Vásárhelyi Hiradó, 1903. június (4. évfolyam, 131-155. szám)

1903-06-02 / 131. szám

IV. évfolyam, III. szám. POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK vidékre postán küldve Egész évre 14 korona. Fél évre 7 korona. Negyed évre 7 korona 50 fillér. Hun­vásárhely, 1903. kedd junius 2. 1 kr. (2 fillér.) FRISS ÚJSÁG.­­ Főszerkesztő és lap tulajdonos .­­ • Felelős szerkesztő : Dr. KENÉZ SÁNDOR, ESPERSIT JÁNOS. Szerkesztőség: IV., Andrássy­ u. TELEFON­SZÁM 27. 34. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetés díjszabás szerint közöltetik Válságos pünkösd. — június 1. Az idei pünkösd ünnep emlékezetes útjelzővé lesz a magyar alkotmányos élet történetében. — Az egybe­hangzó és teljesen megbíz­ható tudósítások kétségte­lenné teszik, hogy Apponyi­­nak a politikai pályafutását az apostolok oszlásának ün­nepe hosszú időre, talán mindenkorra lezárja. Erre vallanak különben az előz­mények s ezt követeli az azokból alakult helyzet lo­gikája, miután e kuszált helyzet jogává a végzet kü­lönös szeszélye Apponyi sze­mélyét és szereplését tette éppen akkor, midőn az már egészen szenvedőlegessé vált. A kibontakozás, — bármi sajnálatos is legyen e jelen­tékeny tehetség háttérbe szorulása — csak az ő tá­vozásával indulhat meg és vehet egy vagy más irány­ban oly utat, melyen a meg­akadt alkotmányos élet to­vább folyhat. Hiszen az úgynevezett passzív rezisztencia, bármi nyomatékkal is hangoztatta legyen a miniszterelnök, nem képezheti huzamosabb ideig egy kormány politikájának a lényegét, aminthogy a je­len esetben is idejét múlta a további várakozás; ámde a nagy elhatározásoknak, különösen azok végrehajtá­sának szükségképpeni elő­feltétele az egységes párt, mely a kormánynyal egyet­ért és azt minden vállalko­zásában támogatja. Ez eddig nem volt meg. Apponyi négy év előtt nem­csak pártját, de annak ha­gyományait is behozta a szabadelvű pártba; vezére maradt továbbra is az ő régi hiveinek , a kormány­­elnök az örökös ellentétek elsimításában mentette ki erejét és tudását s a ver­sengő felek iránti egyenlő tekintetek kizárták, hogy egyik­ vagy másikkal ben­sőbb viszonyba lépjen s e réven annak föltétlen támo­gatására számíthasson. Ez ellentétek most már odáig élesedtek, hogy azok miatt még egy jegyzőválasztás alá­rendelt aktusát is folyton halogatni kell. A helyzet tehát — amint mondani szokás — tartha­tatlanná vált és mivel a megoldás első feltétele az egészségesebb pártalakulás, azért kell Apponyi vissza­vonulását, mely a kormány­párt egységének helyreállí­tását vonja maga után, oly fordulatnak jeleznünk, mely­nek folyamán a régvárt ki­bontakozás végbe fog menni. Hogy milyen lesz ez a kibontakozás, azt ugyan még maguk az események köz­vetlen tényezői sem tudják, de a szemben álló erőknek és a várható esélyek való­színűségének mérlegeléséből a lehetőség egyik-másik va­riánsát már most meg lehet rajzolni. Egy bizonyos: t. i. az, hogy az obstrukció győzött; törvényes eszközökkel ezen a tényen változtatni nem lehet. Az is bizonyos, hogy e győzelem a kormány tak­tikájának a hibája. Hiszen a múlt év végén is csak úgy kerülte el a kormány a törvényen kívüli állapot be­következtét, csak úgy kap­hatott négy havi költségve­tési felhatalmazást, hogy a miniszterelnök az ellenzék korifeusait a győzelmes ob­strukció leszerelésére tudta rávenni. Érthetetlen, miért lett elmulasztva az, hogy a költségvetés haladéktalan le­­tárgyalásával és megszavaz­­tatásával a kormány pozí­ciója egy újabb obstrukció támadása ellen biztosíttas­sák és az országgyűlésnek tetszés szerinti időben való feloszlatása a kormány ha­talmába adassák. Ha meg volna a költségvetés, akkor a törvényes állapotok kö­zött a passzív rezisztencia is megjárná s az ország­­gyűlés feloszlatásának han­goztatása sem volna mo­solyra gerjesztő üres fenye­getés. Ma még az ország­gyűlés feloszlatására is csak úgy lehet gondolni, ha az ellenzék abba beleegyezik s ahhoz a lehetőséget egy meg­felelő költségvetési felhatal­mazás engedélyezésével meg­adja. Íme ez volna a leg­közelebb fekvő és a kor­mánynak legkevesebb áldo­zatába kerülő módja a ki­bontakozásnak ; csakhogy az új választások az önálló vámterület követelésének és a további megterheltetések elleni tiltakozásoknak jel­szavai mellett mennének végbe s a kedélyek felizga­tása mellett valószínűleg az ellenzék nagy számbeli és erkölcsi megerősödésének eredményével végződnének. A városok háztartása. Hunvásárhely, junius 1. Kada Elek kecskeméti polgár­­mester a városok törvényéről írott tanulmányában így fejtegeti to­vább a városok pénzügyének kér­dését: Az 1886. évi 21. t.-c. semmi­kép sem akadályozza, hogy a városok kölcsönöket kötvényki­bocsátás utján szerezhessenek, sőt a törvényhozás ennek jogosságát már 28 évvel ezelőtt elismerte, lehetőségét szem előtt tartotta, mert a tőkekamat- és járadék­adó alá eső jövedelmek közé az 1875. évi 22. t.-c. 1. §-ában a törvényhatóságok által kibocsátott kötvények jövedelmét is felvette. Ennek dacára a belügyminiszter ezen jogot a városoktól egysze­rűen megvonja és arra kény­szeríti őket, hogy kölcsöneiket pénzintézetektől vegyék föl. A nagy pénzintézetek jövedelmét szaporítja tehát az a különbözet, mely az adós város által fizetett és a kötvénytulajdonosoknak jutó összegek, másrészt a felvett köl­csön névleges és valóságos ösz­­szege között van, holott ezen összeg nagyobb része minden jogsérelem nélkül a városok szá­mára, tehát közcélra lenne meg­takarítható. Ezen helyzet meg­szüntetése érdekében kellene a városok kötvénykibocsátási jogát törvényben biztosítani, szabályozni és mivel ezen kölcsönök közcé­lokra használtatnak, azok adó­­mentességét is megállapítani. A törzsvagyonhoz tartozó ingatlan szerzése vagy elidegenítése olyan nehézkes szabályok szerint törté­nik, hogy a t­. várostól ingatlant venni, vagy éppen neki eladni csak akkor érdemes, ha a város a rendesnél magasabb árt fizet. Mert megtörténik, hogy 3 hónap kell arra, hogy a közgyűlés a vételt megszavazhassa, a negye­dik hónap a kihirdetésre szüksé­ges; ha tehát a belügyminiszteri jóváhagyás 2 hónap alatt leér­kezik, — pedig sokszor sokkal tovább késik — akkor fél év múlva lehet a tulajdonjogot ke­belezni és a vételárt kifizetni. A városoknak ebből sokszor káruk van, vagy azért, mert ma­gasabb vételárt kell fizetniök, vagy azért, mert nekik is érde­kükben állana, hogy az ingatlan tulajdonjogát mielőbb telekköny­­vileg megszerezzék. Ezen bajok megszüntetése érdekében kellene az eljárást egyszerűsíteni. Az egyszerűsítésnek első­sorban ab­ból kellene állania, hogy kisebb, 50.000 koronán alul levő véte­leknél vagy eladásoknál a belügy­miniszteri jóváhagyás mellőztes­­sék. Egyszerűsítendő a megszavazás módja is. A tárgysorozatból már megtudják a hivatottak, hogy egy bizonyos ingatlan vétele vagy eladása fog tárgyaltatni, tehát akár előzetesen, akár közgy­űlésen megszerezhetik a szükséges tájé­kozást. Ha tehát az első közgyű­lésen a törv. hat. bizottsági tag­jainak kétharmad része megsza­vazza a javaslatot, annak újabb közlésre való kitűzése felesleges és céltalan időtékozlás. Ha azon­ban 50.000 koronánál nagyobb értékű ingatlan megvétele vagy eladása van javaslatba hozva, hogyha a közgyűlésen a tagok kétharmad része nem járul hozzá a javaslathoz, indokolt annak a következő, a most előírva levő módon meghirdetendő közgyű­lésre való kitűzése; ezen köz­gyűlésnek azonban már érdemle­gesen kell határozni, ha csak a jelenlegi időrabló és nehézkessé­gében a városok érdekeire egyéb­ként is káros rendszert tovább fen­­tartani nem akarjuk. Az egysze­rűsítésnek harmadszor még ab- Tavaszi­ léttalánlják VARGA És LAKATOS­­ * * * a « » Q ANGOL UR1 ÉS MAGYAR Nagy választék bel- és külföldi kelmékben. Elegáns és szép szabászat. Pontos , gyors kiszolgálás. Üzlet.: Andrássy­ ut 45., altemplom átemenben.Maszal ászainkat.

Next