Vasárnapi Ujság – 1854

1854-06-11 / 15. szám - Török rendetlen lovasok 15. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.) - Könyves Kálmán. Jókai 121. oldal / Történeti rajzok

A ,Vasárnapi Újság­ hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg.. Előfizetési dij helyben : julius —decemberi folyamra azaz : hat hónapra 1 pft. Házhoz küldve 1 ft. 30 kr. p. p. Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : julius—decemberi folyamra azaz : hat hónapra 1 ft. 30 kr. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bér­mentve utasítandó.— Landerer és Heckenast, kiadók (Egyetem-utcza 4. sz. a.). Török rendetlen lovasok. Egy német tudósító, ki a török katonaságnak számos hibáit buzgón elsorolja, nem állhatja meg, hogy tudósítása végén ezt ne írja : a török katonák főerénye, a személyes bátorság, ezen első kelléke a katonának. A­ki ezen tulajdont akarná eltagadni a török seregtől, hazugságot követne el; a világnak egy serege sem mutathat fel több vitézséget, mint ez; de mit ér a bátorság, ha hadtani eszközök, tudományos ügyesség nem támogatja! A most folyó háborúban bebizonyult, hogy az oroszok csak had­tudományi felsőbbségek által tartották magukat, a török még Könyves Kálmán/­ JÓKAI-tól. A látkör mindinkább tisztul a magyar história terén : az uralkodó alakok szemlátomást ismerősebbekké kezdenek válni. A népirtó Attilát, a népalkotó Árpád váltja fel; — az egy­szerű nomád király helyét elfoglalja a hittéritő István; — a ke­gyes fejedelem után feltűnik László, kit a dicsőség egy szent magasságaig emel föl; — s a szent király után megjelenik alig tud többet, mint vakon és tömegesen közéje rohanni az ellenségnek, (?) ö vagy mészárol vagy mészárolják. De e mellett sokszor elszalasztják a legkedvezőbb alkalmakat, mellyekben az ellenség vesztét idézhetnék elő. A török katona eltűr minden fáradalmat, minden szükséget; vallásánál fogva azt hiszi, hogy a csatában a paradicsom kapui előtt áll, s a ki jól vezeti s alkal­mazza, mindent elérhet vele. Ruházatjok jó és czélszerü, csakhogy kissé mocskos. De hiszen Konstantin orosz nagyherczegről mondják, hogy azért nem szerette a háborút, mert bepiszkolja a­z uniformist. Kálmán, a felvilágosult törvényhozó, kinek szelleme korát egy fél ezreddel előzte meg. A magyarnak eleitől fogva nagy ellenszenve volt a köny­vek iránt: a „könyves" név nem dicséretképen ragadt a királyra, ki ifjúsága éveiben tudományokkkal mivelte lelkét. Pedig ő a kardot is tudta úgy forgatni, mint a könyve­ket, s mig mivelt lelke üdahozó törvényeket teremte az or­szágnak, addig erős karja új országokkal szaporitá birodalmát. Ifjú korában papnak neveltetett, de a szent falak szűkek voltak nagyratörekvő lelkének, az uralkodásra született szel­lem szorítva, nyomva érzé magát, az akkor tetőpontján álló *­ Mutatvány „Magyar nemzet története" czimű munkából. Heckenast G. tulajdona.

Next