Vásárhelyi Hiradó, 1906. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1906-03-01 / 51. szám
VII. évfolyam, 51. szám. Hunvásárhely, 1906. csütörtök, március 1. 1 kr.2 fillér függetlenségi- és 48-as újság. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Vidékre justán küldve : Egész évre 14 korona. — Félévre 7 korona. _______Negyedévre 2 korona y 2 fillér. [ Felelős szerkesztő: SÜIWHGHY ZOLTÁ^Megjelenik hétfő kivételével minden nap.Szerkesztőség: IV. ker., Andrássy utca 34. TELEFONSZÁM: 27. gazságok. A természetben mindennek van határa, a nagy mindenségnek is, csak a nemzet nyakán élősködő darabantkormány erkölcstelenségének nincsen. Ez a kalandortársaság, úgy látszik, a végletekig próbára akarja tenni a nemzet türelmét. Nincs nap, hogy újabb és újabb erőszakoskodással és törvénytelenséggel fel ne ingerelné a nemzetet. Mióta onnan felülről legkegyelmesebben a nyakunkra vezényelték őket, egyebet se tesznek, mint a házakat és a kibúvókat keresik a törvények labrinthusában, mit sem törődve azzal, hogy gyászos ténykedésükkel önön sírjukat ásogatják. Nincs az a törvénytelen és hazafiatlan tett, melyet el ne követnének, ha a taktika úgy kívánja. Ez a taktika pedig nem más, minthogy megtörni akarják a nemzet ellenállását s elfojtani a küzdelmet, melyet sarkalatos nemzeti jogaink érvényesítéséért indítottunk meg mintegy három évvel ezelőtt. Különösen a vármegyék voltak szálka a darabant-kormány szemében. Egy kanál vízbe folytogatták volna őket, ha engedték volna magukat. Megették volna őket elevenen, t. i. ha oly kemény falat nem lettek volna. Nem haraphatott beléjük a kormány anélkül, hogy néhány foga ki na törjön. Visszavertek sorban minden támadást, minden rohamot, melyet önkormányzati joguk megcsonkításáért és elrablásáért indított a darabantkormány, pedig csak törvénykönyvvel védekeztek a csendőrszurony ellenében. És mégis a vármegyék győztek, mert a végrehajtó hatalom bitorlói, a császári biztosok tehetetlenül állanak tömött, az egész nemzetet magában foglaló sorainkkal szemben. Mikor látták, hogy a vármegyékkel semmire sem mehetnek, ádáz dühvel azok ellen fordultak, akik nem vehetnek fegyvert a kezükbe, akik nem védekezhetnek a hatalom erőszaka ellen, terrorizálni kezdték a tisztviselőket. A vármegyék derék, hazafias tisztviselőit egyre-másra felfüggesztették, állásuktól elmozdították, hivatalukból erőszakkal eltávolították csak azért, mert nem akartak nem tudtak gazemberek lenni. Célt ezzel sem értek, mert a lelketlen s törvénytelen eljárás csak fokozta az ellenállás intenzivitását, csak növelte a harci kedvet, sőt egy ünnepélyes, szent fogadásra kényszerítette a polgárságot, hogy mindaddig, míg a nemzet jogos követeléseit el nem ismerik odafent, az ellenállás fegyvereit a vármegyék a kezükből ki nem adják! Az egész ország népe megbotránkozott azon a lelketlen gazságon, mikor a semmiből megyefőnökké, császári biztosokká felkapaszkodott, eladósodott, megtévelyedett kóborló ritterek, élve a reájuk ruházott «rendkívüli« hatalommal, egyszerűen elcsapták állásukból vármegyéink köztisztviselőit Mindenki önkénytelenül is arra gondolt : micsoda romlott, mételyes, elaljasodott kormányzati szellem lehet az, mikor olyan emberek, akiket a kormány az adósság tengeréből, a züllöttség fertőjéből mentett meg az állam pénzén, egyszerűen megfoszthatnak exisztenciájuktól tisztességes és becsületes munkában megőszülő köztisztviselőket, akiknek nincs más bűnük, minthogy rendületlen hűséggel ragaszkodtak a magyar alkotmányhoz, melrre megválasztásuk alkalmával esküt tettek. Ezzel sem értek célt. Ha olyan világot élünk is, hogy a hazaszeretet és alkotmánytisztelet bűn, mégis mindig többen lesznek azok a tisztességes és becsületes magyar hazafiak, akik a hazaárulás «dicsőség«-ét undorral hárítják el maguktól s hitvány koncért, rangért, pénzért, kitüntetésért és egyébb anyagi előnyökért nem bocsájtják áruba meggyőződésüket! De az ügyvivő banda tovább halad a megkezdett után. Most a hazafias magyar sajtó ellen fordult, betiltotta az újságok utcai árusítását, úgy akarva belénk fojtani a szót, elnyomott nemzetünk szentséges igazának szavát. Ily gonosz merényletet, koronás király uralkodása alatt, még nem követtek el a sajtószabadság ellen. Fejérvárynak, egy vén rokkant generálisnak s darabant társainak jutott ki e gyászos feladat, hogy meggyalázzák saját nemzetüket, koronás urukat és a huszadik századot! Ha voltak eddig, akik a hosszú, ádáz harcrombolásait látva, békére lettek volna hajlandók, azok is a haza folytatását követelik ily elvetemültségek láttára. Ennek a kalandortársaságnak pusztulni kell a nemzet nyakáról! A harcot folytatni fogjuk ellene oly kitartással és oly vehemenciával, melyet nem fog megtörni tudni a törvénytelen hatalom, ha millió szuronyt szegez is mellünknek!s. .. Olvasóikhoz ! A törvénytelen ügyvivő kormány mindenre kész ördöge, Kristóffy úr, őrjöngő dühe féktelen paroxizmusában a szabad sajtó ellen tört. Betiltotta a lapoknak utcán való elárusítását, igy akarva elnémítani, lakatot verni a hazafias magyar sajtó szájára. Hogy ezzel remélt célját nem éri el, bizonyos. Az elvetemült gonosz se azért követi el igen sokszor a bűnt, mert abból talán haszna volna, hanem elköveti azért, hogy szenvedélyét kielégítse. Egy gondolatölő, szabadsággyilkos, alkotmánytipró kormány minden hatalma, galád eltökélése, katonauralma összedül a nemzet egy leheletére, mint a kártyavár. Csak tartsunk ki igazaink mellett. Támogassa a független sajtót minden magyar ember. Hatalmas fegyverünk a sajtó. Lerántja az álarcot a hitványok gaz szándékáról. A nemzeti jogok gyilkosait végigkorbácsolja. A nemzeti ügy diadalát elősegíti, mert nagyban elősegíti az egységes szervezkedést. Mi mindig azt tartottuk szem előtt: a haza minden előtt. Olvasóink tudják legjobban, hogy ettől soha egy pillanatra el nem tántorodtunk. Elszántak, szilárdak voltunk és maradunk a küzdelemben. De ügyünket csak közönségünk támogatásával vihetjük diadalra. A hatalmi önkény előbb koldussá akar tenni bennünket és azután megfojtani. A szabadelvű sajtó elkobzásával, az utcai árusítás megvonásával a szellemi táplálékot akarják megvonni a néptől. Ezt csak a nép akadályozhatja meg. Felkérjük olvasóközönségünket, hogy magasztos céljaink elérésében nemzeti küzdelmünkben támogassanak bennünket. Rendeljék meg lapunkat a nyomdánkban, vagy jegyeztessék elő magukat az újsághordóknál.