Vásárhelyi Hiradó, 1905. október (6. évfolyam, 236-261. szám)
1905-10-01 / 236. szám
Hunvásárhely, 1905. vasárnap, október 1 VT. évfolyam, 236. szám. POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Vidékre postán küldve : l£f és* évre 14 korona. — Félévre 7 korona. Negyedévre 8 korona 50 fillér. FRISS ÚJSÁG. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dt. ^EflÉZ SÁflDOr*. 1 kr. 2 fillér. Szerkesztőség: IV., Andrássy utca 34. TELEFONSZÁM 27. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetések díjszabás szerint felvétetnek, A német szocialisták. Különös szerencsétlen a miénk. Amikor Bécsben visszautasítják a szövetkezett ellenzék vezéreit, akik az egész nemzet képviseletében jelentek meg Ő felsége előtt, a főváros utcáin a szocialisták megtámadják a nemzet vezérei mellett tüntető tömeget, összetépik a nemzeti szinű zászlót, amelyet néhány lelkes ember csak kétségbeesett erőlködéssel tud megmenteni, hogy sárba ne tiporják és meg ne gyalázzák — a magyar főváros utcáin, magyar honpolgárok. Amikor künn az országban hazafias lelkesedés tölt el minden magyar embert s a nemzeti küzdelem mellett való kitartásra buzdít minden szózat, a fővárosban a nemzetközi munkásindulót éneklik a munkások ezrei s fenyegetőzve a meghunyászkodást követelik a nemzeti akarat érvényesüléséért küzdő ellenzéki többségtől. A Fejérváry-kormány bukása s ezzel az államfelforgató terveik meghiúsulása csak annál elkeseredettebb harcra tüzeli őket — a nemzet ellen. Íme ilyenek a magyarországi szocialisták, mert magyar szocialistáknak őket nevezni nem lehet. Szerencsére nem minden munkás gondolkozik úgy, mint a vezéreik s az általuk meghurcolt nemzeti szinű zászlót is egy hazafias magyar munkás ragadja el tőlük. Pedig a mi szocialistáink tanulhatnának németországi társaiktól, akik elsősorban németek s csak azután szocialisták. Nemzetközieknek vallják ugyan magukat, de valójában jó hazafiak ha a nemzeti becsületről van szó. Ha ott akadna szocialista vezér, aki azt indítványozná, hogy a német nemzet megalázásával igyekezzenek maguknak a szocialisták valami hasznot biztosítani, bizonyára saját hívei köveznék meg. Eszünk ágában sincsen, hogy a német szocialisták dicséretét zengjük, csak ,rá akarunk mutatni arra, mint fogják fel ott a sokat emlegetett nemzetköziséget. Nemzetköziek ők is, de csak addig, míg nem bántja senki a német nemzetet. A német szociáldemokrata pártnak most lezajlott jénai pártgyűlése megmutatta, hogy ez valóban így van. A pártgyűlésen akadt egy szónok, egy volt lovastiszt, aki így szónokolt: „Meg kell mutatnunk a kormánynak, hogy soha többé nem fogunk háborúban résztvenni. Ellenségeink nem az országon kívül vannak, hanem benn az országban.“ Az egykori lovastiszt azt remélte, hogy az „elvtársak“ óriás tetszéssel fogják fogadni szavait, de a pártgyűlés fejezte ki rosszulását azért, hogy a német kormány Jaurés-t, a francia szocialista vezért, nem hagyta Berlinben beszélni. Az indítványt elfogadták ugyan, de minden tetszésnyilvánítás nélkül. Érdekes tárgya volt a pártgyűlésnek a marokkói kérdés. Néhány hónappal ezelőtt Franciaország és Németország között csaknem háború tört ki amiatt, hogy II. Vilmos császár beavatkozásával meghiúsította Franciaországnak és Angliának Marokkóra vonatkozó megállapodását. A szocialista vezérek azt indítványozták, hogy a pártgyűlés ítélje el a német kormánynak és ezzel a német császárnak eljárását. De habár e beavatkozás miatt hajszálon függött a béke, a német szocialisták megérezték, hogy a német nemzeti becsületről van szó s nagy többséggel elvetették az indítványt. Lám, ennyire nemzetköziek a német szocialisták! Hisszük és reméljük, hogy habár minden jel ellene szól, nálunk sem lesz másképen. A magyar szocialisták vezérei által félrevezetett tömeg előbb-utóbb észre fogja venni, hogy azon az úton, amelyre tévedt, tovább haladnia nem szabad és nem lehet. Amikor néhány szocialista siheder meglepte a magyar zászlót, a szocialisták soraiban is volt, nem egy, de száz is, akik kiáltották, hogy a piros-fehér-zöld zászlót nem szabad bántani. Érezték ők is, hogy az összerongyolódott posztódarab oly jelvény, amelyhez szentségtelen kézzel nyúlni nem szabad. Azt jelenti ez a zászló, hogy hiába beszél bárki nemzetköziségről, szíve mélyén azért mindenki érzi, hogy ez a föld, „ahol élnünk, halnunk kell.“ Ha akadna német szocialista, aki megsérti a német zászlót, bizonyára saját hívei vetnék rá az első követ. Nálunk sem lehet másként. Ha már eltűrték a hazafias magyar munkások, hogy néhány nappal ezelőtt a szocialisták egy kis csoportja tüntetett Kossuth Ferenc, a szövetkezett ellenzék vezére ellen, fel kell, hogy eszméljenek arra a hallatlan sértésre, amely a főváros utcáin a magyar zászlót érte. Meg fogják mutatni, hogy elmennek ugyan az általános szavazati jogot követelni a képviselőház elé, de nem rosszabbak német társaiknál, amikor a nemzeti becsületről van szó. Megváltozott világ. Politikai életünkben amint haladunk, mindinkább azt a meggyőződést mentjük, hogy a korhadt rendszernek minden parányát ki kell hánynunk, ha biztos alapokra akarjuk helyezni a haza nyugalmát, békéjét, boldogságát. Egy roskadozó épület a mi életünk, amelynek fundamentumában van a hiba. Álnok ellenségeink alattomban, éjnek idején kiásták a falakat és a szilárd kövek helyébe rongy anyagot raktak. Szépen bevakolták s mi azt hittük, hogy a legszilárdabb épületünk van. Most, hogy a vakolat beesett látjuk, mily haszontalanul pazaroltuk fáradtságunkat a tető javítgatására, a falak csinosítására, hiszen az alap rossz. Luddá tettek bennünket, mint ahogy gonosz ellenségekhez illik is. De azért nem szakadt meg ránk az épület. Kihányjuk a korhadt részeket, szilárd anyagból felépítjük újra. Bécsi szomszédaink hiába akarnak tetszelegni, hiába pirosítják magukat, hiába szedik össze az ócskapiac uraságokról levetett ruháit, hiába adják az előkelőt, hiába hízelegnek, hiába fenyegetnek, nem félünk, nem kell a segítségük, nem kell a barátságuk, leszámolunk és épülünk, most vagy soha ! A nemzet minden igaz fia vágyakozik és remél. A sajtó hozza a nép keserű kifakadásait. Az elégedetlenség hangosan kitör, belesüvíti az izzó levegőbe: „Le a dinasztiával! Le a generálisokkal ! Éljen a köztársasági“ Mennyi fájdalmat jelent ez! A magyar, amelyik a királyát rajongásig szerette, most félti a királyát. Egyik legkiválóbb szónokunk egy pár hónappal ezelőtt szintén úgy látta s annak kifejezést is adott, hogy a visszaélések megfékezésére köztársaságinak kell lenni. Meg vagyunk elégedve a kormányformával, csak sokaljuk a bécsi urakat koronánk körül. Ezen akarunk és fogunk gyökerestül változtatni. A szocialisták világszabadságot proklamálnak. És velük szövetkezett a kormány s újból szövetkezni akarnak velük, hogy letörje a nemzet jogaiban a nemzetet. Mások rokonságot látnak a magyar és norvég állapotok haladásában. A leyális magyarra az irigység sem süthetné a hűtlenség bélyegét. De kutyák nem vagyunk, Ausztria nem gazdánk, nem csuszunk kínzóink lába elé, hanem lesújtunk rájuk, mint a banditákra a megtámadott. A rablott kincseket visszaveszszük. Fajunkat, alkotmányunkat megőrizzük, függetlenségünket megvédjük. Az állapotok megváltoztak, fegyvereinket is megváltoztattuk, egy szép napon felébredünk még arra, hogy megváltozott a világ, elégedett a magyar. Az alkotmányos magyar uralkodó képét felavatjuk falainkra, hogy azzal is kifejezzük tiszteletünket. Ausztriába, magam láttam, tizedrész annyi helyen sem függ a falon a császár képe, mint a magyar nép házaiban a magyar király képe. És ez a nép most méltó keserűséggel fakad ki, mert nem enged a király. Nyilvános ünnepélyen elfelejtenek tosztot mondani a királyra, másutt lekiabálják, aki a királyt élteti. A felelős kormány csak mint árnyék fedezi a királyt. Megváltozott a világ, de megváltozik még az jobban is. Addig is felköszöntjük a királyt : „Éljen a király! De csak addig éljen, mig a honnak él, És szakadton élte pillanatja, Melyben attól elpártolni kél.“ Szabó Imre. •« / A n. é. közönség becses tudomására hozom, hogy Jt x* C0SlC0fi» az őszi és téli legszebb újdonságok megjöttek, u. m.: Ruhaszövetek, sima és kockás scheviott. Óriási nagy választék cybelinekben 80 fillértől kezdve. Posztók és flanellok, fekete kelmék, legújabb és színtartó flanel és szövött barbhettek. Csipke- és szövetfüggönyök, ágyterhek. Dús választék fejkendőkben és tekikendők minden nagyságban, stb. Egy vég jóminőségü vászon 7 koronától kezdve. Maradékok áron alul lesznek megszámitva. A t. közönség szives pártfogását kérem, tisztelettel a J a „Fehér Rózsa“ üzletvezetője, ** O- ® A y l vJQO 121 római katholikus templom mellet Borzalmas rablógyilkosság. Kétszeres gyilkosság Mártélyon. Még a Döme féle gyilkosság tartja izgalomba városunk lakosságát. Még ki sem tudódott, hogy ki volt az első gyilkosság tettese, már egy újabb s az előbbivel nagyon hasonló, talán még rémesebb rablógyilkosság történt Mártélyon, ami méltán még nagyobb izgatottságba ejti városunk lakosságát. Az ármentesítő társulat szolgája szombaton reggel azt jelentette a rendőrséghez, hogy Mártélyon, a 2563. sz. tanyán gyilkosság és rablás történt. A jelzett tanya Szomor Ferenc tulajdonát képezi, ahol annak Pál nevű fia és Kádár Imre tanyás béres a feleségével és kis gyermekével lakik. A helyszíni szemle, A rablógyilkosság hírére azonnal kocsira ültek Prehoffer István