévi tisztel­gések is elmaradnak. Szentesített törvények. A hivatalos lap mai száma közli a király által szentesített egy szaka­szos felhatalmazási, a kvótáról, ki­egyezésről, autonóm vámtarifáról és alkotmányvédelemről szóló törvény­­javaslatokat. A bolgár fejedelem menyasszonya Bécsből jelentik, hogy Eleonora reuss-köstritzi herczegnő, a bolgár feje­delem menyasszonya ma oda érkezett. Anarchisták a magyar fővárosban A rendőrség ma a keleti pályaud­varon letartóztatott két gyanús kül­sejű embert, kikről csakhamar kitu­dódott, hogy orosz anarchis­ták s tagjai egy szentpétervári anar­chista klubnak. A letartóztatottak, kik állítólag munkakeresés czéljából jöttek a magyar fővárosba, Oroszor­szágba tolonczoltatnak. A Harden-pör folytatása. A Moltke—Harden pörben ma az ügyész tartotta meg vádbeszédét s 4 hónapi fogházbüntetés kiszabását kérte Harden hírlapíróra. — Moltke gróf és az ügyész különben ma névtelen leveleket kaptak, melyekben azzal fenyegetik, hogy agyonlövik őket, ha az ítélet Hardenre nézve marasztaló lesz. Megfelebbezik­ a tisztviselők fizetésrendezását. — Az állatorvosok a miniszterhez. — — deczember 31. Városunk törvényhatósági közgyű­lésének azon határozata ellen, mely­­lyel a tisztviselők s általában a köz­­igazgatási alkalmazottak fizetésének rendezésére megszavazott 41.000 koronát felosztotta, a város két állatorvosa felebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez, mivel a maguk szempontjából sérelmesnek tartják a határozatot, mely őket a fizetés­­emelésből kizárta. Azt kérik tehát a minisztertől, hogy utasítsa a törvény­hatóságot, miszerint a 41.000 koro­nából fentm­aradó összeg terhére szavazzon meg részükre is 100—100 korona ötödéves kárpótlékot és ja­vítsa csekély lakbérüket. A beadott felebbezésnek főbb in­dokai a következők: Sérelmes a jelzett határozat azért, mert míg a városnak minden néven nevezett tisztviselője és alkalmazottja részesült most s egyesek a szervezés óta már többször is több, vagy ke­vesebb fizetési, vagy lakbérilletményi javításban, mi városi állatorvosok sem a múltban, sem most fizetési vagy lakbérilletményi rendezésben vagy javításban nem részesülünk. Pedig a nehezebb megélhetési viszo­nyok reánk nézve éppen úgy fenn­állnak, mint a többi méltatott városi tisztviselőre vagy alkalmazottra. Megtagadtatott fizetésünk rende­zése a­z. évi márczius hó 4-én be­adott kérelmünkre, melyben szerény 100 korona ötödéves kárpótlék és 300 korona lakbérilletmény megadá­sát kérelmeztük. Megtagadtatott a múltban ép úgy, mint most az általá­nos rendezésnél azon indokolással, hogy a hússzemle díjakból javadal­mazást, külterületen végzett hivatalos szolgálataink után pedig napidíjat kapjunk. Nevezetesen a márcziusi közgyűlé­sen 100 koronának jelezte a pénz­ügyi bizottság az évi húslátásból befolyt jövedelmünket, holott az a múlt évben is csak 900 ko­rona volt kettőnk részére. Folyó évben, a húsdrágaság miatt csökkent vágások után a 400—400 koronát is alig fogja az meghaladni. A közgyűlésen pedig a tanácsi javas­lat 900 koronának tüntette fel a hússzemledíjakat, de nem jelezte, hogy ennek csak a fele jut egyikünk részére.

Next