Vásárhelyi Hiradó, 1902. július (3. évfolyam, 104-130. szám)

1902-07-01 / 104. szám

III. évfolyam 104. szám. Hm.-Vásárhely, 1902. kedd július 1. 1 krajczár (2 fillér) Szerkesztőség: IV., Andrássy­ u. 34. Telefon­szám 27. ELŐFIZETÉSI ÁRAK vidékre postán küldve egész évre 14 korona. Fél évre 7 korona. Negyed évre 3 korona 50 fillér. Szerkesztik: Kiadótulaj­donos: Dr. GOMBA JÓZSEF és FEJÉRVÁRY JÓZSEF. Dr. KENÉZ SÁNDOR Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetés díjszabás szerint közöltetik pályák. — június 30. Ilyenkor a nagy szünidő kezde­tén, megjelennek az újságokban a pedagógus vezérczikkek. Száz meg száz bölcs tanács lesz az ólombetű martalékává, de csak nem hiszi senki, hogy a mi közönségünk azok után induljon, mikor sehol a világon olyan akaratos publikum nincs mint ez a mienk. De ezek a vezérczikkek csodála­tos módon hallgatnak egynémely dolgokról, a­miknek pertraktálása föltétlenül szükséges volna, így pél­dául a mi okos közönségünk — ért­vén jelen esetben a szülőket — egy­általában nem látszik tudomást sze­rezni Magyarország modern alakulá­sairól , a közgazdasági élet fejlődésé­ről, az ipar térfoglalásáról és egyné­mely faktorról, a­melyek hazánk gazdasági előbbrejutását hivatják se­­gíteni. Vegyük csak sorra tételeinket. A közgazdasági tényezők érvé­nyesülése csak jól szervezett szakok­tatás révén érhető el. Hamarosan belátta ezt kormányzatunk és miköz­ben megszaporította a kereskedelmi iskolák számát, külön főigazgatóság­­hatáskörébe rendelvén ezeket : a ma­gasabb czélok érvényesülésére előbb a keleti kereskedelmi akadémiát szer­vezte, majd az egyetemi jellegű ke­reskedelmi főiskolát. De vájjon nem nevetséges-e, hogy míg a közéletben egyre hang­zik a magyar közgazdasági törekvé­sek kelet felé gravitálásának szüksé­gessége, ennek a keleti kereskedelmi akadémiának alig akad annyi hall­gatója, mint a­mennyi tanára van az intézetnek. Pedig itt egy nagy előny is kecsegteti a végzett fiatal­embert: a kormány maga helyezi el kereskedelmi ügynökségeihez. És ta­j­nulásának ideje alatt olyan ösztönző díjakat nyerhet el, hogy gondatlan életének minden feltétele meg van adva akkor, mikor más ifjaknak ke­serves kü­zdelmök van az élettel. Annak idején, mikor ezt a ki­tűnő intézményt létesítették, azt hi­hette volna az ember : ime egy ele­gáns pálya a középsorsú magyar úri osztály gyermekeinek. És a tapasz­talatok azt igazolják, hogy ennek az osztálynak gy­ermekei szinte kerülik az akadémiát. Mi a jelenség oka? r­övid tanulási idő, szép jövővel ke­csegtető pálya és alig vannak, a­kik fölkeresnék! A végzetteknek is egy része mintha csalódott volna, más pályára lép, mikor innen kikerül. Pe­dig itt jó minden. A tanítási rend­szer megfelelő, elég könnyű is az akadémia elvégezése. Csakhogy a mi szüleink idegenkednek gyermekeiket olyan pályára adni, mely bármiféle konnekszusban van a kereskede­lemmel. Mert ne gondoljuk azt, hogy a harminc­nyolc­ kereskedelmi iskola m­ely hazánk területén nyitva áll az ifjúságnak, eredeti hivatását teljesíti. Dehogy. A legtöbbnek létjogosult­sága is alig van. Hiszen az onnan­­ kikerülők egy tekintélyes százaléka­­ egyenesen azért kereste fel a keres­­­­kedelmi iskolát, hogy egyrészt egy­­ esztendővel hamarább kapjon érett­ségi bizonyítványt, mely a hivatal­noki pályához segíti. Csak emlékez­zünk vissza pár évvel ezelőtt, mikor fölvetődött a kereskedelmi iskolák tanfolyamának egy évvel való meg- s hosszabbítása, milyen elkeseredett harcr­­ folyt a terv megvalósulása ellen. Pe­dig ha egy pár iskola be is záród­hatott volna e miatt, föltétlenül hi­szem, hogy a kereskedelmi oktatás­nak nagy előnyére vált volna ez a dolog. Mert igazán csak olyanok ke­resték volna fel, akik kereskedelmi életpályát választottak maguknak. A mai viszonyok mellett maguk az is­kolák vezetői panaszkodnak, hogy mennyien mennek más pályákra. És a statisztikai adatok valóban szomo­rúan nekik adnak igazat. Mert igenis kereskedelmi éle­tünknek szüksége van művelt, értel­mes osztályra. Ezt volnának hivatva nevelni a kereskedelmi iskolák. Ma nem szolgálják ezt a hivatást, tehát nem csoda, hogy sokszor fölvetődött a terv, hogy ez iskolák számát csök­kenteni kell. Hiszen Németország­nak éppen fele annyi kereskedelmi iskolája van és ki akarná egy idő­ben említeni kereskedelmi világunk fejlettségét e hatalmas állammal ? Hiába vannak az iskolák, ha nem azt a czélt szolgálják, melyért lé­tesültek. Azért a kereskedelmi isko­lák miniszteri felügyelősége — mely oly jó kezekben van — jól teszi, ha gondolkodik a módokról, miképpen lehetne ez iskolák szervezetét úgy módosítani, hogy a gyakorlati élet számára neveljenek, ne csak egy esz­köz legyenek az általános kvalifikál­czió megszerzéséhez. Pedagogi. Ünnep pusztaszeren. — Árpád vezér emléke. — junius 30. A körtvélyesi tisza mellett elterülő pusztaszeri síkság szép ünnepély szintere tesz augusztus harmadik napján. A Szege­den székelő pusztaszeri­ Árpád egyesület­ e napon tartja meg az Árpád és leventéi iránt érzett kegyelet ünnepét. Megélénkül egy napra a róna, sódo­­bogás ébreszti az ezer év óta nyugvó hősök szellemeit. Ünnepel a nép azon a sí­kon, hol az ősmagyar daliák alkotmányt szerezve nemzetünknek, először tépték le a véráztatta föld első árvalány-haját . . . Az alpári döntő csata után ide vonul­tak a hős daliák, itt szerzék meg mai al­kotmányunk s törvényeink első alapjait s itt kötik meg a nemzet és feje közötti viszonyt szabályozó pérszerződést. A feledés homályából kiemelni a hősök emlékét s ez emléket népünk lel­kébe kiolthatatlanul bevésni, népünk ki­­olthatlanul beviszi : ezélja az egyesületnek. Az augusztus 3-iki ünnep e czért óhajtja­­ szolgálni, azért az egész Magyar naza ma­­­­gyar népe meghívást kapott ez ünnepélyre. Az ünnepély programmja a következő : Augusztus 2-ikán, szombaton, a vidéki vendégek fogadása és elszállásolása Sze­geden. Este ismerkedés a Hass vigadóban. Augusztus 3-ikán reggel 5 órakor indulás a szegedi tűzoltó laktanya elöl­­ kocsikon zászlókkal. A menetet a puszta­szeri határban lovas bandérium várja és taraczklövésekkel üdvözli. Megérkezés után sátorverés, táborba szállás, reggelizés. I. e. 9 órakor szent mise és beszéd a táborban, ősrégi magyar énekek daliása. Árpád ünnepély és a hét vezér. Ár­pád, Előd, Huba, Tas, Töhötöm, Eund és Ond­ fájának felavatása. Ez ünnepély kere­tében énekek hangzanak és beszédek tar­tatnak, Pósa Lajos szavalni fog. Ezután tart­atik meg az alakuló közgyűlés. Az aktust nagy áldomás követi. Délután 3 órakor népünnepély tar­­tatik, lóversenynyel. A versen re nevezni ott a helyszínen tehet. CSONGRÁDMEGYEI HÍREK. Telefon tudósítás. — június 30. Esküvő Klein Vilmos Szentesen lakó magyar államvasuti hivatalnok a na­pokban tartotta esküvőjét Polgár Blanka kisasszony­nyal Budapesten. Kossuth ünnep Szentesen. Ez évi szeptember 29. napján lesz száz éve an­nak, hogy a magyar nép szabadságának megteremtője , Kossuth Lajos született. E napon az egész magyar lakossága ünnepet ül. Szentes városa is megemlékezik a nagy férfiú századik születése napjáról és nagyszabású ünnepséget ül. A napokban meg is állapította a Kossuth Lajos ünnepélyt rendező bizottság az ünnepély programm­­ját. E szerint szeptember­ 19-én korán

Next