Vasárnapi Ujság – 1854
1854-06-18 / 16. szám - A szent sir 16. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.) - A szent sir 133. oldal / Táj- és népismertetések; utirajzok
A ,Vasárnapi Újság hetenként egyszer egy nagy negyedrétű iven jelenik meg. — 1 fc^if* Postán elküldve minden egyéb költség nélkül : julius—decemberi folyamra Előfizetési dij helyben julius—decemberi folyamra azaz : hat hónapra 1 pft. azaz : hat hónapra 1 ft. 30 kr. pp. — Az előfizetési dij az alulirt kiadókhoz bér Házhoz küldve 1 ft. 30 kr. p. p. s mentve utasitandó.— Landerer és Heckenast, kiadók (Egyetem-utcza 4. sz. a.). A szent sír. Ez előtt hétszáz esztendővel egész Europa harczban, fegyverben volt, milliók siettek a csatatérre győzni vagy meghalni. S mi volt e lelkesült harczok tárgya? A szent sír. Azon imahely Jeruzsálemben, hol az Idvezitő földi hamvai nyugszanak. E szent hely birtokáért viselt harczot Europa Ázsiával. Hétszáz esztendő lefolyta után újra megújult a világharcz, Europa és Ázsia fegyverben állanak, csakhogy most két részre szakadva , a keresztyén és a muziemin harczol az orosz ellen, s a mi e harcz kezdetét megindítá, az ismét a szent sír. Régóta vita folyt a szent hely birtoka fölött Franczia- és Oroszország, s e szerint a római és görög katholica egyházak között, s ebből támadt a nagy keleti kérdés, mellynek megoldása a kivont kardokra van bízva. Mellőzve a kérdés politikai oldalát, tekintsük e szent helyet tisztán a történettudomány szempontjából. Ilona császárné,nagy Konstantin anyja építteté a szent kereszt feltalálásakor e templomot Jeruzsálemben, 326 évvel Krisztus születése után a Kalvariahegy mellett. A nagy égés után újra felépíttetett az 1808-ban. Husvét napjánn nyitva áll e templom mindenki előtt, egyébkor csak díj mellett látogatható. Mellette 14 s.görög kolostor épült és •jd katholikus St. Salvator templom a Ferenczrendi kolostorral. 1841-ben Anglia és Oroszország protestáns püspökséget is Jeruzsálemben alapított . Az Idvezitő sírjához minden keresztyénnek joga van, azt épen ugy nem lehet senkinek kizárólagos birtokába venni, mint a mennyországot; a nagy hatalmasságok érzékeny vitája nem eredt egyébből, mint hogy a keleten befolyást akartak maguknak szerezni. Oroszországczárja, mint az egész görög egyház főnöke, főúri hatalmat kívánt gyakorolni a jeruzsálemi görög ekklézsiák felett is, s e követelését később egész Törökország görög népességére kiterjeszté. Ezért nevezik az oroszok az ebből támadt harczot vallásháborunak.